HIRDETÉS
Ukrajna kihátrálása a Keleti Partnerség programból sokkolta az Európai Unió vezetését, ám a vilniusi csúcstalálkozót ennek ellenére is megtartják a hét végén. Az Európai Unió a függetlensége kikiálltása óta támogatja a volt szovjet tagköztársaságot. Az elmúlt években a tárgyalásokon a társulási szerződés megkötésére koncentráltak, amellyel fokozatosan lebontották volna a kerekedelmi vámokat.
Elemzők szerint Ukrajna irányváltása Oroszország sikerét jelzi. Ebben Moszkva gazdasági fenyegetése mellett szerepe lehet annak is, hogy Brüsszelben nem a legmagasabb szinten tárgyaltak Viktot Janukovics elnökkel, akit Vlagyimir Putyin gyakran személyesen fogad. A döntő érv viszont viszont valószínűleg az lehetett, hogy Ukrajnának sürgős pénzügyi segítségre és olcsó gázra van szüksége. Ezt azonban az uniós delegációt vezető bővítési biztos, Štefan Füle nem ajánlhatta fel a társult tagságról folytatott tárgyalásokon.
Az unió bővítési biztosát Andrej Beketov kérdezte.
Euronews: – Oroszországban nagy média – és politikai kampány folyik, hogy Ukrajnát eltántorítsák a nyugati iránytól. Brüsszelben miért nem foglalkoznak ennyire élénken az üggyel?
Štefan Füle, bővítési biztos: – Azt hiszem, mi inkább elkötelezetten és felelősségteljesen dolgoztunk, miközben mások talán siettek. A függetlensége elnyerése óta mi voltunk Unkrajna legnagyobb támogatója. 1991 óta 3,3 milliárd eurót költöttünk rájuk.
Euronews: – Talán többet kellett volna…
Štefan Füle: – Ez nem szépségverseny és nem is arról szól, ki tesz több pénzt az asztalra az utolsó pillanatban. A társult tagsággal az ukrán exportőrök az első évben félmilliárd eurónyi vámot spóroltak volna meg. Az egyezség 6,2 százalékkal járult volna hozzá a gazdaság növekedéséhez. A kijevi barátaink is tudják, hogy nem megyünk bele a bazári alkudozásba, hogy Brüsszel, vagy Moszkva ajánl-e többet.
Euronews: – Mikor várható a következő nagy lépés ebben az ügyben?
Štefan Füle: – Mi keményen dolgoztunk, hogy a társulási szerződést aláírhassuk Vilniusban. Úgy gondolom, komoly erőfeszítésekre lesz szükség, hogy újra legyen egy ilyen alkalom. De a mi részünkről megvan az eltökéltség erre.
Euronews: – Mit üzen azoknak az országoknak, amelyek európai jövőt képzelnek el, de tartanak a fájdalmas reformoktól, ezért vonakodnak az Önök által elvárt modernizációs lépésektől?
Štefan Füle: – Azt, hogy csak a reformokon át vezet az út, nincs rövidebb ösvény. Hasonlítsuk össze Ukrajnát Lengyelországgal! 1991-ben a két ország GDP-je nagyjából azonos volt és nézzük meg most a különbséget. Ez az első üzenetem. A második pedig az, hogy a reformokban mindig számíthatnak a segítségünkre.
Euronews: – Ön szerint a Keleti Partnerség képes lesz előrelépni olyan országokkal, mint Grúzia, vagy Moldova?
- Hiszek a Keleti Partnerségben és hiszek abban a közösségben, amelyet ez a hat különböző kultúrájú és különböző célokkal rendelkező ország alkot velünk együtt. Mi olyan általános politikát alkalmazunk, amelyből mindegyik államnak haszna származik. Ugyanakkor testreszabott programokkal is segítjük őket. A vilniusi csúcstalálkozó pedig nagyon fontos esemény lesz ezen az úton.
Euronews: – Štefan Füle, köszönöm az interjút.