HIRDETÉS„Miért nem csinálom ugyanezt 4X ennyiért KÜLFÖLDÖN?!” – hirdeti az EuWork munkaközvetítő óriásplakátja, amelyen egy felszolgáló látható munka közben. Ezen egyre többen nem csak elgondolkodnak.
Tavaly az év utolsó három hónapjában már 111 ezer magyar dolgozott egy éven belül külföldön, ami rekord. Az elmúlt két évben 90 és 100 ezer körül, 2010-ben és 2011-ben pedig csak 50-60 ezer között ingadozott a létszámuk a KSH szerint. Elsősorban a magasabb jövedelem miatt mennek nyugati országokba az emberek, de ha már ott vannak, akkor egyelőre nem is nagyon jönnek vissza – írja a Világgazdaság. Mindez egyre több területen okoz szakemberhiányt itthon.
- Az utóbbi négy évben folyamatosan nő az igény a külföldi munkára, rengetegen jelentkeznek hozzánk, de sokan nem beszélnek nyelveket – nyilatkozta a lapnak Tanay Marcell, az EuWork ügyvezetője. Legnagyobb létszámban a fiatal felnőttek, a 25 és 34 év közöttiek jelentkeznek, mert ez a korosztály a legmobilisabb. Az összes korosztályból vannak érdeklődők, az emberek 5-6 százaléka 50 év felett dönt úgy, hogy kimegy külföldre – mondta el a szakértő.
Az embereket a megélhetés vagy a jobb megélhetés viszi külföldre.
A legtöbben egy-két év külföldi munkavállalásban gondolkodnak. Van, aki lakásra, autóra, családalapításra gyűjt, de tapasztalatszerzés miatt vagy nyelvet tanulni is mennek külföldre.
- Más kelet-európai országokból többen mennek ki, mint Magyarországról, ami viszont speciális, hogy a magyarok nem is igazán jönnek haza. Két év alatt beilleszkednek, el tudnak helyezkedni a szakmájukban, kiépül a szociális hálójuk, és az itthon maradt barátok, családtagok is azt mondják, hogy ne jöjjenek haza – osztja meg tapasztalatát Tanay Marcell.
Leginkább a humán területeken végzettek mennek külföldre. Sokan indulnak Nyugat-Európába az egészségügyből, mert ezen a területen a legnagyobb a fizetési különbség (hétszeres) Magyarország és a nyugati országok között, miközben a legtöbb területen négyszeres a szorzó.
Az informatikusok és a mérnökök most itthon is megtalálják számításaikat – véli a szakértő. De a szakmunkások, az érettségizettek és a diplomások is egyaránt érdeklődnek a külföldi munka iránt. Továbbra is Nagy-Britannia, Ausztria és Németország a legfontosabb célország.
A kivándorlás már számos ágazatban szakemberhiányt okoz itthon.
- A gépipari szakmunkák területén, ahol a Magyarországra települt autógyárak fejlesztik a kapacitásaikat, igen nehéz megfelelőn képzett, nyelvet is beszélő munkatársat találni – vélekedett Fehér Tamás, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. Szerinte már olyan területeken is munkaerőhiány kezd kialakulni, mint a targoncás vagy éppen a hentes.
A külföldi cégek elsősorban a fogadó országban hirdetnek. Ennek ellenére 2013-ról 2014-re jelentősen, 18 százalékkal nőtt a külföldre szóló állások száma a Profession.hu állásportál rendszerében. Itt leginkább fizikai munkásokat, szakmunkásokat, segédmunkásokat kerestek a külföldi munkaadók. Szívesen vesznek fel informatikusokat is: az IT-fejlesztők és programozók a második legkeresettebbek, ezt követik a kereskedelmi és értékesítési munkák. A gyártási, termelés szakértőket és mérnököket is szívesen látják külföldön.