Indiában, a világ legnagyobb iskolájában negyvennyolcezer diák tanul, kiváló eredményekkel. Ezzel szemben az egyik legkisebben, az Andokban, szamárháton viszik a fel a könyveket és az élelmet – de legalább már internet van.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
48 000 diák egy időben, a béke iskolájában
Öt diák, és öt euró hitel – így kezdődött a City Montessori School története ötvennégy évvel ezelőtt. Az indiai Utter Pradesh állam fővárosában, Lucknow-ban működő CMS ma a világ legnagyobb iskolája.
- Ötvennégy éve, 1959. július elsején indítottam el ezt az iskolát. Akkor a közoktatás még teljesen anyagi volt – mondja Jagdish Gandhi, alapító. – Rájöttem, hogy az ember három valóságban létezik. Egyrészt anyagi, másrészt emberi és végül isteni lény. Mind a három valóságot kiegyensúlyozott oktatásban kell részesíteni. Azért indítottam el ezt az iskolát, hogy a gyerekek ilyen kiegyensúlyozott oktatást kapjanak. 15 napon keresztül hirdettem az iskolámat a Station Road-on, és senki sem íratta be hozzám a gyerekét. A tizenötödik napon sírtam isten előtt, és így kiáltottam: istenem, egy gyerek sem jön.
Mára Jagdish Gandhinak nincsenek ilyen gondjai. A CMS a város legnépszerűbb iskolája.Negyvennyolcezer diákja húsz kampuszban tanul a város különböző részein, a két legnagyobb hét-hétezer gyereket tud befogadni. Miniszterek gyerekei együtt járnak ide a szegény tehetségekkel, akiknek természetesen nem kell tandíjat fizetniük.
Az alapító erős szellemiséget hagyományozott az intézményre, amely az Unesco békedíját is megkapta – de a pacifista elvek mellett multikulturális, kompetitív környezetet is biztosít a gyerekeknek. – Ha nem tudsz repülni, fuss. Ha nem tudsz futni, sétálj. Ha nem lehet menni, mássz, de soha ne állj meg, mindig a cél felé törj! – tartják.
A CMS-ben nem csak az elmét pallérozzák . Az iskolának tizenhárom, egymással ádáz versengésben álló krikettcsapata van, és a CMS ad otthont a diákok nemzetközi első osztályú krikettbajnokságának.
- Mahátma Gandhi azt mondta: nem a kitaposott ösvényen fogok járni. Én is a saját utamat követem. Ezért hoztam létre ezt az iskolát, hogy változást hozzak az oktatásba, megváltoztassam a gyerekek gondolkodását – mondja az alapító.
Iskola a felhők között
Északnyugat-Argentína hegyei között nem csak szamarak és guanakók legelésznek. Ma reggel az iskolaigazgató és kísérője két szamárral botorkál az Andok köves hegyi ösvényein: felszerelést és élelmet szállítanak a 4236-os számú hegyi iskolába, ahol Alejo húsz éve tanít. A sziklás ösvény, melyen haladnak, az egyetlen járható út az iskola felé.
- A 4236-os iskolában dolgozunk. Tizenegykor indultunk, az út hat-hét óráig tart. Huszonegy diákunk van, akiket ketten tanítunk. Nekik sem könnyű eljutniuk az iskolába.
Az iskolában a gyerekek minden reggel felvonják az argentín nemzeti lobogót. A diákok öttől tizenöt évesek, együtt élnek az iskolában hétfőtől péntekig. A kisebbeket Alejo felesége, Judit tanítja.
- Az iskola az otthonunk. Van egy segítőnk, aki a főzéssel foglalkozik, ez a munka leginkább monoton része. Alejo és én foglalkozunk a takarítással – mondja Judit.
A hegyekben az időjárás sem nevezhető éppen barátinak – ma például erős szél fúj, ami felemelheti a tetőt. A gyerekeket így arra is megtanítják, mit kell csinálni ilyen esetben.
- Gyakoroljunk! Egy, kettő: asztal alá, gyorsan! Mintha csak szélvihar közeledne!
Bár a körülmények spártaiak, az intézménynek 2009 óta egy alapítvány támogatásának köszönhetően van internet-hozzáférése. Ez hatalmas változást hozott az iskola életébe. A gyerekek az egész világgal kommunikálhatnak, minden, az oktatáshoz szükséges információhoz hozzájuthatnak, sőt még idegen tájakkal is megismerkedhetnek a képernyőn keresztül.
- Nem nehéz vidéki tanárnak lenni. Csak az nehéz olykor, hogy túléljük a gyakori nélkülözéseket. De most már van internetünk, ami könnyebbé teszi a kapcsolattartást, és akik szeretnek minket, illetve a tanítványainkat, most tudnak segíteni nekünk a munkában.
Az internetkapcsolat sokat enyhít a kemény életfeltételeken. A legközelebbi orvos tíz óra járásra van, az internet viszont már több életet megmentett. A tanárok az interneten kérhetik orvosok segítségét, így elsősegélyben tudják részesíteni a betegeket vagy a sérülteket. De az internetkapcsolat nem csak az oktatásban segít. A helyi közösség számára piacot is jelenthet a helyi termékek számára, hozzájárulhat a helyi kultúra megőrzéséhez és a külvilággal való megismertetéséhez.
Ha még többet szeretne megtudni a riportban szereplő iskolákról:
http://escuelasalaesculla.blogspot.fr/
http://www.taringa.net/posts/solidaridad/2943650/La-Escuela-del-Olvido-Iruya-Salta-Argentina.html
http://www.youtube.com/watch?v=Ai2klmRjLPE
http://escuelasalaesculla.blogspot.com.ar/
http://www.facebook.com/media/set/?set=a.187624237489.127591.185295252489
http://www.lanacion.com.ar/1570022-un-diccionario-para-el-papa-desde-una-escuelita-saltena