NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Sírni tudnék, amiért nem szavazhattam

Sírni tudnék, amiért nem szavazhattam
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Gyönyörű napsütéses délelőtt fogadta a berni nagykövetsgére érkező szavazókat. Délelőtt tízkor tucatnyi családi és baráti társaságot látni, a hangulat szinte olyan, mintha majális volna. Sokan gyerekekkel, babakocsikkal jöttek és feltűnően sok a fiatal. Az épület előtt a nagykövetség alkalmazottai irányítják a szavazókat a megfelelő irányba az extrém magas számú, a svájci nagykövetségre regisztráló magyar miatt – összesen 1379-en regisztráltak ide – a szavazást ugyanis nem csak a nagykövetségi épületben, hanem egy mellette felállított mobilsátorban is tartják.

Szentendréről… Veszprémből – hallani a folyamatosan érkezőktől, akiket a nagykövetség és a Külügyminisztériumból érkezett munkatársak a megfelelő szavazókörbe irányítanak. A rendszer nagyjából a következő: a vidékiek az épületbe, a budapestiek és pest megyeiek a sátorba mennek. Sokan érkeznek olyanok is, akik levélben szavaznak, számukra egy külön urnát állítottak fel a nagykövetség halljában, amibe bedobják levélszavazatukat.

Nem értik, mért nem szavazhattak levélben

Fiatal pár érkezik az épülethez. A 28 éves Gergő másfél éve él kint Bernben, mérnökként dolgozik. Barátnője, Tímea egy éve érkezett, azóta ő is talált munkát magának – mindketten nemzetközi cégeknek dolgoznak Svájcban.

- Épp ma ünneplem a 27. születésnapomat, úgyhogy úgy döntöttünk, megünnepeljük ezzel a szavazással – mondja nevetve Tímea. – Komolyra fordítva a szót: egyértelműnek éreztem, hogy élni szeretnék a szavazati jogommal. Még ha most külföldön is élek, haza szeretnék költözni idővel, és szeretném úgy érezni, hogy van beleszólásom az otthoni politikai helyzetbe. Az előző alkalommal nem voltam választani és szerintem nagyon sokan akkor azért nem mentek el, mert ki voltak ábrándulva a magyar politkából – és aztán ennek meg is lett az eredménye. Ez most csak még inkább motivált, hogy leadjam a szavazatomat – mondta.

Mindketten azt mondták, az, hogy hazautazzanak a választásra, nem volt igazi opció. – Elgondolkoztunk rajta, hogy hazamenjünk a választásokra, de aztán inkább úgy döntöttünk, hogy a húsvéti hétvégére megyünk haza, ami két héttel később van, és inkább arra veszünk ki egy hét szabit – mondja Gergő, aki szerint sok ismerősük van, aki a szavazásra azért nem jött el, mert túl sokba került volna neki. – Van ismerősöm, aki nagyon szívesen szavazott volna, de egy egész napos program lenne neki, hogy a svájci városból, ahol él, idejöjjön, ráadásul pénzben sem éri meg. Szívesen szavaztak volna levélben, de azt meg nem lehet nekik – mondta Tímea, aki hozáteszi: ő maga is fel van háborodva, hogy “míg egyesek levélben is szavazhatnak, addig nekünk ez nem jár.”

Kulcsár Géza és Jutasi Eszter két éve költöztek ki Lausanne-ba, a szavazásra két gyermekükkel érkeztek. – Nem volt kérdés, hogy eljövünk-e, eljöttünk volna, akárhova is kell menni – mondta a családfő. – 200 km az út oda-vissza, nagyjából 20 frank, szóval nem egy akkora kaland. Bár kérdés, mért kell elutaznom bárhova azért, hogy szavazhassak? Fura, hogy 2014-ben nem tudunk online szavazni és zavar minket, hogy levélben sem szavazhatunk. Ha azt meg tudták oldani, hogy a határon túliak így szavazzanak, akkor azt is meg lehetett volna, hogy mi is így voksoljunk.

