NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Nemzetközi összefogás az eltűntekért

Nemzetközi összefogás az eltűntekért
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Néhány napra reflektorfénybe kerülnek a boszniai háború áldozatai és őket kereső hozzátartozóik. Az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottsága (ICMP) ad otthont annak a három napos konferenciának Hágában, ami az Eltűntek – egy terv a jövőre címet viseli.

A konferencia célkitűzése, hogy felvázoljon egy, az eltűntekkel fogalakozó stratégiát, rávilágítson a probléma súlyosságára és bemutassa az eltűntekkel foglalkozó nemzetközi kezdeményezéseket.

A Bizottságot Bill Clinton javaslatára 1996-ban alapították Franciaországban a G7-es csúcstalálkozón. Legfontosabb feladata, hogy biztosítsa az együttműködést a kormányok között az eltűntek felkutatásában és azonosításában. A daytoni szerződést volt hivatott támogatni, ami biztosítani akarta a boszniai háború utáni politikai rendezést

A Bizottság többek között logisztikailag támogatja a boszniai háború tömegsírjainak exhumálását és a holttestek azonosítását a legkorszerűbb DNS technikát alkalmazva, miközben bizonyítékot is szolgáltatnak a háborús bűnösök tetteiről.

A háborúkért a civilek fizetik a legnagyobb árat

A boszniai háború után mintegy 40 ezer ember tűnt el. A szarajevói székhelyű Bizottság munkájának eredményeképpen több mint háromnegyedüket sikerült azonosítani. Ám a világon valamennyi eltűnt személyről már nem tudunk ilyen pontos képet adni. Becslések szerint Irakban 250 ezer és 1 millió közé tehető az eltűntek száma, Szíríában legalább 50 ezer, míg a mexikói drogháborúk miatt 25 ezer ember hollétéről nem tudni.

A konfliktusok a civil lakosságot is befolyásolják. Ám, míg az első világháború előtt arányaiban hét katonára esett egy olyan civil lakos, aki meghalt vagy eltűnt, napjainkra ez az arány drámai változáson ment keresztül és 1 katonára 9 civil áldozat jut. A legjobb példa erre az iraki háború, ahol a civil lakosság fizette a legnagyobb árat a konfliktusért. Az eltűntek felkutatása szinte reménytelennek tűnik a valaha volt egyik legnagyobb humanitárius válságban.

A természeti katasztrófák miatt eltűnt személyek szintén a Bizottság prioritásai közé tartoznak. A szervezet azt szeretné elérni, hogy a konferencia eredményeként, egy olyan nemzetközi mechanizmus alakuljon ki, amit eredményesen tudnak használni valemennyi ország minden eltűnt személye esetében, függetlenül attól, hogy milyen okok miatt tűntek el ideiglenesen vagy örökre.

Az Euronews őfelségét, Noor jordán királynőt, az eltűnt személyekkel foglalkozó nemzetközi bizottság (ICMP) tagját kérdezte.

Euronews: – A konferencia címe “Az eltűntek, avagy a jövő kihívása”. A fegyveres konfliktusok, az emberi jogok megsértése vagy a természeti katasztrófák mind rendkívül problémás ügyekkel járnak. Gondolom, ezért nehéz a jövőt tervezni.

Noor jordán királynő: – Mi vagyunk az egyetlen szervezet a világon, amelyik teljes komplexitásában kezeli az eltűnt személyek ügyeit, bármilyen körülmények között is tűnt el valaki. Ezen a konferencián igyekszünk együttműködést kiépíteni a szakértők és az irányelvek kidolgozói között, szintén a teljes komplexitásra törekedve.

- Talán a legnehezebb feladat a fontossági sorrend felállítása. Eldönteni, hogy hol, és kinek van nagyobb szüksége segítségre.

- A bizottság kifejlesztette a legátfogóbb, leghatékonyabb és legköltségkímélőbb modellt. Ezt az emberek azonosítására szolgáló módszert használtuk a Balkánon is. Sikerült elérnünk, hogy minden eltűnést kezelni tudjunk, még akkor is, ha mészárlások és az emberi jogok tömeges megsértése áll is fenn. Ezeket a tapasztalatokat használjuk Líbiában és Irakban, ahol most dolgozunk. Szíriában csak átmeneti igazságügyi csoportok segítségére számíthatunk, pedig ki kell dolgoznunk a polgárháború utáni tennivalókat. Az áldozatokon és a migránsokon kívül ugyanis több tízezer ember tűnt el. Becsléseink szerint körülbelül 30 ezer emberről nem tudni. Már most meg kell beszélnünk, mit tehetünk a konfliktus lezárása után. Elkezdhetjük például génminták gyűjtését azoktól, akik külföldre menekültek, és menekülttáborokban laknak Törökországban, Jordániában, Libanonban, Irakban vagy Egyiptomban. Óriási mennyiségű adatot kell összegyűjtenünk a dél-szláv válság tapasztalataiból kiindulva, amit nem elég akkor kezdeni, ha vége lesz a polgárháborúnak Szíriában.

- Nehéz lenne áttekinteni az óriási adathalmaz mögötti teljes koncepciót, de vannak a hírekből ismert esetek, mint például a gyerekek eltűnése a háborús zónákban. Az utánuk való kutatás mekkora részét teszi ki a munkájuknak?

- Többnyire a nők és a gyermekek eltűnése miatt kérik a segítségünket a világ különböző részeiről. Ez mégsem jelenti azt, hogy kiemelten foglalkoznánk egyes esetekkel, vagy akár lenne erre egy általános módszerünk. Nekünk ennél nagyobb léptékben kell gondolkodnunk. Meggyőződésem, hogy a DNS azonosító rendszerünkkel, a különböző kormányokkal és nemzetközi szervezetekkel kezdett együttműködésünkkel olyan jogi alapok, intézményi és közösségi változások érhetők el, amelyekkel könnyebben kezelhetők ezek a problémák. Minél több embert sikerül bevonni, annál inkább eredményes lehet az egyes esetek és az általánosabb gondok megoldása.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Amerika Ukrajnának adná a befagyasztott orosz vagyont, Európának más terve van

Felavatták a Hősök keresztjét, Ukrajna elesett honvédeinek emlékművét

Orbán barátságát és támogatását keresi a boszniai szerbek háborús bűnöket tagadó vezetője