Franciaország új változatú atomrakétáját tesztelte egy tengeralattjáróról, Macron elnök pedig a tengeren figyelte az indítást. A próba mögött egy fél évszázada működő rendszer áll: legalább egy francia nukleáris rakétahordozó mindig őrjáratozik az óceánban.
A francia nukleáris elrettentés (deterrence) egyik legfontosabb fegyverével hajtottak végre sikeres próbát október 6-án: a Le Vigilant tengeralattjáróról M51.3 stratégiai ballisztikus rakétát indítottak. Emmanuel Macron az Auvergne fregatt fedélzetéről követte az eseményt, amelyet a francia elrettentő erő hitelességének újabb bizonyítékaként értékelt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az indítás a tengeralattjáró nagyjavítását követő ellenőrzések része volt. A fegyver viszonylag új: az M51 rakétacsalád harmadik változatát 2025. október 24-én állították hadrendbe. A mostani próba azt igazolta, hogy a felújított hajó és rakétarendszere együtt is képes végrehajtani stratégiai feladatát.
A rakéta nem vitt nukleáris harci fejet, és az északi Atlanti-óceánban csapódott be, a francia parttól több száz kilométerre. A mintegy 9000–10 000 kilométeres maximális hatótávolságú M51 interkontinentális csapásmérésre alkalmas. Tengeralattjáróról indítva az indítás helye is változtatható, ami jelentősen kiterjeszti a lehetséges célpontok körét, így "fél-globálisnak" mondható.
A legfontosabb hajó az, amelynek nem tudják a helyét
Franciaország tengeri nukleáris erejét négy, Le Triomphant osztályú tengeralattjáró alkotja: a Le Triomphant, a Le Téméraire, a Le Vigilant és a Le Terrible. Mindegyikük tizenhat darab stratégiai rakéta hordozására alkalmas, amelyek több nukleáris robbanófejet vihetnek magukkal.
A rendszer központi eleme az állandó jelenlét, vagyis legalább egy rakétahordozó tengeralattjáró mindig őrjáratozik a tengeren. Franciaország ezt 1972 óta biztosítja. A négy hajó teszi lehetővé, hogy a karbantartások, a javítások és a személyzet felkészítése mellett is fennmaradjon a folyamatos készenlét.
Ennek jelentősége egy esetleges meglepetésszerű támadásnál mutatkozna meg. A szárazföldi katonai létesítmények helye felderíthető, az óceánban rejtőzködő tengeralattjáróé viszont sokkal nehezebben. Ha a támadó nem tudja megsemmisíteni a rakétahordozót, számolnia kell azzal, hogy Franciaország pusztító válaszcsapásra marad képes. Ez az úgynevezett második csapás képessége, a nukleáris elrettentés alapja.
Egy tengeralattjáró mögött egész flotta dolgozik
A rejtőzködéshez jóval több szükséges egy csendes hajónál. A francia stratégiai tengeralattjárók indulását és visszatérését fregattok, tengeri járőrrepülőgépek, aknamentesítő hajók és tengerészgyalogosok is biztosítják. Az ő feladatuk, hogy a rakétahordozó biztonságban kijuthasson őrjáratának térségébe és vissza is térjen.
A hajók képességeit folyamatosan korszerűsítik: a régebbi tengeralattjárók érzékelőit és fegyverzetét is megújítják. Így ugyanaz a hajó évtizedekkel a szolgálatba állítása után már jelentősen eltérő műszaki rendszerrel működhet.
Már készül a következő nemzedék
Párizs a jelenlegi flotta utódain is dolgozik. A harmadik generációs stratégiai tengeralattjárók programja a francia nukleáris elrettentés hosszú távú fenntartását szolgálja; az első új hajó szolgálatba állítását 2035 körül tervezik. Ezzel párhuzamosan a rakéták fejlesztése is folytatódik.
A mostani indítás ezért egyszerre műszaki ellenőrzés és politikai jelzés. Franciaország azt demonstrálja, hogy a nukleáris válaszcsapás képességét évtizedekre előre fenn akarja tartani. Az elrettentés logikája szerint a tengeralattjáróknak már azzal teljesíteniük kell feladatukat, hogy egy lehetséges támadó tud a létezésükről, de nem tudja biztosan, hol vannak.