Pénzt, időt nem kímélve utaztak többszáz kilométert

Hajdu Mihály és baráti köre nem Svájcból, hanem Németországból érkezett, a svájci-osztrák-német hármashatár mellől. – Valamilyen szinten kötelességemnek éreztem, hogy eljöjjek, a többieket meg rábeszéltem. Öten jöttünk. Mások talán azért nem jöttek, mert nem voltak tisztában a mikéntjével a szavazásnak, például azzal, hogy Németországból nem csak Münchenbe mehetnek szavazni, hanem ide is. Jópár embert ismerünk amúgy, aki nem jött el, met ezt nem tudták, vagy lusták voltak – vagy egyszerűen csak érdektelenek, merthogy “az én szavazatomon semmi sem múlik”. Nekünk viszont megérte azt az ötven eurót, amit ráköltöttünk az útra.

Mások egyenesen Franciaországból érkeztek, köztük egy 28 éves fiatal, Sándor.

- Lyonból jöttem. Több, mint 300 km-t utaztam azért, hogy ma szavazhassak. Ez oda-vissza nagyjából 100 euróba kerül kocsival, vonattal ugyanis még több lett volna. Szerencsés vagyok, mert meg tudtam szállni az ismerőseimnél, akik itt laknak a városban, különben ezen kívül még szállásra is költhettem volna.

De még így is jobban jártam, mintha Párizsba mentem volna, ahova csak a vonatjegy oda-vissza nagyjából 200 euró, és az egész napod utazással tellik. Franciaországban ugyanis csak egyetlen helyen lehet szavazni – mindegy, hogy Marseille-ben laksz, vagy Nizzában, csakis Párizsba mehetsz. Volt rá egy közösségi próbálkozás, hogy Lyonban is legyen egy kihelyezett szavazókör, de a nagykövetség munkatársai azt mondták, hogy ennek túl kicsi esélye van, így végül nem lett belőle semmi – magyarázza.

Sírni tudnék, amiért nem szavazhattam

Közben a budapesti sátorba és az épületbe is folyamatosan érkeznek a szavazók, szinte egy percre sincs megállás. A sort csak egy idősebb asszony tartja fel, aki nem tud szavazni, mert nem szerepel a névjegyzékben.

- Sírni tudnék… -kezd bele történetébe. – Az ember 1200 km-re lakik a budapesti bejelentett lakásától, vagyis nincs más módja regisztrálni, mint az internet. Elég nagy gyakorlatom van benne, hogyan kell kezelni, szépen mindent ki is töltöttem lépéséről lépésre, végül jött egy levél, melyben értesítettek, hogy kérésemnek helyt adnak. Erre idejövök, hozom az adataimat, személyim, lakcímkártyám, és kapom ezt a pofont, hogy nem szavazhatok. Pedig minden este hallgatom a tv-t rádiót, ezt az oldalt, azt az oldalt, és tessék. Nagyon szomorú vagyok.

Nem ő az egyetlen, aki valami hiba folytán nem szavazhat. Másfél órás ott-tartózkodás alatt öt olyan reménybeli szavazó is akadt, aki bár regisztrált és értesítést is kapott erről, mégsem szerepelt a névjegyzékben. A huszonéves Komlósi Ágota szintén így járt: bár kapott levelet, a névjgyzékben mégsem találták.

- Fogalmam sincs, hogy történhetett, mert regisztráltram, a pontoknak megfelelően töltöttem ki a regisztrációt, és amit kaptam, abban meg nincs szó arról, hogy el lettem utasítva. Zürichból utaztam csak ezért ide. Oda-vissza 50 frankomba került féláras jeggyel. Budapestre utazni nem szerettem volna csak emiatt, de mivel négy éven belül szeretnék hazautazni, és nem mindegy, milyen kormány lesz akkor, úgy gondoltam, hogy kötelességem eljönni szavazni. Ismerek olyat, aki nem jött el, mert azt mondta, nem ér neki annyit, hogy 50 frankot kiadjon erre.

HIRDETÉS

Incidensek nélkül zajlott a választás

A svájci konzulátusra összesen 1379-en regisztráltak. Ebből végül 1196-an jöttek el, ami azt jelenti, hogy a választási részvétel 86,6%-os volt – mondta el Dr. Szolnoki-Nagy Rita, a Külképviseleti Választási Iroda vezetője a szavazás lezárása után. – Nálunk nem volt sor, fennakadás, 19:03-kor kísértem ki az utolsó szavazót. Az egész nap is nagyon csendesen, incidensek nélkül zajlott.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Parlamenti választások kezdődtek Belaruszban, mind a négy párt az államfőt támogatja

Tényfeltáró missziót küldet az EP Szerbiába a decemberi választások kivizsgálására

Populisták előretörését és leköszönését is hozták a választások 2023-ban