NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Dzsihad Akadémia: 10 hónap az Iszlám Állam fogságában

Dzsihad Akadémia: 10 hónap az Iszlám Állam fogságában
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A legtöbb ember számára felfoghatatlan az Iszlám Állam vonzereje. Híveik körében mégis népszerű az általuk közvetített erőszak. A Global Conversation mai vendége Nicolas Hénin francia újságíró, aki majdnem egy évet töltött az iszlamisták fogságában. Nemrég jelent meg «Dzsihád Akadémia » cimű könyve, melyben tapasztalait összegzi. Köszöntöm a műsorban.

Follow @Isabelle_kumar
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)0,p=/^http:/.test(d.location)?‘http’:‘https’;if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+’://platform.twitter.com/widgets.js’;fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, ‘script’, ‘twitter-wjs’);

  • Nicolas Henin, francia újságíró, televíziós riporter. Több nyugat-európai tússzal együtt csaknem egy éven át volt a magát Iszlám Állam nevű szélsőséges iszlamista szervezet fogságában 2013 júniusától, 2014 áprilisáig. nemrég megjelent könyvének címe: Dzsihad Akadémia, amelyben a fogvatartásáról, Szíriáról, a dzsihádról valamint annak a csaknem egy évnek a mindennapjairól írt, amelyet fogságban töltött.

Euronews: Könyvét, az amerikai újságíró, James Foley lefejezésének videójával kezdi. Jól ismerte őt, hiszen együtt voltak túszok. Olyan érzésem van, mintha Ön mély dühöt érezne, amiért a halála ennyire megrázott mindenkit. Így van?

Nicolas Hénin: Sokkolónak találom. James Foley a barátom volt. Az egyik legcsodálatosabb ember akivel életem során találkoztam.
Nem arról van szó, hogy minimalizálni kellene a halálát. Inkább az a felháborító, ahogyan a világ ezt kezeli. Hiszen James Folley halála kellett ahhoz, hogy a világ igazán felfigyeljen Sziriára, a dzsihádistákra és végre megoldásra váró feladatként tekintsen az Iszlám Államra. James Foley-t megölték ugyan, de már jóval a halála előtt több mint 200 000 ember vesztette életét Szíriában és 150 000 Irakban. Fontos lenne, ha érzékelni tudnánk az arányokat. A mi halottjaink nem értékesebbek, mint azok, akik naponta halnak meg ott a konfliktusban.

Ebben az esetben miért pont Foley halálával kezdi a könyvét?

Mert mélyen megérintett. És relatíve sokkoló volt számomra az is, ahogyan a világ ezt kezelte.

Mit érzett amikor befejezte a könyvét?

Megváltást éreztem. Azt a 10 hónapot, amit túszként Szíriában töltöttem, bizonyos értelemben újságírói karrierem bukásaként éltem meg, hiszen nem tudtam leforgatni az anyagot, amiért mentem és üres kézzel jöttem haza.
A könyv megírása volt számomra az egyetlen módja, hogy ne érezzem úgy, hogy a 10 hónap tökéletesen elvesztegetett idő volt az életemből.

Megkértük internetes olvasóinkat, hogy küldjék el a kérdéseiket az Ön számára. Egyikük, Charles Cleary, szeretné tudni, hogy az Iszlám Állam katonái gonoszak, félnek vagy csak meggyőződésből teszik amit tesznek.

Ez egy nagyon érdekes kérdés, hiszen lehetelen hatékonyan szembeszállni az Iszlám Álammal anélkül, hogy megértenénk, hogy miféle emberek alkotják.

Nagyon sok olyan ember van közöttük aki elveszett és nem találja a helyét a világban. Egyfajta kulturális sivataghoz hasonlítható a bennük lévő üresség, amelyet azzal próbálnak kitölteni, hogy találnak maguknak egy küldetést: ezáltal úgy érzik, kezükbe veszik az életüket, segítenek és ők is lehetnek valakik.

Szerintem nagyon sok dzsihádista, aki harcolni megy Szíriába, meg van győződve arról, hogy segíteni megy.

Aztán van egy pillanat, ami kicsit olyan, mint amikor egy hal horogra akad. Úgy gondolom, hogy amikor megérkeznek a helyszínre, gyorsan megértik a helyzetet, a háború valóságát. Ekkor történik az, amit én agymosásnak nevezek.

