Az Európai Bizottság újranyitotta a SAFE-védelmi hitelek fel nem használt 21,3 milliárd eurós keretét, és arra kéri a tagállamokat, hogy azt Ukrajnával közös projektekre fordítsák.
Az Európai Bizottság újabb, alacsony kamatozású védelmi hitelkeretet nyitott meg, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy azt Ukrajnával közös projektekre költsék, mivel Kijev 70 milliárd eurós költségvetési hiánnyal néz szembe.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csütörtökön hozzáférhetővé tették a Security Action for Europe (SAFE) keretében rendelkezésre álló, de eddig fel nem használt 21,3 milliárd eurót, az EU stratégiai védelmi beruházásokat finanszírozó programját. A Bizottság abban bízik, hogy ennek egy részét Ukrajna felé tudja irányítani.
„A SAFE fennmaradó forrásainak felhasználásával új programot fogunk létrehozni ukrán vállalatokkal közös projektek számára” – mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök az Európai Parlamentnek tartott, az Unió helyzetéről szóló éves beszédében múlt hónapban.
A SAFE-et azért hozták létre, hogy segítsen az uniós országoknak sürgősen növelni védelmi képességeiket és ipari kibocsátásukat Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára, valamint az Egyesült Államok biztonsági garanciáival szembeni, Donald Trump második hivatali ciklusa alatti növekvő kételyekre reagálva.
Több tagállam, mindenekelőtt Olaszország, Magyarország és Franciaország, a vártnál jóval kevesebbet vett fel. Így egy fel nem használt összeg maradt, amelyet a Bizottság most újranyitott egy második pályázati körrel, amely november 13-ig tart.
A kormányoknak csütörtökön küldött levelében Andrius Kubilius védelmi biztos arra biztatta az európai kormányokat, hogy közös vállalkozások révén mélyítsék az együttműködést Ukrajnával, különösen a legsürgetőbb területeken: rakétavédelmi rendszerek, drónok és lőszer.
„Határozottan arra ösztönözzük tagállamainkat, hogy most mindent megtegyenek közös projektek megvalósításáért” – mondta Thomas Regnier, a Bizottság védelmi ügyekben illetékes szóvivője. „Ezek a maradványforrások egyértelműen szolgálhatják a nemzeti védelmi ipar érdekeit, de a jelenlegi helyzetben Ukrajnáét is. Össze tudjuk hangolni a két érdeket.”
Ukrajna kormánya valóban hatalmas költségvetési hiánnyal küzd, miközben folytatódnak a súlyos károkat okozó légicsapások. Az uniós végrehajtó szervnek azonban nincs eszköze arra, hogy rákényszerítse a tagállamokat az ukrán vállalatok bevonására, mivel a hiteleket ők vették fel, saját védelmi céljaikra.
Természetes, hogy az uniós országok inkább hazai szereplők megerősítésére költenék védelmi költségvetésüket. Brüsszelben azonban van némi ok az optimizmusra, hogy Ukrajna legalább a 21,3 milliárd euró egy részéhez hozzájut.
Májusig a SAFE szabályai lehetővé tették, hogy a kormányok egyetlen országra vonatkozó beszerzési megrendeléseket adjanak le. Elvben ez átmeneti eltérés volt, hogy teret adjon a sürgős nemzeti beszerzéseknek.
Gyakorlatban azonban Piotr Serafin lengyel költségvetési biztos kérésére vezették be, éppen azért, hogy a lehető legtöbb pénz lengyel vállalatoknál maradjon. Varsó a rendelkezésére álló források 89 százalékát a lengyel hadiiparnak szánta.
Lengyelország messze a SAFE legnagyobb kedvezményezettje, 43,73 milliárd euróval, ami csaknem a teljes keret 30 százaléka. Várhatóan további forrásokat is igényel, ám ezúttal már nem teheti meg az egyetlen országra korlátozódó beszerzési eljárás keretében.
A Bizottság ezért abban reménykedik, hogy Lengyelország és más, újabb SAFE-hiteleket igénylő országok Ukrajnát is bevonják a több országra kiterjedő beszerzési követelmények teljesítésébe, jóllehet a második országra vonatkozóan nincs előírt minimumrészesedés.
„A jelenlegi helyzetben a Bizottság nem mondhatja egyszerűen azt, hogy tegyenek vele, amit akarnak. De semmi garancia nincs arra, hogy ez meg is történik” – mondta egy uniós tisztviselő az Euronewsnak, névtelensége megőrzése mellett.
Felmerül az a kérdés is, hogy a tagállamok képesek-e a teljes összeg felhasználására. Azok mellett, amelyek eddig kevesebbet vettek fel, a keleti szárny egyes országai, például Románia, már most túlzottdeficit-eljárás alatt állnak a túlköltekezés miatt.
Nyolc uniós ország, köztük Németország és Hollandia, soha nem csatlakozott a SAFE-hez, mivel önállóan olcsóbban tudnak hitelt felvenni, mint közös uniós adósság révén. Így csak néhány tagállam, például Lengyelország, Írország és Görögország valószínűsíthetően igényel új hiteleket.
Így reális esély nyílik arra, hogy több milliárd euró felhasználatlan maradjon éppen akkor, amikor Ukrajna súlyos pénzügyi szükséghelyzetben van. A hatályos szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a fel nem használt hiteleket közvetlenül Kijevnek csoportosítsák át, de nem ez lenne az első alkalom, hogy Brüsszel „kreatív megoldásokat” keres.