Boszniai háború

A koronavírus-járvány miatt módosított útvonalon halad a túlélők menete.

Szembe kell nézni a múlttal mondta a Hágai Nemzetközi Törvényszék egykori bírája a srebrenicai mészárlás 25. évfordulóján készült interjúban

A világháború utáni Európa legsúlyosabb népirtása 25 évvel ezelőtt történt.

A szélsőséges nacionalizmus a balkáni országban is a figyelem elterelésére szolgál.

Történelmi vitákkal terhelt évfordulót ünnepeltek csütörtökön a boszniai Szerb Köztársaságban: entitásuk 1992-es megalapítását, amely akkor véres etnikai háborút indított el, a négy évig tartó boszniai háborút. Banja Lukában háborús veteránok és rendőrök parádéztak a helyi szerbek nemzeti ünnepén.

„Majom”, „kretén”, „ló” – ilyen szavakkal illették egymást a boszniai szerb parlamentben. Sőt, egy pofon is elcsattant. Pedig csak arról vitáztak, miért nem kell a NATO-hoz csatlakozniuk.

Peter Handke a Milosevics-rezsimet támogatta a délszláv háborúban, és a srebrenicai népirtást is megkérdőjelezi.

Neves írók mellett albán és bosnyák politikusok is felháborodásuknak adtak hangot, amiért a Slobodan Milosevicet és bűntársait védelmezni próbáló, a boszniai népirtást megkérdőjelező író a legrangosabb, de egyáltalán, bármilyen irodalmi kitüntetésben részesülhetett.

Idén Iñárritu kapja a tiszteletbeli Szarajevó Szíve díjat, a francia színésznővel, Isabelle Huppert-rel és a lengyel rendezővel, Pawel Pawlikowskival együtt. Hat magyar film, Szabó Réka, Bársony Katalin, Tóth Luca, Andrasev Nadja, Moldovai Katalin és Gyulai Panni alkotásai is versenyeznek.

Prijedor városában búcsút vettek 86 muzulmán áldozattól, akiket a szerb hatóságok öltek meg az országot 1992 és 1995 között sújtó háború egyik legkegyetlenebb eseményében.

Kimondták a holland állam felelősségét a srebrenicai mészárlásban. A holland legfelsőbb bíróság megerősített korábbi ítéletét.

Hollandia részben felelős a srebrenicai mészárlásért - a holland legfelsőbb bíróság ezzel helybenhagyta a két évvel ezelőtti bírósági döntést. A korábbi ítélet szerint a holland békefenntartók nem akadályozták meg, hogy szerb katonák megöljenek 350 bosnyák muszlim férfit.

A török elnök megbékélésre szólította fel a nyugat-balkáni országokat.

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában 40 év börtönre ítélte a volt boszniai szerb elnököt, aki akkor fellebbezett a döntés ellen.

A Szerb Köztársaság létrejöttét ünneplik Boszniában. Ez vezetett a százezer áldozattal járó háborúhoz.

Huszonhárom évvel ezelőtt öltek meg nyolcezer muszlimot a boszniai város melletti táborban. A hozzátartozók azóta is keresik megölt családtagjaikat.

Járandóságot kérnek a munkanélküli veteránoknak, a csalók kiszűrését követelik.

Több mint 20 év alatt ötezer vallomást hallgattak meg, 90 embert ítéltek el háborús bűnök miatt.

A balkáni háború idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló testület 1993-ban jött létre.

A délszláv háborúval foglalkozó Nemzetközi Törvényszék munkája az év végén véget ér.

Virrasztást tartottak Mostarban Slobodan Praljakért, aki megölte magát, miközben a hágai Nemzetközi Törvényszék ítéletet hirdetett szerdán.

Hat magasrangú horváth tiszt fellebbezéséről dönt a Nemzetközi Büntetőtörvényszék. Háborús bűnök és emberiesség elleni bűntettek miatt ítélték el őket.

Ratko Mladic életfogytiglani büntetése megfelel a srebrenicai várakozásoknak, de a polgármester nem ért vele egyet.

A hágai törvényszék volt főügyésze szerint a boszniai háború vádlottaiban nem volt megbánás.

Kivezettették saját tárgyalásáról a szerb tábornokot, Radko Mladic-ot, aki botrányt okozott az ENSZ Háborús Bíróságán Hágában. Az ügy kimenetelét az