HIRDETÉSA nyár elején kirobbant amerikai megfigyelési botrány a közelmúltban elérte a német kormányt is. Az Euronews washingtoni tudósítója, Stefan Grobe a német Bertelsmann Alapítvány ügyvezetőjét kérdezte arról, hová vezethet a két óriás mostani konfliktusa. Annette Heuser szerint a legsúlyosabb gond az, hogy megrendült Berlin bizalma.
A politikai elemző úgy fogalmaz, hogy az igazi kérdés nem az, lehallgatták-e Angela Merkelt vagy akár az egész német kormányt. A nagy kérdés ehelyett az, hogy barátok között elfogadható-e az információszerzésnek ez a módja. A válasz nyilvánvalóan az, hogy nem, mondja Annette Heuser, aki szerint az is világos, hogy Washingtonnak semmibe sem kerülne egyszerűen megígérni, hogy soha többé nem tesz ilyet. Csakhogy ez most nem segítene – teszi hozzá. Úgy látja, hogy egy valóságos cunami támadt a nemzetközi diplomáciában, és biztos abban, hogy ez mélyen megrendíti majd az Egyesült Államok és Európa kapcsolatát, mégpedig hosszú időre.
Kétségtelen, hogy a legtöbb európai Barack Obamát kívánta az Egyesült Államok élére annak idején. Kérdés, hogy a kémbotrány mennyit ront majd az amerikai elnök megítélésén. Az öreg kontinensről ugyanis most elég jól látszik, hogy Obama elnök figyelme Európa felől Ázsia felé fordult.
A Bertelsmann szakértője úgy érzi, hogy az Obama-adminisztráció komolyan már nem számol Európával. Ez szerinte abban is tetten érhető, hogy Washingtonban fel sem merül, hogy az effajta konfliktusok kezelése nehézségekbe ütközhet. Vagyis a helyzet az – fejti ki Annette Heuser , hogy a második világháború óta először a Fehér Ház nem igazodik ki az európai gondolat és értékrendszerben, ha úgy tetszik, nem ért szót Európával. A szakértő úgy véli, hogy ez az, ami alááshatja a nemzetközi kapcsolatokat. Arra emlékeztet, hogy az Egyesült Államok és az európai hatalmak mindig is mélyen gyökerező bizalommal fordultak egymáshoz, és ez a német-amerikai kapcsolatokban még az átlagosnál is kifejezettebb volt. Úgyhogy szerinte ez a mostani viszály a két ország kapcsolatának alapját rendíti meg.
Angela Merkel volt az első vezető európai politikus, aki vacsorameghívást kapott a Fehér Házba. A gesztus persze nemcsak a német kancellár személyének szólt, hanem nyilvánvaló törekvést mutatott a Bush-adminisztráció után maradt rossz szájíz eloszlatására.
A politikai elemző az iraki beavatkozás idején kialakult nemzetközi vitára emlékeztet mondván, hogy ez a kémkedési botrány legalább akkora feszültséget teremt az amerikai-német kapcsolatokban, amekkorát a 2003-as iraki beavatkozás kérdése támasztott. Annette Heuser szerint egészen mostanáig Gerhard Schroeder akkori nem-je számított az amerikai-német kapcsolatok mélypontjának. Az, hogy az akkori kancellár az iraki beavatkozás ellen foglalt állást, a szakértő szerint kisebb kockázattal járt, mint amekkorát most az jelent, hogy elveszett a bizalom. A bizalom ugyanis – teszi hozzá- minden kapcsolat alapja, és ha elvész, évtizedekig is eltarthat, mire újraépül. Ha egyáltalán sikerül helyreállítani.
Amikor júniusban kiderült, hogy az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség digitális adatgyűjtése nem kímélte az utca emberét sem, Angela merkel mértéktartó nyilatkozatot tett. Annak ellenére döntött így, hogy a németek közül sokan, főleg azok, akik – mint maga Merkel is – az egykori NDK-ban megélték a totális kontrollt, szigorúbb kiállást vártak volna el a kancellártól.
*Ami a várható fejleményeket illeti, a német Bertelsmann alapítvány vezetője arra számít, hogy mélyreható vita bontakozik majd ki a német és az amerikai titkosszolgálatok együttműködéséről. Annette Heuser szerint ezzel összefüggésben felmerül majd a kérdés, hogy az európai – és persze a német hírszerzés – milyen szerepet játszhat a jövőben. Például, hogy milyen messzire mehetnek a titkosszolgálatok olyan esetekben, amelyek az állampolgárok magánéletét, személyes szabadságát érintik.