Szélesebb és mélyebb lett a Sínai-félsziget mentén futó, több mint 100 éves csatorna.
HIRDETÉSEsz-Szíszi tábornok beírta magát Egyiptom történelmébe.
Nem az iszlamista elnök, Mohamed Morszi megbuktatásával, még csak nem is azzal, hogy a hadsereg főparancsnokaként ellenállt a kísértésnek, nem fordította Egyiptomot katonai diktatúrába, hanem engedte, hogy maradjon polgári kormánya.
A mára elnökké választott Abdel Fattah esz-Szíszi a Szuezi-csatorna újjáépítésével hozott múlhatatlan dicsőséget az egyiptomiakra.
Tavaly augusztus 5-én hirdette meg a monstre építkezést, amely az eredeti tervek szerint 3 évig tartott volna.
Az államfő tavaly ilyenkor egészen pontosan egy évet adott a kivitelezőknek.
Egy nyugdíjas katonatiszt, Zaki Ibrahim azt mondja, ez a projekt hazafias kötelességként nehezedett mindnyájukra. Úgy érezték, mindenüket feláldoznák a hazájukért. Egy ilyen vállalkozást Egyiptom csak a saját pénzéből finanszírozhatott, itt nem volt helye idegen tőkének.
Ez annak idején nem volt így. Egyiptom jócskán eladósodott, mire 1869 február 7-én megnyílt a Szuezi-csatorna. Kénytelen is volt mélyen áron alul eladni Szuez-részvényeit Nagy-Britanniának.
Egy biztos: a Sínai-félsziget mentén futó csatorna, amely összekötötte a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel, így aztán a Csendes-óceánnal is, újraírta a hajózási társaságok, sőt az egész világkereskedelem főkönyvét.
Ugyanígy a politikai érdekek térképét is.
A Szuezi-csatorna hasznából többen is lelkesen részesültek, mielőtt maguk az egyiptomiak hozzáférhettek volna. Ennek az ideje csak a XX. század ötvenes éveiben jött el, amikor Nasszer elnök államosította.
A Szuezi-csatorna az elmúlt egy évben szélesebb és mélyebb lett. Ez egyrészt azt jelenti, hogy ezután nagyobb hajók is átkelhetnek rajta, másrészt azt, hogy a forgalma kétirányúvá válik, és így a várakozások szerint megduplázódik.
Az egyiptomi kormány úgy számol, hogy a mostani, 5 milliárd dollár körüli éves bevétel több mint 13 milliárdra nő 2023-ra.
Márpedig ez nem mindegy, hiszen az ország GDP-jének nagy részét ez adja.
A Szuezi-csatorna fejlesztésén 80 kivitelező cég 43 ezer munkása dolgozott az elmúlt 12 hónapban. A projekt összköltsége 4 milliárd dollár volt. A tavaly ilyenkor kibocsátott befektetési kötvényekből pár nap alatt ennek több mint duplája jött össze, és ezek a kötvények máig a legmagasabb kamattal ketyegnek az ottani pénzpiacon.
A megmaradt több mint 4 milliárd dollárból alagutak épülnek majd, mert a következő szűk 10 évben az egyiptomi kormány globális üzleti központtá akarja fejleszteni a megújult Szuezi-csatornát.