Ukrajna, Albánia, Moldova, Grúzia, Észak-Macedónia, Örményország, Horvátország és az Európai Tanács vezetői az EU-bővítés szempontjából döntő pillanatban gyűlnek össze.
A résztvevők között van Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök, Irakli Kobahidze grúz kormányfő és António Costa, az Európai Tanács elnöke is, akik a második alkalommal megrendezett Bővítési csúcstalálkozón vesznek részt Brüsszelben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Tíz évvel a Brexit-népszavazás után az EU igyekszik a bővítési lendületet kézzelfogható eredményekké formálni, és pontosan meghatározza azokat a lépéseket, amelyeket a legelőrehaladottabb tagjelölteknek még meg kell tenniük csatlakozásuk lezárásához.
Az Európai Bizottság hamarosan bemutatandó ütemtervei az úgynevezett élmezőnynek számító Montenegró, Albánia, Moldova és Ukrajna számára azonban azzal a kockázattal járnak, hogy tovább nő a szakadék azokhoz a reménykedő országokhoz képest, amelyek csatlakozási folyamata évek óta elakadt, például Észak-Macedónia és Grúzia esetében.
Montenegró áll jelenleg a legközelebb a célhoz, ám előrehaladását a Horvátországgal fennálló kétoldalú viták lassítják, amelyek az 1990-es évek jugoszláv háborúinak terhes örökségében gyökereznek.
Az uniós végrehajtó testület nemrég intézményi biztosítékokat javasolt az új tagállamok számára, amelyekről jelenleg Montenegró csatlakozási szerződésének keretében folyik az egyeztetés. A szerződésnek mintaként kell majd szolgálnia arra, hogyan bánik Brüsszel az újonnan csatlakozókkal.
Albániában, amelynek csatlakozási folyamatát általában a második legelőrehaladottabbnak tartják, nemrégiben jelentős tiltakozások zajlottak egy védett területen tervezett luxusüdülő előkészítő munkálatai miatt, amely Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner projektje.
Moldova eközben olyan gyorsan zárkózik fel, hogy a Bizottságnak belső erőforrásokat kellett átcsoportosítania, hogy lépést tudjon tartani Chișinăuval.
Ukrajna a Magyarországon bekövetkezett kormányváltásnak köszönhetően hivatalos előrelépést tudott elérni, és továbbra is az várható, hogy az év végéig megnyitja az összes tárgyalási klasztert. A mezőgazdaság azonban várhatóan a tárgyalások egyik sarkalatos vitapontja lesz.
A Nyugat-Balkánon a térség legnagyobb országa, Szerbia nemrégiben kormányváltáson ment keresztül, ami Brüsszelben reményt keltett a kapcsolatok újraindítására és a bővítési lendület megújulására.
A térség többi része, köztük Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó csatlakozási folyamata megrekedt, és gyakorlatilag elveszíti hozzáférését az uniós regionális támogatásokhoz az élmezőny javára.
Georgia (Grúzia) csatlakozási folyamata gyakorlatilag leállt a demokrácia visszalépése és az Oroszország felé történő diplomáciai elmozdulás közepette. Marta Kos bővítésért felelős biztos a múlt hónapban úgy fogalmazott, hogy Georgia (Grúzia) „csak papíron tagjelölt ország”.
Örményország, amely formálisan továbbra sem tagjelölt, fontolgatja, hogy benyújtja csatlakozási kérelmét az EU-hoz. Az ország több lépést tett a blokk felé, miközben igyekszik csökkenteni Oroszországtól való függőségét.
Az elmúlt években az EU a bővítést külkapcsolatai egyik kulcsfontosságú elemévé tette, tagsági kilátást kínálva szomszédainak, hogy saját vonzáskörébe vonja őket. Most Brüsszelnek bizonyítania kell, hogy bővítési ambíciói valódi eredményeket tudnak felmutatni.