EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Tibet: megszállás és autonómia

Tibet: megszállás és autonómia
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Pekingben szeptember első napja a Tibeti Autonóm Terület kikiáltásának évfordulója. Kínában azt a napot ünneplik immáron 50 éve, amikor Kína

HIRDETÉS

Pekingben szeptember első napja a Tibeti Autonóm Terület kikiáltásának évfordulója. Kínában azt a napot ünneplik immáron 50 éve, amikor Kína véglegesítette Tibet megszállását.

Két és fél hónappal ezelőtt Tibet legfőbb vallási vezetőjének, 80. születésnapját ünnepelték, igaz nem Tibetben, hanem tízezer kilométerrel arrébb, az angliai Glastonburyben.

A Dalai Láma indiai száműzetéséből üzen évről-évre Kínának. Ahogy ő mondja: Tibetnek “értelmes autonómiára” volna szüksége, amit Pekingben úgy értelmeznek, hogy a terület elszakadását hirdeti.

Amiről valójában szó van, az a Tibeti Autonóm Terület, vagyis az ország nyugati és középső része.
A keleti területeket Kína 1965 szeptember 1-én csatolta az anyaországhoz. Ez egyébként 1949, a kommunista állam kikiáltása óta a mindenkori vezetés kívánságlistáján ott volt.

1959. Kína katonák vonulnak be a forrongó Tibetbe, A Népi Felszabadító Hadsereg – ahogy akkoriban nevezték – a béke és a rend helyreállítása érdekében szállta meg az országot, amelyenek népét ezután évekig politikai és fizikai terror alatt tartották.

Maga a Láma és követői, akik korábban megpróbáltak szót érteni a kínaiakkal Indiába menekültek. A külvilágtól elzárt Tibetben megtiltották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.

2008. márciusában elégedetlen tibeti diákok és szerzetesek tüntetni kezdtek a megszálló hatalom ellen. Néhány kínai üzletet megrongáltak, a boltosokat megverték. A kínai hatóságok a tőlük megszokott brutalitással verték le a zavargásokat, amelyekben egyes források szerint száznál is többen haltak meg. Százakat tartóztattak le.

Peking azzal vádolta a Dalai Lámát, hogy ő állt a zavargások mögött, amelynek célja az olimpiai játékok megzavarása volt. A vallási vezető rágalomnak nevezte és visszautasította a vádakat.

A kínai terror ellen sokan választják a tiltakozás legbrutálisabb formáját. 2011 óta több mint 100 férfi és 24 nő gyújtotta fel magát nyilvánosan. Legutóbb éppen a múlt héten égette el magát egy férfi, miután a hatóságok állítólag lebontották a házát.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az orosz elnök és a kínai alelnök részvételével nyílt meg a harbini gazdasági expo

Az EU tisztességes versenyt szeretne Kínával az elektromos autógyártás terén

Online csoportokba szerveződve szoknak le a felesleges pénzszórásról a kínai nők