Hamish Falconer, az Egyesült Királyság brüsszeli főtárgyalója figyelmeztet: ha Nagy-Britanniát kizárják az EU „Made in Europe” iparpolitikájából, az gyengíti Európát és megbontja a közös ipari bázist.
Európa azzal kockáztatja iparának gyengülését, hogy az EU „Made in Europe” politikájának következtében az Egyesült Királyság kiszorul az európai ellátási láncokból – erről Hamish Falconer, az Egyesült Királyság európai kapcsolatokért felelős minisztere beszélt az Euronewsnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szerdán Strasbourgban nyilatkozva – ahol többek között Maroš Šefčovič kereskedelmi biztossal is tárgyalt – Falconer azt mondta, hogy a nyitott ellátási láncok fenntartása „egyértelműen az EU és az Egyesült Királyság érdekét szolgálja”.
„Azt gondolom, létfontosságú, hogy ne tegyünk olyasmit, ami gyengíti az európai ipart” – fogalmazott Falconer. „Egyikünk érdekét sem szolgálná, ha új akadályok jelennének meg gazdasági kapcsolatainkban.”
Az EU azzal kívánja megvédeni hazai iparát a tisztességtelen külföldi versenytől, hogy előnyben részesíti az európai gyártókat a közbeszerzéseknél. A javasolt szabályok az Európai Bizottság Ipari Gyorsító Törvényének (Industrial Accelerator Act, IAA) részét képezik, és széles körben úgy tekintik őket, mint választ Kína egyre határozottabb kereskedelempolitikájára és államilag támogatott versenytársaira.
Vita folyik azonban arról, mit tekintenek „európainak”, és hogy a nem uniós vállalatok egyenlő bánásmódban részesülhetnek-e az uniós cégekkel. A Burnham-kormány számára kulcsfontosságú cél, hogy az Egyesült Királyság is bekerüljön a rendszerbe, és ezt hangsúlyozza a Brüsszellel folytatott tárgyalásokon.
„Az iparágak közül, amelyek a legnagyobb lelkesedéssel lobbiztak nálam, európai szereplők voltak” – magyarázta Falconer, hozzátéve, hogy „világos az a felismerés”, miszerint az európai ipari bázist az Egyesült Királysággal közösen alkotják. A szigetország az EU második legnagyobb exportpiaca, és az új, EU-ban gyártott járművek legfontosabb célországa.
„Ha szétzilálnánk ezt az ipari bázist, az egyszerűen gyengébb Európát eredményezne – mind az Egyesült Királyságban, mind az EU-ban” – tette hozzá.
Múlt héten Andy Burnham brit miniszterelnök közvetlenül Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknél fogalmazta meg aggályait a programmal kapcsolatban az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésszaka alatt, a találkozó előtt hangsúlyozva: „mi nem az önök ellenségei vagyunk”.
Miközben Franciaország szigorúbb megközelítést szorgalmaz, a német kormány nyitottabbnak számít egy olyan modellre, amely kiterjesztené a származási szabályokat az EU kereskedelmi partnereire is, feltéve, hogy cserébe az európai vállalatok is egyenértékű hozzáférést kapnak.
Burnham csütörtökön Berlinben találkozik Friedrich Merz kancellárral.
Uniós források szerint az Egyesült Királyság részvételéről szóló tárgyalások Burnham júliusi hivatalba lépése óta felgyorsultak, de még kérdéses, sikerül-e megállapodásra jutni a várhatóan év vége előtt sorra kerülő EU–UK csúcstalálkozó előtt.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Királyság hajlandó lenne-e engedményeket tenni a programhoz való hozzáférés érdekében, Falconer azt mondta, hogy „az engedményekről beszélni éppen a megfelelő kiindulópont”, rámutatva, hogy ez „közös európai ipari bázis”.
„Közös szándék” a kapcsolatok szorosabbra fűzésére
Falconer miniszter „közös szándéknak” nevezte azt az igyekezetet is, hogy az Egyesült Királyság „ismét közelebb kerüljön” az Európai Unióhoz, néhány nappal azután, hogy Burnham nem zárta ki, hogy az ország a jövőben ismét csatlakozzon a blokkhoz.
Elmondta, hogy osztja Burnham véleményét, miszerint „a jelenlegi kapcsolat nem elég jó”. „Örök szomszédok vagyunk, valódi közös érdekekkel, és ezt a kapcsolatot nagyfokú elszántsággal és ambícióval vizsgáljuk felül” – fogalmazott.
Falconer azt is jelezte, hogy Burnham a jövőbeli kapcsolatrendszer néhány lehetséges opcióját – amelyeket múlt héten vázolt fel – várhatóan „valamikor” az EU–UK csúcstalálkozó környékén ismerteti részletesebben, amelyet széles körben úgy várnak, hogy még az év vége előtt, Brüsszelben tartanak meg.
A csúcstalálkozót eredetileg júliusra tervezték, de júniusban hirtelen lefújták, miután Keir Starmer volt miniszterelnök bejelentette lemondását, derékba törve mindkét fél azon terveit, hogy több megállapodást is lezárjanak – például a mezőgazdasági-élelmiszeripari kereskedelemről, az áramellátási piacokról és az ifjúsági csereprogramokról.
Falconer miniszter reményét fejezte ki, hogy a Burnham vezette kormány „tovább és gyorsabban” halad majd az újrakezdésben, és azt mondta, célja, hogy a csúcson „a lehető legambiciózusabb csomagról” szülessen megállapodás.
Burnham legutóbbi kijelentései ugyanakkor megemelték a tétet a folyamatban lévő tárgyalásokon, a figyelem pedig egyre inkább a hosszabb távon kialakuló, jóval szorosabb kapcsolatrendszer lehetőségére irányul.
Friss közvélemény-kutatások szerint a brit választók többsége támogatná az EU-hoz való visszacsatlakozást, ha erről népszavazáson kellene dönteni. A Messina Group (TMG) múlt heti felmérése szerint a választók csaknem fele támogatja az elképzelést.
Az EU-hoz való visszatérés lehetőségének felvetését ugyanakkor kényes politikai lépésnek tartják, mivel Burnham minisztereinek többsége – köztük Falconer is – olyan választókerületeket képvisel, ahol a 2016-os népszavazáson a Brexit mellett voksoltak.