Ez az a pont, amikor néhány dzsihádista szeretne kilépni a szervezetből, de nem engedik. Mások visszatérnek és elkötelezett harcosokká válnak.

Még visszatérünk majd ezekhez a kérdésekhez. Úgy tudom, hogy fogvatartói között volt Mehdi Nemmouche is aki a a belgiumi zsidó múzeum elleni támadás egyik feltételezett elkövetője. Ő is egy ilyen elveszett ember?

Igen, Mehdi Nemmouche tökéletes példája az elveszett embernek, akiről az imént beszéltünk.

Milyennek írná le?

Mehdi Nemmouche egy olyan gyerek aki a televizióval nőtt fel. Órákat töltött tévénézéssel, amely számára az egyetlen kulturális referenciát jelentette: valóságshow-k, szórakoztató magazinok, és bünügyi esetek felderítéséről szóló adásokat nézett. Ezért ideológiáját nem a Korán határozta meg, hanem a francia média. Azért ment Szíriába, hogy bekerüljön a tévébe.

A könyvében azt írja, hogy amikor valaki belép a szervezetbe, az olyan számára, mint valami romantikus útkeresés. Ez a harctéren is érezhető?

Nos… számomra a dzsihád olyan mint a spanyol polgárháború és a mentális manipuláció keveréke. A borzalom ami Szíriában és Irakban zajlik, a spanyol polgárháborúhoz hasonlítható. A toborzás ideológiájához pedig a rengeteg árva és özvegy szolgál, akiket meg kell védeni a lemészárlástól.

Amikor fogságba került beszéltek erröl vagy másról Önnek?

Igen, volt róla szó. Egyesek arról is beszéltek, hogy mennyire vonza őket a halál és annak keresése. Azt is elmondták, hogy sohasem akarnak hazatérni saját országukba. Pontosan tudták amikor Szíriába jöttek, hogy a halál várja őket.

Nem kell sok minden ahhoz, hogy valakiből dzsihádistát képezzünk. Elég egy gyenge jellem és egy kissé üres személyiség, amit megfűszerezünk egy tucatnyi arab halottal, néhány elementáris iszlám fogalommal, aminek egyébként nem sok köze van az iszlámhoz és kész is a tökéletes dzsihádista.

Ezek szerint nincs reális ismeretük az iszlám vallásról?

A legtöbb dzsihádista ismerete elenyésző az iszlámról. Az iszlám számukra egy eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a bennük lévő dühöt kifejezzék és dacoljanak a társadalommal. Úgy kell ezt elképzelni, mint amikor a szüleink azt mondták a nagyszüleinknek: trockista leszek és füvezni megyek Katmanduba. Ez most is hasonló, csak más a szöveg: a francba veletek, elmegyek inkább Aleppoba vagy Moszulba és megmutatom én nektek!

Sokkolóan hangzik!

Pedig ez az igazság.

A fogságban volt lehetősége más túszokkal is beszélgetni? Meg tudták vitatni egymás között, hogy mi történik?

Igen, volt rá lehetőségünk.

Hogy teltek a napjaik?

Borzasztó unalmasan

El tudta képzelni, hogy valaha újra szabad lesz?

Mindig reménykedtem abban, hogy egyszer kiszabadulok a fogságból. Mindannyiunkat az a remény éltetett, hogy egyszer szabadok leszünk. Ez naívnak tűnhet, de egy ilyen helyzetben muszáj remélni, mert ez tartott életben.

Nők is voltak Önökkel. Ők más bánásmódban részesülnek, mint a férfiak?

Én úgy tudom, hogy egyetlen nővel sem erőszakoskodtak.

*Van visszatérő emléke a fogságából?
Meg tudná osztani velünk?*

Még mindig bennem él de nem szeretnék erről beszélni.

Rendben. A szíriai túszokról is írt.

Igen, Szíria olyan mint egy hatalmas kinzógyár. A velünk együtt, szomszédos cellákban fogva tartott szíriai fogjokat órákon át kínozták.

Egy internetes olvasónk, Fabien Morin, azt szeretné tudni, hogy találkozott-e olyan dzsihádistával, aki megbánta a tetteit? Velük mi történt?

