Ukrajna EU-nagykövete az Euronewsnak azt mondta, hogy Magyarországnak nincs új kifogása a két tárgyalási klaszter megnyitása ellen, a késések ellenére, egy nappal az Európai Bizottság értékelése előtt.
Magyarország nem emelt új, érdemi kifogásokat Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásaival szemben, mondta az Euronewsnak Tarasz Kacska, Ukrajna új EU-nagykövete, kifejezve bizalmát abban, hogy a fennmaradó két tárgyalási klasztert még az év vége előtt megnyithatják.
Azóta, hogy elfoglalta új tisztségét, Kacska kedden kizárólag az Euronews reggeli műsorának, a Europe Today-nek nyilatkozott, egy nappal azelőtt, hogy az Európai Bizottság közzéteszi legújabb bővítési értékelését.
„Úgy gondolom, hogy a blokkolás szó félrevezet bennünket” - mondta Kacska amikor Magyarország álláspontjáról kérdezték, majd elmagyarázta, hogy Budapest további időt kért a tárgyalások következő szakaszának alapjául szolgáló dokumentumok tanulmányozására.
Megjegyzései azok után hangzottak el, hogy beszámolók szerint Magyarország október 20-án és 27-én az EU Tanács munkacsoportjainak ülésein nem hagyta jóvá a fennmaradó két klaszter átvilágítási eredményeit, jóllehet a hónap elején már feloldotta kifogásait két másik klaszterrel szemben.
Kacska szerint Magyarország kormánya több időt szeretne a részletek áttanulmányozására.
Arra a kérdésre, hogy Budapest álláspontja továbbra is kapcsolódik-e a kisebbségi oktatási jogokhoz, amely a két ország közötti feszültség régóta fennálló forrása, Tarasz Kacska azt hangoztatta, hogy a kérdés megoldódott.
„Nincsenek érdemi követelmények, nézeteltérések vagy aggodalmak” - mondta, a fennmaradó késedelmeket pedig úgy írta le, mint néhány száz oldalnyi dokumentáció áttekintésének ügyét.
Ukrajna októberben módosította kisebbségi oktatási jogszabályait, ezzel megnyitva az utat további két tárgyalási klaszter megnyitása előtt, és a hatból négyre emelve a már folyamatban lévő klaszterek számát.
Kacska megerősítette, hogy a módosított szabályokat már alkalmazzák az ukrán iskolákban, és hogy ez a kérdés már jó ideje rendeződött.
Ukrajna tartja a 2027-28-as csatlakozási menetrendet
Tarasz Kacska megerősítette Kijev azon törekvését is, hogy 2027-re vagy 2028-ra befejezze az EU-csatlakozási tárgyalásokat.
„Továbbra is kitartok amellett, hogy 2027-2028 legyen a tárgyalások lezárásának időszaka, sőt akár hamarabb is, attól függően, hogyan alakul a helyzet Ukrajnában” -mondta az Euronewsnak.
Elmondta, hogy Ukrajna sürgősségérzete eltér az uniós tagállamokétól Oroszország folyamatban lévő háborúja miatt, mivel a mindennapos támadások és a fronton zajló harcok további nyomást jelentenek a folyamat felgyorsítására.
Kacska elismerte azokat a bírálatokat, amelyek az ukrán parlamentben elfogadandó, EU-val kapcsolatos jogszabályok késlekedéséről szólnak, ugyanakkor visszautasította, hogy szándékos lassításról lenne szó, rámutatva a háborús helyzetben történő jogalkotás nehézségeire - beleértve azokat az üléseket, amelyeket légiriadó miatt szakítanak félbe, valamint az orosz támadásokat Kijev ellen.
Ennek ellenére közölte, hogy az elmúlt hetekben erősödött az együttműködés a kormány és a parlament között, és arra számít, hogy a reformok üteme felgyorsul.
„Nem látok érdemi kihívásokat” - tette hozzá, megjegyezve, hogy reméli, a Bizottság bővítési értékelése megerősíti, hogy Ukrajna képes lesz a szükséges jogszabályokat 2027 végéig elfogadni.
Kijev elutasítja a társult tagság alternatíváját
Tarasz Kacska megismételte azt is, hogy Ukrajna elutasítja az EU társult tagságát, mint a teljes jogú csatlakozás alternatíváját, még akkor is, ha hasonló megoldásokról olyan országok esetében is szó esett, mint Kanada.
Azzal érvelt, hogy Ukrajna - Moldova, Montenegró és Albánia mellett - továbbra is a teljes jogú tagságért küzdő éllovasok között van.
„Az EU minket éllovasnak tekint, ezért nincs szükségünk arra, hogy bármilyen alternatívára váltsunk” - mondta.
Kacska szerint a társult tagság inkább azoknak az országoknak felel meg, amelyek szorosabb partneri viszonyt keresnek az EU-val, anélkül hogy a blokkhoz akarnának csatlakozni.
Ugyanakkor elismerte, hogy a csatlakozás előtti szorosabb együttműködésre vonatkozó javaslatok, különösen a védelem, a biztonság és a pénzügyi támogatás terén, hasznosak lehetnek anélkül, hogy felváltanák a teljes jogú tagság célját.
A mezőgazdaság továbbra is komoly akadály
A mezőgazdaság, amely Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak egyik legérzékenyebb területe, a legösszetettebb kérdések közé fog tartozni, amelyeket rendezni kell - ismerte el Kacska.
Ugyanakkor elutasította annak szükségességét, hogy hosszan tartó átmeneti rendelkezéseket vagy átfogó korlátozásokat vezessenek be az EU piacára érkező ukrán mezőgazdasági termékekre.
„Úgy vélem, nincs szükség semmilyen hosszú átmeneti időszakra” - mondta.
Elismerve, hogy az olyan érzékeny termékek, mint a búza, külön megállapodást igényelhetnek, azzal érvelt, hogy a legtöbb mezőgazdasági árunak nem kellene további korlátozásokkal szembenéznie.
Elmondta, hogy folytatódnak a konzultációk az uniós tagállamokkal és a mezőgazdasági szereplőkkel, miközben Kijev igyekszik bizonyítani, hogy Ukrajna csatlakozása erősítené az EU mezőgazdasági ágazatát.