János Károly spanyol király idén januárban történelmi jelentőségű döntést hozott: lemondana az 1975 óta viselt koronájáról. Sokadik műtétje után első beszédét 76. születésnapja után tartotta a gyengének és esendőnek tűnő uralkodó. Azért lépett nyilvánosság elé, hogy visszaszerezzen valamit megtépázott népszerűségéből.
A spanyol nép bizalma akkor rendült meg először a királyban, amikor 2012-ben egy botswanai luxusvadászaton szerzett sérülése miatt kellett megműteni. Az uralkodó akkor így kért bocsánatot: „Folytatom a rám rótt feladatokat, és…..sajnálom, rosszul döntöttem, még egyszer nem fordul elő.”
Az egészségi állapotáról és esetleges lemondásáról szóló pletykákat akkor még cáfolta. A királyi család hírnevét azonban súlyosabb ügyek is koptatták, amelyek már komolyan veszélyeztették a korona hitelét, mint például a legfiatalabb lányt Cristinát és férjét, Iñaki Urdangarínt érintő bírósági botrány, amelynek során adóelkerülési, pénzmosási és korrupciós ügyekkel vádolták a párt.
Közben a politikai kockázat is egyre nagyobb lett. Az ország egységét szimbolizáló monarchiát nagy kihívás elé állítja a katalán függetlenségi népszavazás. Artur Mas katalán elnök november 9-ére írt ki népszavazást az önrendelkezésről, noha a választás ellenkezik az 1978-as spanyol alkotmánnyal.
Az időzítést valószínűleg az európai parlamenti választások is befolyásolták. A két legnagyobb spanyol párt ugyanis csúfosan leszerepelt. A jelenleg kormányzó Néppárt parlamenti többségének megerősítése ködös álom maradt csupán, a Szocialista Párt pedig azt sem tudta megmutatni, hogy erős váltópárt lenne.
Ez az az örökség, ami János Károly fiára, VI. Fülöpre vár, amint átveszi Spanyolország trónját, várhatóan még júniusban.