Loader
Hirdetés

A magasabb üzemanyagárak naponta átlag 270 millió euróba kerülnek az EU-nak egy jelentés szerint

Archív felvétel: egy tüntető jelképes benzinkutat visz a franciaországi május elsejei felvonuláson 2026. május 1-jén, tiltakozva az üzemanyagárak és az olajvállalatok ellen.
Archív felvétel – Egy tüntető jelképes benzinkútszivattyút visz a 2026. május 1-jei franciaországi május elsejei menetben, az üzemanyagárakat és az olajcégeket bírálva. Szerzői jogok  Copyright 2026 The Associated Press. All rights reserved.
Szerzői jogok Copyright 2026 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Doloresz Katanich
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

A többlet közúti üzemanyagköltség nagy részét a dízel jelenti. A T&E szerint egy uniós dízelautós 142 euróval fizetett többet, míg egy német távolsági kamion hetente plusz 236 euróval szembesült.

Az iráni háború kezdete óta a magasabb közúti üzemanyagárak becslések szerint mintegy 53 milliárd euróval terhelték meg az EU-t – derül ki a brüsszeli székhelyű Transport & Environment (T&E) környezetvédelmi szervezet szerdán közzétett jelentéséből.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az extra teher legnagyobb része, 40 milliárd euró, a dízelhez köthető. A T&E becslése szerint a magasabb közúti üzemanyagárak naponta átlagosan 270 millió euróval növelték a szállítási költségeket, ebből 203 millió eurót tett ki a dízel. A fennmaradó, napi 67 millió eurós többlet a benzint terheli.

A becslések a háború időszakában felmerült költségeket hasonlítják össze az előző év azonos időszakával, inflációval kiigazítva. A vizsgálat a szeptember 6-ig eltelt 28 hetet fedi le.

„A nagy gazdaságok közül Európa függ leginkább a dízeltől” – fogalmaz a T&E.

A dízel és a gázolaj a térfogat alapján az EU-ban felhasznált kőolajtermékek mintegy 43 százalékát teszi ki – ez körülbelül 16 százalékponttal haladja meg a globális átlagot, és nagyjából kétszerese az Egyesült Államok arányának. 2024-ben az EU útjain közlekedő személyautók csaknem négytizede dízelüzemű volt.

Az adott évben a közúti közlekedés használta fel az EU dízel- és gázolajfogyasztásának 77 százalékát. Ezen belül a legnagyobb arány a személyautóké volt, ezt követték a nehéz tehergépjárművek és az autóbuszok, majd a kishaszongépjárművek. Dízelre támaszkodik a mezőgazdaság, az építőipar és egyes háztartások fűtése is, bár az úton kívüli gépek üzemanyag-felhasználása nem szerepel a T&E 203 millió eurós, napi közúti dízelköltségre vonatkozó becslésében.

A gépjárművezetők számára jelentős a drágulás. A T&E becslése szerint egy átlagos uniós dízelautó-tulajdonos a vizsgált időszakban mintegy 142 euróval fizetett többet, mint az előző év azonos időszakában. Szeptember 14-ére egy 50 literes dízeltank feltöltése hozzávetőleg 30 euróval került többe, mint a háború előtt – közölték.

A vállalkozások is magasabb számlákkal szembesülnek. Egy átlagos, német rendszámú, távolsági fuvarokat végző dízel-teherautó a vizsgált időszakban körülbelül 6000 eurónyi plusz üzemanyagköltséget halmozott fel, ami heti 236 eurónak felel meg a T&E számításai szerint. Ez egy német teherautóra vonatkozó példa, nem pedig az EU-ban közlekedő teherautók átlagos értéke.

Miért lett ilyen drága a dízel?

A nyersolaj ára meredeken emelkedett a háború kezdete óta, a dízel azonban ennél is gyorsabban drágult. A konfliktus megzavarta a Közel-Keletről érkező üzemanyag-termelést és -exportot, miközben az orosz finomítókat ért támadások tovább szűkítették a globális kínálatot.

A T&E szerint a Közel-Keletről és Oroszországból együttvéve érkező dízel- és gázolajexport augusztusban csaknem 75 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A nyersolaj és a nagykereskedelmi dízel ára közötti különbség szeptember elején hordónként meghaladta a 100 dollárt, szemben a jellemző 10–30 dolláros sávval. Ez arra utal, hogy nemcsak a nyersolaj drága, hanem finomított dízelből is hiány van.

Az EU súlyozott átlagos dízelára szeptember 14-én literenként 2,159 eurót ért el, ami a 2005-ig visszanyúló európai bizottsági idősor eddigi legmagasabb értéke.

Az Európai Központi Bank szakértői a múlt héten az Euronews Businessnek elmondták, hogy az akkori üzemanyag-határidős jegyzések alapján a dízelfinomítási árrések várhatóan októberben tetőznek. Ez az árrésekre vonatkozó előrejelzés, nem pedig arra, mikor érik el csúcspontjukat a kiskereskedelmi üzemanyagárak.

Az ősz folyamán tovább szűkülhet a kínálat, mivel nő a fűtőolaj, a mezőgazdasági gépek és az áruszállítás dízeligénye, miközben a finomítók elvégzik szokásos szezonális karbantartásaikat. Az Egyesült Államok emellett teljes vagy részleges dízelexport-tilalom bevezetését is fontolgatja. Donald Trump elnök kedden jelezte, hogy támogatja az ötletet, de tilalmat egyelőre nem jelentettek be. Egy ilyen lépés tovább nehezítené Európa számára az ellátás biztosítását.

Mi csökkenthetné a dízelköltségeket Európában?

Az Energiaügyi Nemzetközi Ügynökség korábban javasolt fogyasztáscsökkentő intézkedéseiből kiindulva a T&E úgy becsüli, hogy négy lépés együttesen rövid távon 15 százalékkal mérsékelheti a személyautók dízel iránti keresletét. Ide tartozik a távmunkavégzés szélesebb körű alkalmazása is, amelyet a T&E számításai is alátámasztanak: ha valaki hetente három további napon otthonról dolgozik, akár 20 százalékkal is csökkenhet az üzemanyag-számlája.

További lehetséges lépések közé tartozik az autópályák jelenlegi sebességhatárainak csökkentése, a közösségi közlekedés fejlesztése, valamint a takarékos vezetésre vonatkozó tanácsadás – ilyen például az abroncsnyomás megfelelő szinten tartása.

Hosszabb távon a szervezet szerint az elektromos járművek csökkentenék Európa kitettségét az olajár-sokkokkal szemben. Becslésük szerint az EU-ban közlekedő csaknem nyolcmillió elektromos autó 2025-ben mintegy 46 millió hordó olaj felhasználását tette feleslegessé, ami 2,9 milliárd euró megtakarítást jelentett az olajimporton.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Az OECD 2,9%-ra emeli a 2026-os világgazdasági növekedési prognózist az iráni háborús zavarok ellenére

Letartóztatták a Tera török alapkezelő elnökét egy 450 ezer befektetőt érintő „piramisjáték-szerű” ügyben

Lakáspiacról kizárva: Miért nem engedhetik meg maguknak a fiatal európaiak a saját otthont?