Észak-Macedónia szerint két évtizedes EU-csatlakozási törekvéseit veszélyezteti Szófia azon követelése, hogy Szkopje ismerje el a balkáni országban élő bolgár kisebbséget.
Észak-Macedónia elnöke, Gordana Siljanovska-Davkova kijelentette, hogy országa uniós csatlakozási reményeit túszként tartja azzal, alkotmánymódosításokat követel a bolgár kisebbség elismerése érdekében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Bajnokok vagyunk az alkotmánymódosításokban – 26 alkalommal – és a módosítások többségét ránk kényszerítik” – mondta Siljanovska-Davkova kedden az Euronews bővítési csúcstalálkozójának szünetében.
A 2024 óta hivatalban lévő Siljanovska-Davkova azzal érvelt, hogy további engedményeket nem lehet a közvélemény támogatása nélkül rákényszeríteni.
„A legitimitásomat az emberektől kaptam, ez hozzájuk tartozik. Tehát hogyan ígérhetném meg Önöknek, hogy módosítjuk az alkotmányt?” – mondta a politikus, aki szerint az emberek 80%-a ellenzi az alkotmánymódosításokat.
Siljanovska-Davkova szerint országa európai integrációjának fő akadálya nem a reformok hiánya vagy az uniós követelményeknek való megfelelés hiánya, hanem – ahogy fogalmazott – a szomszédos országok politikai akaratának hiánya.
Észak-Macedónia, egy körülbelül 1,8 millió lakosú kis balkáni ország, amelyet egy konzervatív vezetésű koalíció irányít, amely 2024 közepe óta szilárd parlamenti többséggel van hatalmon. Az EU-tagság felé vezető útját azonban továbbra is egy, a szomszédos Bulgáriával régóta fennálló vita akadályozza.
Az ország 2004-ben nyújtotta be első alkalommal az EU-tagsági kérelmét, és 2005-ben hivatalos tagjelölt lett, de előrehaladását politikai visszaesések akadályozták.
Siljanovska-Davkova szerint az EU-csatlakozási vita része annak a hosszabb történetnek, amelyben Észak-Macedónia számos engedményt tett az EU-tagság elérése érdekében.
Rámutatott a Görögországgal 2018-ban kötött megállapodásra, amelynek értelmében az ország neve a Macedón Köztársaságról Észak-Macedóniára változott, ezzel véget vetve egy évtizedek óta húzódó vitának, amely gátolta a NATO-ba és az EU-ba való csatlakozási törekvéseit.
A legújabb alkotmányos követelés felveti a kérdést, hogy egy tagjelölt országtól milyen mértékben várható el, hogy a blokkhoz való csatlakozás előtt rendezze a kétoldalú vitákat – mondta Siljanovska-Davkova. A szomszédos országok közötti politikai nézeteltérések megoldására törekedve az észak-macedón vezető kijelentette, hogy továbbra is a párbeszéd útján kíván megoldást keresni.
„Többször is találkoztam a korábbi elnökökkel és a jelenlegi miniszterelnökkel [...] ugyanazokat az érzéseket és ugyanazt a feszültséget fejeztem ki, és ezt a jövőben is kizárólag a párbeszéd útján fogom tenni” – mondta.
Siljanovska-Davkova azonban nem ment el odáig, hogy közvetlenül azzal vádolja Bulgáriát, hogy szándékosan akadályozza a csatlakozást, hanem a szomszédos országok részéről „pragmatizmust” és „nagyobb politikai hajlandóságot” szorgalmazott.