Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Egyre több egyetemista megy doktori képzésre

Egyre több egyetemista megy doktori képzésre
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Köszönhetően az állami finanszírozásnak, az OECD országok közül Szlovákiában van a legtöbb PhD hallgató. Mára azonban felmerül a kérdés, hogy mi haszna ennek? Ettől vajon jobb álláshoz jutnak?
Szlovákia legnagyobb egyeteme azzal büszkélkedik, hogy a végzőseinek jobb álláslehetőségeket tud kínálni bizonyos területeken, mint Oxford vagy Cambridge.

Az egyik ok, amiért egyre többen választják a posztgraduális képzést az a fejkvóta rendszer. Minél több PhD tanulót vesznek föl, annál több pénzt kap az egyetem az államtól. De egyéb ösztönzők is vannak a diákok számára – mondja a volt szlovák oktatási miniszter tanácsadója, Marian Zachar -, a fejlett országokban, pl. Amerikában, fizetni kell a PhD képzésért, Szlovákiában viszont nem. Kritikusok szerint ez a helyzet oda vezet, hogy sok diák egyszerűen kitolja a tanulási időt, hogy elkerülje a munkaerőpiac nehézségeivel való szembesülést.

Jan Glovicko újságíró szerint sok diplomásnak nehéz megfelelő munkát találni. Van, aki eladó lesz egy könyvesboltban, vagy Ausztriában, vagy ügyintéző alacsony fizetésért, és nem a saját szakterületén dolgozik.

A szlovák kormány időközben megszigorította a finanszírozás feltételeit, nagyobb hangsúlyt fektet arra is, hogy mennyi kutatást végez egy egyetem, nem csak a diákok létszámára.
Ennek következtében a posztgraduális hallgatók száma már elkezdett csökkenni.

Miközben Szlovákiához hasonlóan sok ország javít oktatási rendszerén, és igyekszik minél több PhD hallgatót oda vonzani, a diplomások egyre inkább a külföldi lehetőségeket keresik. A 32 éves Szia Si Boon az alapképzését és a mesterképzést is malajziai egyetemen szerezte. Most pedig a triesti Nemzetközi Génmanipulációs- és Biotechnológiai Központban van Olaszországban, több mint 10 ezer km-re az otthonától. Azt reméli, hogy itt eléri a célját, és befejezi a doktori képzését a rákkutatás témájában.

http://en.wikipedia.org/wiki/International_Centre_for_Genetic_Engineering_and_Biotechnology

A triesti központba évente ezren jelentkeznek a doktori képzésre, közülük csak 10-12 embert vesznek föl, és kiemelten figyelnek a fejlődő országokra. Nagyon erős a verseny. Ez egy nemzetközi génkutatással és biotechnológiával foglalkozó központ, több mint 25 éve alapították az ENSZ keretein belül, hogy egyfajta tréning központja legyen a több mint 63, többségében a fejlődő világban lévő tagországnak.

Megtalálni a megfelelő képzést a megfelelő egyetemen egyértelműen fontos. De mit tegyünk a stresszel a doktori védésnél? Hogyan tudjuk sikerrel bemutatni sok év kemény munkáját? Sok diák számára ez a legnehezebb lecke. Buenos Aires-ben, Argentína fővárosában Daniel Frankel a társadalomtudományokból írt doktorit. Daniel szilárd érvelést dolgozott ki, amivel a bíráló bizottság előtt megvédi munkáját, aminek eredetinek kell lenni, és hozzá kell járulnia szakterületének tudományos fejlődéséhez.

A bizottság tagjai mind szakértői Daniel szakterületének. Ahhoz, hogy elfogadják a doktori védést, Argentínában a bizottság többségének mellette kell szavaznia, az elnök kifejtheti véleményét, de nem szavazhat. Végül a bizottság egyhangúlag summa cum laude minősítést adott a doktori értekezésére. Ez a legnagyobb elismerés Daniel számára, amit a doktori védésen kaphatott.