Én nem. De volt egy belga dzsihádista, Jejoen Bontinck, aki idealistaként érkezett, de gyorsan rájött arra, hogy ez nem az amit elképzelt. Haza akart menni, de bezárták. Több mint egy hónapot töltött James Foley-val és John Cantlie-vel egy cellában ahol beszélgettek. Végül elengedték. A bíróság elítelte Belgiumban.

Sokat beszélünk az Iszlám Állam kifinomult kommunikációs eszközeiről. Erre példa John Cantlie, tudósító, akit ön is ismer, hiszen együtt voltak fogságban. Mit gondol arról, hogy az Iszlám Állam Cantlie-t használta fel a propagandájukhoz? Ez mire jó?

Ebből a szempontból az Iszlám Állam nagyon okos. Megértették, hogy a rendelkezésre álló kommunikációs eszközök egész palettáját kell használni. Ennek része a szélsőséges erőszak amely megijeszti az ellenséget, majd egy kifinomult kép, amelyen John Cantlie-t látjuk Moszul utcáin, ahol a piac és a gazdaság tökéletesen működik, vagy a gyönyörű Aleppo-t romjaival és régészeti lelőhelyeivel. Ez szerintem mindenképpen egyfajta intelligens stratégiára utal.

Miről szól pontosan ez a stratégia?

Egyrészt szeretnének megnyerőnek mutatkozni, hogy minél több új dzsihádistát hódítsanak meg. Ebben nagyon jók, hiszen egy nyelvet beszélünk. Ezt persze nem úgy kell érteni, hogy mind beszélnek franciául, angolul, németül vagy spanyolul. Nem. Egy kulturális nyelvet beszélünk. Ezek az emberek ugyanazokat a filmeket látták mint mi, ugyanolyan videójátékokkal játszottak, mint a gyerekeink, ugyanazokat a könyveket olvasták. Ők is a facebook és a twitter gyermekei. Vagyis kulturális referenciáink megegyeznek. Ezért sem lehet azon csodálkozni, hogy az egyik legfontosabb céget, aki az Iszlám Állam propaganda videóit készíti, német dzsihádisták alapították. Ezek az emberek nem szírek vagy irakiak. A mieink.

Az Ön elrablói hová valósiak voltak?

Nos, hallottam őket franciául, angolul és spanyolul beszélni. Nem volt akcentusuk. Az Iszlám Állam köztudottan olyan szervezet, amely Nyugaton toborozza újoncait.

Azt hallani, hogy az angolok a legerőszakosabbak! Igaz ez?

Igen, de nem csak a brittektől szenvedtünk el erőszakot.

Idézek egy részletet a könyvéből: «az iszlám fenyegető terjedését csak úgy gátolhatjuk meg, ha megállítjuk a tűzet ami táplálja. » Szeretném az egyik internetes felhasználónk « Heartie One » kérdését továbbítani: mi az amit másként kell csinálnunk, hogy megfékezzük az Iszlám Államot?

Meg kell gátolnunk a toborzást, és üzennünk kell a helyieknek, hogy tudják, velük vagyunk. A civilek védelme a nemzetközi közösség feladata. Mindent latba kell vetni, hogy a diplomáciai eszközök vagy akár a háború árán is megvédjük őket.

Ön szerint lehet tárgyalni velük?

Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni, mert egy olyan csoporttal állunk szemben, ami egyrészt racionalista, másrészt meg teljesen kiszámíthatatlanul reagál dolgokra. Én például kiszabadultam. Ami annak a jele, hogy esetenként a tárgyalás is sikeres lehet.

Tudja, hogy miért engedték el?

Hát, azért engedtek el, mert tárgyalások folytak. De fogalmam sincs a részletekről. Az egyetlen részlet amit Francois Hollande elnök megosztott velem, amikor megérkeztem Franciaországba, hogy nem fizetettek a szabadságomért!

Mit gondol a váltságdíjakról?

Erre a kérdésre sem könnyű választ adni, mert nincs jó válasz. Szerintem minden túszejtés egyedi. Ezért is idegesítenek az olyan doktrínák, melyek szerint az Egyesült Államok vagy Nagy-Brittania, erkölcsös nemzetként sohasem fizet váltságdíjat. Míg más, gyengébb országok a váltságdíjjak kifizetésével a terrorizmust finanszírozzák. Egyébként, a közelmúltban több francia túszt is megöltek, miközben két amerikait szabadon engedtek. Van olyan helyzet is amikor a tárgyalás lehetetlen. Ez mindig a rendelkezésre álló információktól és azok mélyreható elemzésétől függ. Azt kell felmérni, hogy a kifizetett ár mennyi hasznot hoz és teljesíthetjük-e a túszejtők kéréseit.

