Megszavazták, hogy munkaszüneti nap legyen december 24-e, hogy szigorúan vizsgálják a politikusok vagyonosodását, ezenkívül a közmédiát érintő alapító okiratokat is elfogadták.
December 24.
193 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadták a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító törvényjavaslatot. Így december 25. és 26. mellett 24-e már idén pirosbetűs nap lesz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Tiszás javaslat szerint december 24-én az üzletek zárva tartanak, ezzel a kereskedelemben foglalkoztatottak minél szélesebb köre számára lehetővé téve az ünnepi pihenést. Kivételt képeznek a vendéglátóhelyek, a szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek, a benzinkutak, valamint a vonat és buszpályaudvarokon, repülőtereken belül működő üzletek - ezek továbbra is nyitva lehetnek.
Az eddigi szabály szerint a december 24-i pihenőnapot december 12-én kellett volna ledolgozni.
Magyar Nemzeti Bank
Az Országgyűlés 181 igen, négy nem és három tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025-ös beszámolójának elfogadásáról szóló határozatot.
A beszámolót Varga Mihály jegyzi, aki 2025 márciusában, Matolcsy György 12 éves jegybankelnöki megbízatásának lejártával vette át a MNB vezetését. Elődjét 2026 októberében, az MNB alapítványaival kapcsolatos ügyben letartóztatták.
Politikusok vagyongyarapodási vizsgálata
A parlament 145 igen, 48 nem szavazattal elfogadta a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvényt, amelynek a preambulum szerint a célja annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők, a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelemmel. Fontos, hogy az érintettek azzal a felelősségtudattal fogadják el tisztségüket, hogy az ő és hozzátartozóik esetleges vagyongyarapodását a hatóságok kiemelt figyelemmel követik - rögzítették.
A jogszabály megállapítja az adóhatóság egyedi kockázatelemzési eljárásának szabályait. E szerint ezt az eljárást az adóhatóság az országgyűlési képviselő, az EP-képviselő, a kormányfő, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, továbbá a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszteri biztos, valamint ezen személyek hozzátartozói esetén folytatja le.
Az eljárásban az adóhatóság a saját nyilvántartásait használja, továbbá más szervek adatbázisaiból - ideértve a külföldi hatóságok és szervek adatbázisait is - kérhet adatokat, valamint nyilvánosan elérhető adatokat is felhasználhat, és ezen adatokat veti össze és értékeli ki. Az eljárás célja az adókötelezettségek teljesítésével összefüggésben felmerülő kockázatok azonosítása, különös figyelemmel a feltárt vagyongyarapodáshoz kapcsolódó közteherfizetési kötelezettségek teljesítésére.
A jogszabály tartalmaz egy olyan rendelkezést is, miszerint az adóhatóságnak negyedévenként közzé kell tennie azon országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, miniszterelnök, miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár, valamint biztos nevét, akinél az előző negyedévben a személyi jövedelemadóban legalább ötmillió forint összegű adóhiányt állapított meg.
Nemzetközi és a hazai környezeti hatásvizsgálati eljárások
A jövőben a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárásokkal párhuzamosan is folytatódhatnak a hazai környezeti hatásvizsgálati eljárások, az Országgyűlés ugyanis , 193 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítását.
A javaslat vitájában Bögi Viktória, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára magyarázatként azt mondta, hogy ha egy tervezett beruházásnak jelentős, országhatáron átterjedő környezeti hatása van, akkor az érintett országok bevonásával nemzetközi egyeztetést kell lefolytatni. Ezek az országok észrevételeket tehetnek, amelyeket a környezetvédelmi hatóságnak érdemben kell értékelnie és az eljárást lezáró döntésében figyelembe kell vennie - mutatott rá.
Az eddigi szabályozás alapján a környezetvédelmi hatóságnak a nemzetközi eljárás időtartamára fel kellett függesztenie az eljárást, az indítvány azonban a felfüggesztés helyett a határidő figyelembe vételével biztosít időt a nemzetközi szakasz lezárására - közölte. Azt is elmondta, hogy a nemzetközi szakasz lezárása után a környezetvédelmi hatóság további harminc nap áll rendelkezésére, hogy értékelje a külföldről érkező észrevételeket - közölte.
Cégnyilvánosság és az NGO-k bírósági nyilvántartása
A képviselők 187 igen szavazattal - hat tartózkodás mellett - módosították a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényt. Ezzel a két törvényt összhangba hozzák a közhiteles törvénnyel.
A módosítás nem változtat a nyilvántartások közbizalmi, tanúsító erején, ugyanakkor az állami közhiteles nyilvántartásokra vonatkozóan meghatározza azokat az adatokat, amelyek esetében a cégnyilvántartás, valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása tekinthető az adat közhiteles forrásának.
Jogi személyek egységes nyilvántartási rendszerének bevezetésével kapcsolatos felkészülési idő
Az Országgyűlés 139 igen szavazattal, 54 nem szavazat ellenében elfogadta az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosítását kedden, amelynek célja a jogi személyek egységes nyilvántartási rendszerének bevezetésével kapcsolatos felkészülési idő meghosszabbítása.
A törvényjavaslat célja elsősorban a jogi személyek egységes nyilvántartási rendszerének bevezetésével kapcsolatos felkészülési idő meghosszabbítása. Ennek értelmében a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvény eredeti hatálybalépési időpontja 2027. január 1-jéről 2029. január 1-jére módosul. Továbbá a törvényjavaslat elhalasztja az ehhez a két törvényhez kapcsolódó bizonyos törvények egyes rendelkezéseinek hatályba lépését is.
Közmédia
Az Országgyűlés megszavazta a Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó egyes intézkedésekről szóló határozati javaslatot. Az előterjesztésre 139 képviselő mondott igent, 48 szavazott az elfogadás ellen, míg hatan tartózkodtak.
Az előző kormány a 2010-es évek folyamán több lépésben alakította át a hazai közmédia rendszerét, két társaságba vonva össze a korábban a Duna Televíziót, a Magyar Rádiót, a Magyar Távirati Irodát és a Magyar Televíziót működtető, önálló cégeket.
A médiatörvény idén nyári átalakításával a parlament úgy döntött, hogy a Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA) beolvasztja a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, majd az új cég Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven látja el a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaihoz kapcsolódó tevékenységeket, az ismét önálló MTI Nonprofit Zrt. pedig közszolgálati médiatartalom-szolgáltatóként, nemzeti hírügynökségként működik a jövőben.
Ezenkívül megválasztották Koncz Attilát, a KDNP jelöltjét a Független Közmédia Testületbe: 192 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett fogadták el.