Az USA figyelmeztette a dél-európai országoka, hogy Oroszország 600 km-es Gerbera drónokkal támadhatja Spanyol-, Francia- és Olaszországot.
Az Egyesült Államok hírszerző szolgálatai több európai országnak is átadtak egy jelentést, amely egy lehetséges orosz műveletre utal, drónokkal Spanyolországban, Franciaországban vagy Olaszországban lévő célpontok ellen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hírt az egykori oroszországi tudósító, Xavier Colás közölte elsőként a „El Mundo” hasábjain. Beszámolója szerint a figyelmeztetés kiindulópontja a CIA igazgatójának, John Ratcliffenek az augusztusi moszkvai látogatása volt, és egy konkrét támadási forgatókönyvet ír le, mégpedig a kereskedelmi forgalomnak álcázott teherszállító hajókról indított drónokat.
A szóban forgó drón a Gerbera, egy olcsó és nehezen észlelhető fegyver
Litván védelmi minisztériumi források szerint a nevezett eszköz egy kis méretű orosz drón (alig két méter hosszú, 18 kilós tömegű), amely akár 600 kilométert is megtenni, mintegy 160 km/órás sebességgel.
Csekély robbanóterhe – nagyjából négy és öt kilogramm között – nem tömeges pusztítást céloz, hanem szimbolikus és bomlasztó hatást: egy repülőtér ideiglenes lezárását, egy tűzvész kirobbantását vagy annak demonstrálását, hogy Moszkva szárazföldi határok átlépése nélkül is el tudja érni Európa hátországát.
A módszer korántsem puszta, távoli hipotézis, mivel a Kreml már kísérletezett drónindítással tengeri platformokról. Idén februárban például egy svéd haditengerészeti egység észlelte, hogy egy drón száll fel egy orosz felderítőhajóról az Öresund-szorosban. Ehhez társul a lipcsei német repülőtér ellen végrehajtott, felfegyverzett dróntámadás előzménye, amelyet Berlin az orosz hírszerzésnek tulajdonít, valamint az az eset, amikor egy évvel ezelőtt 19, fegyverzet nélküli drón átrepült a lengyel légtér felett.
Miért Európa déli része, és miért nem csak a keleti szárny?
A Kreml logikája a spanyol lapnak nyilatkozó elemzők szerint nem a földrajzi közelségre, hanem a politikai sebezhetőségre épül. Keir Giles, az orosz katonai stratégiák brit specialistája úgy véli, hogy Moszkva „Európa leggyengébb pontját” fogja keresni, és kifejezetten olyan országokat említ, mint Spanyolország, amelyek nem rendelkeznek az ilyen típusú fenyegetésekkel szemben a megfelelő integrált légvédelmi rendszerekkel.
Ez az elképzelés közvetlenül kapcsolódik ahhoz a figyelmeztetéshez, amelyet a NATO főtitkára, Mark Rutte már hónapokkal ezelőtt megfogalmazott: egy orosz rakétának alig tíz perccel több időre lenne csak szüksége, hogy Madridot elérje, mint hogy Varsóig jusson. Rutte ezzel azt a felfogást igyekezett megcáfolni, hogy Európa déli része kívül esik a „keleti szárnyon”, és így mentes a veszélytől, valamint attól a háborútól, amelyet Oroszország 2022-ben indított Ukrajna ellen, és amely az egész kontinenst fenyegeti.
A Földközi-tengerről indított, drónokkal végrehajtott megfélemlítés lassabb, de ugyanolyan szimbolikus, és ugyanebbe az üzenetbe illeszkedik: a távolság ma már egyetlen európai ország számára sem jelent biztonsági garanciát.
Spanyolország, Franciaország és Olaszország egy újabb, a vizsgálatban kiemelt kockázati tényezőt is megoszt: mindhárom országban 2027-ben tartanak választásokat, és jelen vannak olyan politikai erők, amelyek képesek lehetnek tőkét kovácsolni az ukrajnai háború évei után kialakult társadalmi fáradtságból. Vlagyimir Putyin kormánya ezt egy olcsó, de nagy médiavisszhangot kiváltó akcióval próbálhatja meg kihasználni.
Sánchez, a védelmi kiadások és a feszültség Washingtonnal
A jelentés különösen kényes időszakban érkezik Spanyolország számára a biztonság területén. Pedro Sánchez kormánya eddig vonakodóan viszonyult a védelmi kiadásoknak a NATO által megkövetelt új küszöbig történő emeléséhez; ez az ellenállás nyílt feszültséghez vezetett Donald Trumppal, és gyakorlatilag teljesen megromlott a kétoldalú kapcsolat. Az egyik legfrissebb példa az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén volt, ahol Sánchez visszautasította, hogy részt vegyen Trump New York-i fogadásán.
Ebben a helyzetben egy ilyen hírszerzési riasztás további nyomást gyakorol a Moncloára: a légvédelmi és rakétaelhárító rendszerekbe történő beruházások hiánya olyan gyenge pont, amely éppen akkor válik nyilvánvalóvá, amikor erősödik a közvetlen fenyegetés érzetének növekedése a spanyol területtel szemben.
Az orosz diaszpóra és a vagyoni kapcsolatok a Costa del Solon
A Spanyolországot érő orosz érdekekkel szembeni kitettségről szóló vita nem korlátozódik a katonai szférára. Évek óta különböző újságírói vizsgálatok dokumentálják a Kremlhez köthető vagyon jelenlétét az andalúz tengerparton. A legismertebb esetek között szerepel Liudmila Ocseretnaja – korábban Liudmila Putyina –, Vlagyimir Putyin volt felesége, aki jelenlegi férjével, Artur Ocseretnyvel együtt két luxusingatlant birtokol a Lomas del Rey (Marbella) lakóparkban, összesen 2,2 millió euró értékben.
Már azok a beszámolók is arra utaltak, hogy sürgősen értékesíteni kívánják ezeket az ingatlanokat, attól tartva, hogy felkerülnek az Európai Unió szankciós listájára, miután az Egyesült Királyság már szankciókkal sújtotta őt. Későbbi újságírói vizsgálatok feltárták az Ocseretnyhez és környezetéhez köthető társaságok és alapítványok hálózatát, ami folyamatosan napirenden tartja a kérdést az orosz gazdasági érdekek tényleges súlyáról Spanyolországban.
Nem érkezett friss, nyilvános megerősítés arról, hogy az ingatlanokat ténylegesen eladták-e, sem arról, hogy Ocseretnaja jelenleg milyen jogállásban tartózkodik a Costa del Solon.
Olyan fenyegetés, amelyet Európa már nem tekinthet távolinak
Az „El Mundo” által idézett jelentés emlékeztet arra, hogy Moszkva hónapok óta „a háborús küszöb alatt” tevékenykedik, célzott szabotázsakciókat kombinálva olyan reakciótesztekkel, mint a lengyel vagy a német eset.
Újdonságként most az jelenik meg, hogy a CIA szerint ez az eszkalációs minta kiterjedhet a Földközi-tenger térségére is, megtörve azt a hamis távolságérzetet, amely éveken át – legalábbis a közfelfogásban – védelmet jelentett olyan országok számára, mint Spanyolország.