Beszéljünk Szíriáról és Bachar el- Assad szíriai elnökről. Mit gondol a személyiségéről?

Bachar el Assadot is elsősorban a pénz mozgatja, ahogy sok fejlődő állam politikusát a világban. A személyisége igencsak manipulatív. A legfontosabb talán, hogy egy olyan rendszert örökölt apjától, amely 40 éve arra épül, hogy a mai krízist kezelni tudja.

És ki a legfőbb ellenség? Assad vagy az Iszlám Állam vezetője Abou Bakr el Baghdadi?

A legegyszerűbb, ha megnézzük a számokat. Az Iszlám Állam több ezer embert ölt meg mióta megalapították a kalifátust. Nagyjából 10 000-re tehető a halottak száma. A polgárháború kezdete óta cirka 200 000 ember halt meg a terror és az elnyomás miatt. Igy nem tudom, hogy állíthatunk- e olyat, hogy az egyik jobb vagy kevésbe rosszabb mint a másik. A számok arra utalnak, hogy a rezsim alatt többen haltak meg.

Egy olvasónk Soléne Jomier kérdezi, hogy mit tanácsolna azoknak a francia fiataloknak akik csatlakozni szeretnének a fegyveres csapatokhoz Szíriában vagy Irakban?

Nagyon tetszik a kérdés. Előszőr is azt mondanám, hogy ezer bocsánat amiért hazabeszélek, de olvassák el a könyvemet! Majd azt mondanám, hogy ha Szíriába mennek, akkor muzulmánokat fognak megölni. Az Assad rezsim elpusztításában nem lesz szerepük, hiszen az Iszlám Állam és Assad fegyveresei között ritkán volt jelentős összecsapás. Egyébként tudja ki ölte meg a legtöbb francia dzsihádistát a szíriai konfliktusban?

Nem

Nos, az Al-Káida. Az elmúlt télen, Jabhat el- Nosra, az Al-Káida hivatalos szíriai egysége, és az Iszlám Állam közötti összecsapásban halt meg a legtöbb francia.

Miért mondaná azt, hogy a legtöbb dzsihádista jelöltet Franciaország küldte?
Talán az iszlámellenes hangulat miatt és amiatt, hogy a francia muszlimok kirekesztettek. Ez a probléma nem csak a muszlimokat érinti. A dzsihadisták 22 százaléka katolikus vagy zsidó volt, aki áttért az iszlámra, hogy Szíriába menjen harcolni.

Önt lenyűgözte Szíria és Irak. Mit gondol, vissza tud egyszer menni?

Nagyon szeretnék egyszer visszamenni, mert szeretem Szíriát és Irakot. Sokat köszönhetünk nekik, hiszen itt van a civilizációnk bölcsöje. Végtelen öröm volt sétálni és a gyönyörő tájakat csodálni, mesés ételeiket megkóstolni, és a régészeti lelőhelyekben gyönyörködni. Sajnos egy ideig valószínűleg nem fogok tudni visszamenni.

És hogyan látja a világot a fogsága óta?
Elvesztettem az ártatlanságom egy részét.

Ingrid Betancourt, akit 6 évig tartottak fogságban a FARC-gerillák, egy beszélgetés során elmondta, hogy valószínűleg mindig is túsz lesz, aki kiszabadult. Ön is?

A nehézség, amikor ilyen traumát élünk át, hogy rajtunk marad egy cimke. Ezért is írtam ezt a könyvet. hogy megszabaduljak a volt túsz cimkéjétől. Én inkább megfigyelőnek, újságírónak tartom magamat, mint egy túsznak aki kiszabadult.

Nicolas Hénin, nagyon köszönöm, hogy a vendégünk volt.

Én köszönöm, hogy itt lehettem.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nem térhet haza Angliába az a fiatal nő, aki 15 évesen csatlakozott az Iszlám Államhoz

Ismét kivonulnak az amerikai katonák Irakból

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa elítélte a nitrogéngázzal végrehajtott amerikai kivégzést