A Euronews Bővítési Csúcson több állam előrehaladt az EU-csatlakozás felé vezető úton, mások vitáztak Bulgáriával, elutasítottak engedményeket, vagy elakadtak.
A Nyugat-Balkántól a Dél-Kaukázusig és Európa keleti szárnyáig az Euronews Bővítési Csúcsán történtek azt mutatták, hogy az Európai Unió közelebb áll a bővítéshez, mint az elmúlt évtizedben bármikor, ugyanakkor rávilágított azokra a politikai akadályokra is, amelyek még kisikláshoz vezethetnek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vezetők Brüsszelben gyűltek össze, hogy megvitassák a tagjelölt országok EU-csatlakozási ambícióit, és azt, hogy a blokk készen áll-e a felvételükre.
Ukrajnától és Grúziától kezdve Montenegrón át Örményországig minden ország a maga sajátos politikai érzékenységeivel, fáradságos reformjaival és diplomáciai akadályaival néz szembe. A haladás lehet gyors, de a visszaesések is ugyanolyan drámaiak lehetnek.
„Az Európai Unióhoz való csatlakozásra irányuló törekvésnek segítenie kell a történelmi sérelmek meghaladását, a nacionalista retorika elutasítását, és arra kell ösztönöznie az országokat, hogy a valódi együttműködés felé mozduljanak. Európa tapasztalata azt mutatja, hogy a bővítés mindannyiunk számára előnyös” - írta António Costa, az Európai Tanács elnöke az Euronewsnak küldött írásos üzenetében.
Örményország és Grúzia ellentétes irányba tart
A Dél-Kaukázusban Örményország és Grúzia egymással ellentétes irányban halad. Jereván arra készül, hogy kérelmezze az EU-tagságot, miközben Tbiliszi csatlakozási folyamata továbbra is befagyott, és kevés esély mutatkozik egy közeli áttörésre.
Grúzia tagjelölti státusza 2024 óta egyhelyben áll, a külföldi befolyásról és a családi értékekről szóló vitatott törvények miatt. A csúcson Irakli Kobahidze miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is „teljes mértékben elkötelezett” az unióhoz való csatlakozás mellett.
Arra a kérdésre azonban, hogyan kívánja újraindítani a tárgyalásokat, nem tudott világos tervet felmutatni. Azt mondta, Tbiliszi nem tervezi a vitatott törvények visszavonását, és kettős mércével, illetve politikai zsarolással vádolta az Európai Bizottságot Grúziával szemben.
„A grúz parlament méltósággal fogadta el a jogszabályt, amely teljes mértékben összhangban van a nemzetközi normákkal”, mondta, azzal érvelve, hogy a törvények visszavonására irányuló kérés sérti a szuverenitás elvét, és szovjet módszerekre emlékeztet.
Arra a kérdésre, hogy Grúzia miért akar mégis csatlakozni az EU-hoz, Kobahidze azt válaszolta, „optimista” azzal kapcsolatban, hogy maga a blokk is meg fog változni, mind Grúziához való hozzáállásában, mind tágabb értelemben.
Közben Nikol Pasinján örmény miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reálisnak tartja, hogy országa 2027-ben vagy 2028-ban hivatalosan is benyújtsa csatlakozási kérelmét, és az EU-t nevezte az ország demokráciájának fő védelmi útvonalának a 2018-as forradalom óta.
„Elsődleges szándékunk, hogy alternatívát teremtsünk az örmény nép és az Örmény Köztársaság számára, mert hagyományosan az volt a társadalmunk, és talán a szomszédságunk felfogása, hogy Örményország számára nincs alternatíva”, tette hozzá.
Pasinján elmondta, tisztában van azzal a dilemmával, amely az EU-csatlakozás és az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unióban maradás között feszül, és hangsúlyozta, hogy a döntés az örmény népre tartozik.
Montenegró a célegyenesben
Montenegró vezeti a csatlakozási versenyt, célja, hogy 2028-ra a 28. uniós tagállammá váljon. Maida Gorčevic európai ügyekért felelős miniszter ugyanakkor figyelmeztetett, hogy országa nem fogad el másodrendű tagságot.
A Bizottság a múlt hónapban egy intézményi biztosítékot javasolt az új tagok számára: egy 15 éves próbaidőt, amely a legsúlyosabb esetekben a szavazati jog felfüggesztéséhez vezethet.
„Nem akarunk másodosztályú tagságot az Európai Unión belül, mert az nem lenne igazságos, és nem jelentene teljes jogú tagságot sem”, mondta Gorčevic, hozzátéve, hogy kormánya nem ellenzi az extra biztosítékokat.
Azt is elmondta, hogy Podgorica dolgozik a Horvátországgal fennálló nyitott kétoldalú kérdések rendezésén, bár a határvita akár Montenegró EU-csatlakozása után is megoldódhat.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy a közelgő francia választás kisiklat(hat)ja a bővítést, mivel a felmérések szerint az euroszkeptikus jelöltek állnak az élen.
