Egyetemi képzés: ki állja a cechet?
Kommentek
Az egyetemi végzettség statisztikai értelemben garantálja a magasabb életminőséget – azonban megszerzése komoly összegbe kerül. Három oktatási rendszer, három történet.
Franciaország: közösségi finanszírozás
Ha valakinek ma van egy jó ötlete, de nincs hozzá tőkéje, adott a lehetőség, hogy az interneten kalapozza össze rá a pénzt. Olga Turcan egy moldáv diáklány, aki Strasbourgban tanul. Kisebb munkákból tartotta el magát, de a szakdolgozat megírása előtt rájött, hogy tanulmányai befejezéséhez nagyjából négyezer euróra lenne még szüksége. Barátaival weboldalt készített, videót forgatott, amelyben a diplomamunkája elkészítéséhez kért segítséget. Több mint ötezer eurót szedett össze.
Spanyolország: megvágott Erasmus-költségvetés
A válság előtt Spanyolország fogadta a legtöbb Erasmus-diákot, és innen ment a legtöbb egyetemista külföldre. Az Erasmus-kasszát részben befagyasztották, a támogatásokat pedig jelentősen csökkentették. Ráadásul az ösztöndíjakat csak több hónapos késésekkel folyósítják, emiatt sokan egyáltalán nem merik azokat igénybevenni.
Texas: szövetségi ösztöndíjak és közösségi iskolák
Az Egyesült Államokban sok család már a gyerek születésekor elkezd gyűjteni az egyetemi tanulmányokra, amelyek évente akár 65 000 dollárra (kb. 15 millió forint) is rúghatnak. Ugyanakkor szövetségi szinten az állam évi 150 milliárd dollárt költ ösztöndíjakra és hallgatói támogatásokra. Az olcsóbb, két éves képzést és alapszintű felsőfokú papírt kínáló közösségi egyetemekkel kombinálva ez már azt jelenti, hogy a legtöbb embernek saját erejéből is van esélye felsőfokú végzettséget szerezni.