Zolcer új könyvében arról ír, hogy Tito javasolta Hruscsovnak a forradalom leverését, Kádár János kinevezését, valamint Nagy Imre kivégzését is.
Jugoszlávia vezetője, Josip Broz Tito óriási hatással volt az 1956-os forradalom menetére, állítja Zolcer János egykori televíziós producer, aki új könyvében egész fejezetet szentel az 1956-os eseményeknek. Zolcer felelevenítette, hogy a Szovjetunió akkori vezetője, Nyikita Hruscsov november elején ítéletidőben, komoly kockázatot vállalva titokban elrepült Titóhoz, hogy a tanácsát kérje, majd az ő javaslatára ejtette Münnich Ferencet, aki az elsőszámú jelöltje volt az új magyarországi vezető szerepére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Tito javasolta Kádár János kinevezését, valamint azt is, hogy Nagy Imrével példát kell statuálni, miután felajánlják neki, hogy meneküljön a jogoszláv nagykövetségre, mert ott menedéket kap. Nagy Imre elfogását végül egy hollywoodi film forgatókönyvének pontosságával dolgozták ki Zolcer szerint.
A szerző Világtitkok című könyvében az '56 orosz titkai című fejezet orosz személyek szemszögéből tárgyalja az 1956-os eseményeket és azok előzményeit.
"Az egyik ilyen személy Vlagyimir Krjucskov, aki akkor a budapesti szovjet nagykövetség titkáraként és tolmácsaként tevékenykedett, a nyolcvanas évek végén, Gorbacsov ideje alatt pedig a KGB mindenható vezetője volt. Fontos róla tudni, hogy kiválóan beszél magyarul, és mivel nekem 1991-től irodám volt Moszkvában, sokat jártam oda, és az események kapcsán többször is interjút készítettem vele, valamint többször elmentünk a Fekete Macska étterembe, ahol jókat ettünk, énekeltünk, vodkáztunk, és rengeteg titkot elmesélt nekem" - mesélte Zolcer.
Forrásai között szerepel maga Mihail Gorbacsov is, aki közvetlenül nem vett részt az 1956-os eseményekben, de barátja és mentora, Jurij Andropov igen, ő volt ugyanis a budapesti nagykövet akkoriban. Fontos információforrás volt Zolcer állítása szerint Nyikita Hruscsov fia, Szergej is, aki az apjától első kézből tudott rengeteg információt - például azt, hogy az amerikaiak tájékoztatták a Szovjetunió első emberét, hogy nem terveznek beavatkozni a magyarok védelmében. A könyv magyar forrásokra (például Pongrátz Gergelyre, aki a Corvin közi felkelőcsoport parancsnoka volt), valamint levéltári anyagokra is támaszkodik.
Hruscsov sokáig vacillált, mielőtt a katonai beavatkozás mellett döntött
Zolcer úgy tudja, hogy már október 23-án este Gerő Ernő pártfőtitkár telefonon kérlelte Hruscsovot, hogy küldjön katonákat a forradalom leverésére, ő azonban vonakodott ezt megtenni. Annak több oka volt, hogy végül mégis a katonai intervenció mellett döntött. Kettőt már említettünk: egyrészt biztosítékot kapott az Egyesült Államoktól, hogy nem fog beavatkozni, Tito pedig a forradalom leverését javasolta neki, márpedig az ő szavának komoly súlya volt.
Ezen kívül számított a KGB budapesti tevékenysége is: Zolcer szerint a szovjet titkosszolgálat már a forradalom kezdetétől nagyon aktívan próbálta befolyásolni az eseményeket Budapesten, és a Kossuth téri sortűzre is ők adták ki a parancsot az ÁVH-soknak és a katonáknak. A KGB célja ezzel az lehetett, hogy eszkalálja a helyzetet, és ezzel beavatkozásra ösztönözze Hruscsovot.
Zolcer János a könyvében más témákkal is foglalkozik a földönkívüliektől Hitler titkárnőjének szerelmén át a holdraszállásig. Ez utóbbival kapcsolatban a szerző azt mesélte, hogy egy orosz asztronauta azt mondta neki, hogy a KGB székházából figyelte az amerikai akciót, ugyanis lehallgatták az amerikai rádiózást a Hold és a Föld között. Az adásból egyértelmű volt, hogy az amerikaiak nem hazudnak.
"Ha a KGB egyszer valamire azt mondja, hogy megtörtént, akkor ott szerintem nem nagyon érdemes kutakodni" - jelentette ki Zolcer.