Az uniós ellenőrök szerint a blokk tavalyi kiadásainak 3,8%-a sértette a szabályokat; figyelmeztettek, hogy az adósság 2027-re elérheti az 1 billió eurót, és a következő hosszú távú költségvetés megismételheti a járványalap hibáit, miközben a Bizottság védte ellenőrzéseit.
Az Európai Unió pénzügyi ellenőrző szerve friss, csütörtökön közzétett jelentésében a növekvő adósságállományra és az emelkedő hibaarányra hívta fel a figyelmet a kiadásoknál.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Felhívta a 2028–2034-es költségvetésről alkudozó döntéshozókat, hogy kerüljék el a járvány idején indított gazdaságélénkítő csomag gyengeségeit, amelyet a mostani javaslat nagyrészt tükrözne, miközben az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a szigorú ellenőrzések révén biztonságban van az uniós pénz.
Az Európai Számvevőszék (ECA), az EU független külső ellenőre úgy becsülte, hogy a tavalyi uniós költségvetési kiadások 3,8 százaléka – a helyreállítási alap nélkül – sértette az uniós vagy nemzeti finanszírozási szabályokat, ami a 2024-ben mért 3,6 százalékhoz képest emelkedés, és jócskán meghaladja a 2 százalékos hibaküszöböt.
A mutató nem a csalást méri, a számvevők ugyanakkor külön 17 feltételezett csalási esetet jelentettek az uniós hatóságoknak.
Miközben a számviteli beszámolók ismét kifogástalan minősítést kaptak, a költségvetési kiadások immár hetedik éve elutasító minősítést, ami azt jelenti, hogy a hibák jelentősek és széles körűek voltak.
A hibaarány a kohéziós források – munkahelyteremtés, növekedés és regionális fejlesztés – esetében volt a legmagasabb, 5,7-ről 6,6 százalékra nőtt, a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén pedig 2,6-ról 3,9 százalékra emelkedett.
Az uniós költségvetés végrehajtásáért felelős Európai Bizottság a kohéziós kiadások hibaarányát saját számításai szerint 2,3 százalékra tette, ám a számvevők szerint ez az arány „feltehetően alulbecsült”.
A Bizottság csütörtökön közölte, hogy a hibaarány „összemérhető” az előző évivel, és „jelentősen alacsonyabb”, mint 2023-ban és 2022-ben, amikor a számvevők rendre 5,6, illetve 4,2 százalékra tették.
Hozzátette, hogy saját becslései és a számvevők adatai „különböző megbízatásaik miatt közvetlenül nem hasonlíthatók össze”, és példaként említette, hogy tavaly 9 milliárd eurónyi megelőző és korrekciós intézkedést hoztak, a költségalapú programok végső hibaarányát pedig a korrekciók után 2 százalék alá becsülik.
Az adósság az 1000 milliárd eurót közelíti
A fennálló uniós hitelállomány tavaly több mint 20 százalékkal 738,9 milliárd euróra ugrott, és 2027-re elérheti az 1000 milliárd eurót – közölték a számvevők –, elsősorban a NextGenerationEU (NGEU) helyreállítási csomag miatt.
Az NGEU-hoz kapcsolódó adósságot 2028 és 2058 között kell visszafizetni.
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretre (Multiannual Financial Framework, MFF), az EU következő hosszú távú költségvetésére a Bizottság évente fix 24 milliárd eurót javasolt az NGEU-vissza nem térítendő támogatásaihoz felvett hitelek törlesztésére, elsőként a kamatokat fizetve.
A kamatteher ugyanakkor önmagában is mintegy 93 milliárd euró lehet hét év alatt, vagyis több mint a teljes, 168 milliárd eurós összeg fele.
„A jelenlegi MFF-ben az NGEU várható hitelfelvételi költségei továbbra is kétszer akkorák, mint az eredeti becslések” – írták a számvevők, megjegyezve, hogy „a Bizottság mindmáig nem tett közzé átfogó, 2058-ig szóló NGEU-visszafizetési stratégiát”.
Az uniós költségvetés által garantált kötelezettségek – elsősorban hitelek, köztük az Ukrajnának nyújtott kölcsönök – 2027-re akár 664 milliárd euróra is nőhetnek.
Ha az adósok nem fizetnek, a Bizottság pótlólagos befizetéseket kérhet a tagállamoktól.
Tanulságok a helyreállítási alapból
A Bizottság csaknem 2000 milliárd eurós javaslata a következő MFF-re a források jelentős részét nemzeti és regionális tervekbe csatornázná, amelyek nagyrészt a helyreállítási és rezilienciaépítési eszközre (Recovery and Resilience Facility, RRF), az NGEU központi elemére épülnek. Ez nem a költségek utólagos megtérítését jelenti, hanem azt, hogy a kormányok akkor kapnak kifizetést, ha teljesítik a velük egyeztetett mérföldköveket és célokat.
