A világ tinédzsereinek egynegyede a hét egyetlen napján sem végez testmozgást, és a lányok maradnak le a leginkább – állapítja meg egy új, átfogó tanulmány.
Egy új globális tanulmány szerint a világon minden negyedik serdülő, mintegy 240 millió fiatal számolt be arról, hogy 2025-ben a hét egyetlen napján sem volt fizikailag aktív.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A globális átlag heti 2.7 aktív nap volt, és 2010 és 2025 között nem változott, miközben mindössze 14%, vagyis nagyjából minden hetedik fiatal volt aktív a hét minden napján.
A The Lancet Global Health (forrás: angol) folyóiratban megjelent tanulmány 140 országban 11 és 17 év közötti 3.2 millió serdülő bevonásával készült 389 felmérés adataira támaszkodott, amelyek a világ serdülőkorú népességének 59%-át fedték le.
A kutatók akkor tekintettek egy napot aktívnak, ha a serdülő beszámolója szerint legalább 60 percnyi közepes vagy erőteljes fizikai aktivitást végzett, ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet (forrás: angol) (WHO) javasolja, akár iskolában, akár közlekedés közben, akár szabadidejében.
A WHO célja, hogy 2010 és 2030 között 15%-kal csökkentse azoknak a serdülőknek az arányát, akik nem teljesítik, hogy a hét mind a hét napján meglegyen a 60 percnyi mozgás. A jelentés szerint azonban egyetlen ország vagy régió sem halad úgy, hogy ezt a célt teljesíteni tudná.
A jelentés jelentős különbségeket tárt fel az egyes országok és a nemek között.
Világszerte a fiúk 2025-ben jóval magasabb aktivitási szintről számoltak be, heti átlagosan 3 aktív nappal, szemben a lányok 2.4 napjával. A lányok fizikai aktivitása az életkor előrehaladtával csökken, így a különbség a fiúkhoz képest egyre nő.
Jelentős földrajzi különbségek
A jelentésből az is kiderül, hogy bár minden ország elmarad a kitűzött céltól, egyes régiók jobban teljesítenek, mint mások.
A tehetősebb régiókban, vagyis Közép- és Kelet-Európában és Közép-Ázsiában, Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, valamint a magas jövedelmű nyugati országokban a serdülők átlagosan heti 4 aktív napról számoltak be, és csak 6.9% és 7.7% mondta azt, hogy egyáltalán nem mozog.
Ezzel szemben az elsősorban alacsony és közepes jövedelmű régiókban, például Latin-Amerikában és a Karib-térségben, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, Óceániában, Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint a Szubszaharai Afrikában a serdülők átlagosan heti körülbelül 2 aktív nappal rendelkeztek, miközben a fiatalok 22.7% és 33.1% közötti aránya teljesen inaktív.
A legaktívabb serdülők Finnországban, Kanadában és Szerbiában éltek, ahol heti átlagban 4.5 és 4.8 aktív napot jelentettek, míg a legkevésbé aktívak Kambodzsában, Jordániában és Madagaszkáron voltak, 1.7 és 1.9 aktív nappal.
A szerzők szerint ezeket a földrajzi és jövedelmi eltéréseket elsősorban strukturális tényezők magyarázzák: a gazdagabb országoknak általában nagyobb a kapacitásuk a fizikai aktivitást ösztönző politikák finanszírozására, valamint a támogató infrastruktúra kiépítésére, például a nyilvános közterek és a biztonságos gyalogos- vagy kerékpárutak hálózatára.
A szerzők megjegyezték, hogy a nem aktív fiatalok magas aránya azt mutatja, a jelenlegi beavatkozások nem érik el a lakosság jelentős részét.
A serdülőkor kulcsfontosságú időszak az egész életen át tartó egészség megalapozásához. Az ebben az életkorban végzett rendszeres mozgás a testet és a lelket egyaránt támogatja, és előnyei felnőttkorig kitartanak.
Szerintük a kormányoknak gyorsabban kell cselekedniük, olyan, a helyi viszonyokhoz igazított politikákkal, amelyek a teljes népességet elérik, és elsőbbséget adnak a legkevésbé aktív serdülőknek, például azzal, hogy az iskolákat és a lakónegyedeket jobb helyekké teszik a mozgás számára.
A szerzők hozzátették, hogy a programoknak a lányok alacsonyabb aktivitási szintjének akadályait is kezelniük kell, beleértve a korlátozó nemi normákat, a biztonsági aggályokat és a megfelelő tevékenységek hiányát.