November 1-én – öt hónap után – Törökországban ismét választásokat tartanak. Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) júniusban elveszítette abszolút
November 1-én – öt hónap után – Törökországban ismét választásokat tartanak.
Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) júniusban elveszítette abszolút többségét, és azóta sem sikerült megállapodni a koalíciós kormányzásról. Recep Tayyip Erdogan államfő és az AKP célja a stabil többség megszerzése. Egyelőre azonban nagyon úgy tűnik, hogy nem sikerül javítania az Igazság és Fejlődés Pártjának és kénytelen lesz koalícióra lépni.
Ahead of 1 Nov election, it's “'fight or die' time for #Turkey's democracy,” writes
ulu_manitu</a>: <a href="https://t.co/r9rDckYl9h">https://t.co/r9rDckYl9h</a> h/t <a href="https://twitter.com/WJ_Armstrong">
WJ_Armstrong— Jennifer Hattam (@TheTurkishLife) 23 Octobre 2015
A választásra jogosultak reggel 8 és délután 5 óra között járulhatnak az uránkhoz vasárnap.
Miért fontosak ezek a választások?
Törökország geopolitikai helyzete miatt a választás nem csak belpolitikai ügy, komoly nemzetközi politikai vonzatai is vannak. Európa a második világháború óta volt legsúlyosabb menekültvásággal küzd, Törökország kulcsfontosságú állomása a menekülők áradatának. Ebből a szempontból is döntő jelentősége van annak, hogy stabil-e a belpolitikai helyzet az országban. A szíriai válság, az, hogy Moszkva az Aszad-rezsim erősítése mellett tette le voksát, fontos pozícióhoz juttatja Ankarát a krízis ügyében.
Maleesef…#Turks & #Kurds brawl at Turkish Embassy in #Tokyo as overseas voting for general election begins https://t.co/ObLaCaoCdN
— Joshua W. Walker (@drjwalk) 25 Octobre 2015
A nemzetközi közösség, főleg Törökország nyugati szövetségesei és befektetők az ország jelenlegi bel- és külpolitikai helyzetéből adódóan a koalíciós kormányzást támogatják, amellyel tapasztalt és szakértő politikusok kerülnek a kormányba, illetve amely kordában tartja Erdogan “autoriter kilengéseit”. Viszont erősen kétséges, hogy egy AKP-CHP koalíció, főleg egy olyan, amelyben valószínűleg erős AKP túlsúly fog érvényesülni, stabilitást hoz-e az országnak.
Turkey's ruling AK party moves to seize critical media holding ahead of election https://t.co/Q9z55z3Z5s
— euronews (@euronews) 27 Octobre 2015
A júniusi voksoláson a 2002 óta stabil többséggel kormányzó AKP a szavazatok alig több mint 40 százalékát szerezte meg, így nem tudott önállóan kormányt alakítani. A Köztársasági Néppárt (CHP) 25, a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) 17 százalékot hozott, a kurd Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig – mindenki meglepetésére – sikeresen megugrotta a 10 százalékos bejutási küszöböt.
Turkey state TV time in 25-day run-up to elections: AKP & Erdogan 59 hrs; CHP 5 hrs; MHP 70 minutes; HDP 18 minutes https://t.co/zjr09K5mVz
— Benjamin Harvey (@BenjaminHarvey) 27 Octobre 2015
A nyári választás tétje az volt, hogy képes lesz-e stabil többséget szerezni az AKP, Erdogan államfő így válthatta volna valóra elképzelését, miszerint a parlamentáris berendezkedésű országot elnöki rendszerre alakítja, ezáltal immár nem, hogy nem szimbolikus, hanem jelentős jogkörökkel felruházva magát.
Hogyan működik a választási rendszer Törökroszágban?
Törökországban parlamenti rendszer van, ahol a valódi hatalmat a miniszterelnök gyakorolja. Az államfő szerepe szimbolikus jelentőségű. A kormányfő annak a pártnak a vezetője, amely a többséget képviseli a törvényhozásban. A parlament 550 tagot számlál, akiket négy évre választanak.
A parlamenti képviselőket 85 választókörzetből választják. A délkeleti városokban a kurdbarát HDP képviselőjelöltjei vezetik a népszerűségi listát. A 10 százalékos bejutási küszöböt azonban mindenképpen át kell lépniük ahhoz, hogy bekerüljenek. Ez mindenképpen az AKP malmára hajtja a vizet, mivel a többségükben kurdok lakta városokban ez a második legnagyobb politikai tömörülés. 2002-ben 34.28 százalékot értek el, mégis, csaknem kétharmadát megszerezték a képviselői helyeknek.
Melyek a főbb pártok és kik a jelöltjeik?
Igazság és Fejlődés Pártja (AKP)
A ma már közép-jobb oldali, mérsékelt, konzervatív kormányzó párt valaha az iszlamizus hagyományából alakult 2001-ben, de mostanra a konzervatív demokrácia irányába mozdult el. A legnagyobb politikai tömörülés, 258 képviselője ül a parlamentben. Vezetője a jelenlegi kormányfő, Ahmet Davutoğlu, a korábbi elnöke, Recep Tayyip Erdogan ugyanis időközben átült az államfői székbe. Az ellenzék iszlamista törekvésekkel, és autoriter rendszerre való törekvéssel vádolja a pártot.
Köztársasági Néppárt (CHP)
Az első törökországi politikai párt, 1923-ban alapította Mustafa Kemal Atatürk Néppárt néven. 1924-ben új neve Köztársasági Néppárt lett. 1923-1950 között a CHP egypártrendszerben kormányzott, az 1950. évi első szabad választásokat elvesztette a Demokrata Párt ellen. A párt magát “modern szociáldemokrata” pártként definiálja, Jelenlegi elnöke – 2010 óta – Kemal Kılıçdaroğlu.
Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP)
A tömörülés olyan elvek mentén pozicionálja magát, mint a nacionalizmus, idealizmus, populizmus. Ellenséges a kurdokkal szemben, a HDP-re mint “Törökország egységének veszélyeztetőjére” tekint. A párt központi célkitűzése Törökországot vezető nemzetközi pozícióba helyezni.
Népi Demokrata Párt (HDP)
Baloldali, 2012-ben alapított párt, amely a kurdok képviselete mellett, a feminizmus, illetve az LMBTQ-jogok harcos támogatója. Szószólója az emberi jogok és a szociális jólét érvényesülésének, a független igazságszoltatásnak és a nők jogai biztosításának. A HDP igyekszik csábítani szekuláris, liberális, illetve nem kurd szavazókat is. Ugyanakkor a kormányzati kritika, illetve a PKK-val – amelyet Törökország terrorszervezetként tart számon – való szoros kapcsolata miatt megvannak sikerének határai.