A 37 tavalyi RRF-támogatási kifizetésből azonban kilenc megsértette az előírt szabályokat és feltételeket, köztük a mérföldkövekre és célokra, a közbeszerzésekre és az állami támogatásokra vonatkozó előírásokat.
„A Bizottság mindazonáltal teljesítette az ezekhez kapcsolódó kifizetéseket” – áll a jelentésben.
Válaszában a Bizottság azt hangsúlyozta, hogy az RRF-kiadások „alacsony kockázatot hordoznak”, mivel kifizetés előtt ellenőrzi a mérföldkövek teljesítését, és „nem fizeti ki a pénzügyi hozzájárulás egészét vagy egy részét”, ha azt állapítja meg, hogy azokat nem teljesítették.
A számvevők megállapították, hogy egyes kormányoknak engedélyezték vállalásaik felvizezését.
A megvizsgált 32 módosításból 29 esetben nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték, 20 mérföldkő és cél közül pedig 13-at azután írtak át, hogy már benyújtották a kifizetési kérelmet.
„Ez annak kockázatát hordozza, hogy az országok kevesebb teljesítményért is kaphatnak uniós pénzt, mint amit eredetileg vállaltak” – figyelmeztetett az ECA.
Több mint 122 milliárd euró, vagyis az RRF vissza nem térítendő támogatásainak több mint egyharmada kifizetés nélkül maradt az eszköz utolsó éve előtt.
Mindössze Franciaország, Ausztria és Horvátország kapta meg támogatásainak legalább 80 százalékát.
„Ambiciózus költségvetésekhez ugyanolyan ambiciózus biztosítékok kellenek” – mondta Tony Murphy, az ECA elnöke, felszólítva az EU-t, hogy „tanuljon a tapasztalatokból”, ha a jövőben a költségek helyett mérföldkövek alapján fizet.
Nyomás alatt a nemzeti költségvetések
A Bizottság tervei szerinti új hitelfelvétel a nemzeti költségvetéseket is nyomás alá helyezheti.
„Az ilyen tervezett hitelfelvétel megkövetelheti a tagállamoktól, hogy növeljék nemzeti befizetéseiket az adósság finanszírozása érdekében, miközben költségvetéseik már most is feszülnek” – írta Murphy.
Franciaország tízéves állampapírjainak hozama a múlt héten elérte a 2002 óta nem látott szintet, míg az IMF vezérigazgatója, Krisztalina Georgieva szerdán arra sürgette a magas adósságszintű fejlett gazdaságokat, hogy dolgozzanak ki hiteles hiánycsökkentési terveket.
Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország – mind nettó befizetők az uniós költségvetésbe – több száz milliárd eurós kiigazítást szeretnének a Bizottság jelenlegi javaslatához képest, ezt a felhívásukat a múlt hónapban meg is erősítették.
További tizenhét ország, köztük Spanyolország és Olaszország, ambiciózusabb költségvetést szeretne a mezőgazdasági és regionális támogatások védelmére.
„Amikor gyakorlatilag minden tagállam fájdalmas költségvetési konszolidációt hajt végre, az uniós költségvetés sem lehet kivétel” – fogalmaztak augusztusban a „takarékos hatok”, Ursula von der Leyen bizottsági elnök azonban kedden visszautasította ezt.
A tagállamok „nehéz költségvetési helyzetére” utalva az Európai Parlamentben azt mondta: „Szeretném óva inteni attól, hogy nagy vágásokat hajtsunk végre. Ezzel annak a kockázatát vállalnánk, hogy mélyen megnyirbáljuk azokat a kritikus prioritásokat, amelyekben mindannyian megállapodtunk.”
Ugyanakkor új uniós saját források bevezetését sürgette, mondván: „el kell végezni a kemény munkát a bevételi oldalon”.
A legtöbb kormány még az idei évben megállapodást szeretne, a 2027-es választások, köztük a francia elnökválasztás első, április 18-i fordulója előtt, amelyet az uniós diplomaták „politikai aknamezőnek” neveznek.
A vezetők október 15–16-án brüsszeli csúcstalálkozón vitatják meg a költségvetés finanszírozását.
Az ellenőrök arra figyelmeztettek, hogy ha nem lesznek új bevételi források, az uniós költségvetés jelentősen elmaradhat a szükségestől, és a fővárosoknak vagy többet kell befizetniük, vagy vissza kell fogniuk a közös célokat.