„A politikai események sokkal nagyobb mértékben befolyásolhatják a bővítést, mint ahogy azt ma bárki elképzeli”, mondta Plenkovic. „Bizonyos választók és pártok egyértelműen ellenzik a folyamatot.”
Az ütemezést is megkérdőjelezte, mondván, hogy határidőt szabni „nem túl bölcs”, mert „mindig történik valami kiszámíthatatlan, és a dolgok halasztódnak”.
A Nyugat-Balkán különböző sebességgel halad
A második legközelebbi tagjelölt Albánia egyben a második leggyorsabb is. Edi Rama miniszterelnök megerősítette elkötelezettségét, hogy 2027 végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat.
A bővítést érdemalapú folyamatként védve, és elismerve, hogy országa előtt még állnak kihívások, az EU számára egy „Helmut Kohl-pillanat” szükségességéről beszélt, utalva a Németország egyesítésében kulcsszerepet játszó kancellárra.
Emellett arra is figyelmeztetett, hogy Szerbia új vezetése várhatóan nem enyhíti Belgrád ellenállását Koszovó elismerésével szemben, ami komoly akadálya a saját uniós ambícióinak is.
Arra a kérdésre, hogy az EU-tagság kilátása miként hat az Albánia és Olaszország között létrejött, a szabálytalan migránsok kitoloncolótáborokba szállításáról szóló vitatott megállapodásra, Rama úgy válaszolt, hogy „a megállapodás addig marad érvényben, ameddig szükséges”, és megígérte, hogy fenntartja, amíg Giorgia Meloni hatalmon marad.
Miközben Albánia és Montenegró jelentős előrelépést tesz, Észak-Macedónia évek óta vesztegel egy Bulgáriával fennálló vita miatt, amely a bolgár kisebbséggel való bánásmódról szól.
Gordana Sziljanovszka-Davkova, Észak-Macedónia elnöke úgy nyilatkozott, hogy országa uniós reményeit Bulgária ejti túszul, amely alkotmánymódosítást követel a kisebbség elismerésére.
Ukrajna visszautasítja a mezőgazdasági korlátozásokat
Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök elutasította azt a javaslatot, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket, például a búzát és más gabonaféléket az EU-hoz való teljes csatlakozás után is kizárják az uniós piacról.
A Bizottság a múlt hónapban vetette fel az intézkedést, miután több tagállam jelezte, hogy Ukrajna mezőgazdasági termelésének nagysága veszélyeztetheti saját gazdáikat.
„Átmeneti intézkedések részei lehetnek a bővítésnek, de konkrét kockázatokat kell kezelniük. Arányosnak kell lenniük, és egyértelmű felülvizsgálati és kilépési feltételekkel kell rendelkezniük. Nem válhatnak a belső piac tartós korlátozásává vagy egyfajta alrendszerévé”, mondta Koreckij.
Hozzátette, hogy a csatlakozás kormánya politikájának középpontjában áll, és Kijev célja, hogy 2027 első felében kezdje meg az egyes tárgyalási fejezetek lezárását.
„Tisztában vagyok vele, hogy ezek ambiciózus célok. Nem kérünk kerülőutakat. Hiteles, érdemalapú pályát kérünk, világos mérföldkövekkel és időszerű döntésekkel, amikor ezeket a mérföldköveket elérjük”, fogalmazott.
Moldova, a feltörekvő sztár
Moldova gyorsan felzárkózott a csatlakozásra leginkább kész országok élbolyához, olyan tempóban hajtva végre reformokat, amellyel az Európai Bizottság is csak nehezen tud lépést tartani.
Chișinău akár úgy is találhatja magát, hogy készen áll bizonyos tárgyalási fejezetek lezárására, még mielőtt az összes klasztert hivatalosan megnyitnák.
Arra a kérdésre, hogy országát „leválasszák-e” Ukrajnáról, amellyel együtt halad előre Oroszország 2022-es inváziója óta, Vasile Tofan miniszterelnök azt mondta, nem tartja hasznosnak, ha a vitát „versenyjátékként” keretezik.
„Alapvetően hiszem, hogy Ukrajna előrehaladása az EU-integráció útján erősebbé teszi Moldovát, és fordítva, ugyanígy működik. Minél gyorsabban haladunk az EU-integrációs pályánkon, annál jobb Ukrajnának”, mondta.
Tofan személyesen nem tudott részt venni a csúcson, mert fel kellett ügyelnie a kormány válaszára egy jelentős kibertámadásra, amely mintegy 750 000 ember adatait kompromittálta.
„Feltételezzük, hogy egy állami szereplő áll a háttérben, figyelembe véve azt, ami Európában történik”, tette hozzá. „Ezt ön is valószínűleg csak sejteni tudja. De nem gondolom, hogy a gyanúsítottak listája nagyon hosszú lenne.”
Arra a kérdésre, hogy Moldova támogatná-e a NATO-csatlakozást, azt felelte, kormánya „határozottan támogatná”, de nincs meg az alkotmánymódosításhoz szükséges parlamenti többség, az alaptörvény ugyanis kimondja az ország semlegességét.