Portugália steril szúnyogokat enged szabadon, hogy megfékezze egy invazív faj terjedését. A növekvő dengue-esetek és a melegebb idő miatt az európai hatóságoknak újra kell gondolniuk a trópusi betegségekre való felkészülést.
Szeptemberben Portugália 30 000 szúnyogot engedett szabadon Lisszabonban. Ezek azonban nem hétköznapi rovarok voltak. A különleges kezelésben részesített hím szúnyogokat besugárzással sterilizálták, így ugyan párosodhatnak a nőstényekkel, de nem hoznak létre utódokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az akció célja az ázsiai tigrisszúnyog állományának csökkentése; ez az invazív faj képes terjeszteni a dengue-lázat, a chikungunyát és a Zika-vírust.
Portugália másodszor alkalmazza ezt a módszert, miközben az európai országokban egyre nagyobb aggodalmat kelt, hogy a hagyományosan trópusi térségekhez kötött betegségek megvethetik a lábukat a kontinensen.
A nemzetközi utazások révén vírusok jutnak Európába, a melegebb időjárás és az invazív szúnyogfajok terjedése pedig kedvez a helyi terjedésnek.
„Sok ember tér vissza nyaralásából Európába Thaiföldről, Brazíliából vagy más olyan helyekről, ahol ezek a trópusi betegségek előfordulnak, és magukkal hozzák ezeket a vírusokat” mondta az Euronewsnak Jan Semenza környezeti epidemiológus. „Megcsípi őket egy helyi szúnyog, az a szúnyog tovább csíp valakit, megfertőz valakit, és így alakul ki egy helyi járvány.”
A számok már most felkeltik a figyelmet. 2026 októberének végéig Olaszország 76 helyben szerzett dengue-esetet jelentett, Franciaország pedig nyolcat. Ez nagyjából kétszer annyi, mint 2025-ben.
Ahogy nő az esetek száma, a szakértők attól tartanak, hogy az elszórt járványkitörések idővel tartós terjedéssé válhatnak, és a betegségek endémiássá válnak.
Terjedés észak felé
Az eredetileg Délkelet-Ázsiából származó ázsiai tigrisszúnyog az 1990-es években érkezett Olaszországba, és azóta Dél-Európa nagy részén elterjedt. Járművekkel is utazhat, ami segíti új területek meghódításában, a fertőzött utazók pedig vírusokat vihetnek be olyan helyekre, ahol a szúnyog már megtelepedett.
„Az ázsiai tigrisszúnyog évente mintegy 60 kilométerrel húzódik észak felé” mondta Semenza. A járványkitörések még gyorsabban, évi 120 kilométerrel terjednek.
„Később jelennek meg, de gyorsabban terjednek, és láthatjuk, hogy ez évente 50 millió embert tesz ki a hasonló trópusi betegségek kockázatának” mondta.
Ez diagnosztikai kihívást is jelent. Az orvosok nem feltétlenül ismerik fel azonnal a trópusi fertőzéseket azoknál a betegeknél, akik nem jártak külföldön.
„Gyakran akkor is elkap valaki egy fertőzést, ha nem volt külföldön” mondta Semenza. „És akkor hogyan tudják [az orvosok] kitalálni, hogy az ilyen furcsa tünetek, amelyeket korábban soha nem láttak, egy lehetséges trópusi betegségre utalhatnak?”
Ezért fordít az EU Egészségügyi Vészhelyzeti Felkészültségi és Reagálási Hatósága (HERA) 10 millió eurót új diagnosztikai módszerek kidolgozására.
„Hiányoznak a megfelelő gyógyszerek is ezeknek az Európába érkező új betegségeknek a kezelésére” mondta Laurent Muschel, a HERA igazgatója és helyettes vezetője, hozzátéve, hogy az ügynökség antivirális szerek és új vakcinák kutatását finanszírozza.