Négy évvel a Balti-tengeri gázvezeték megsemmisítése után halad a Nord Stream-merényletek vizsgálata: a német főügyészség Horvátországban újabb ukrán gyanúsítottat vett őrizetbe, aki állítólag részt vett a robbantások előkészítésében és végrehajtásában.
A Nord Stream vezetékek elleni szabotázs ügyében újabb gyanúsítottat vettek őrizetbe. Az elfogásra a horvátországi Pulában, európai elfogatóparancs alapján került sor. A szövetségi főügyészség közlése szerint az ukrán állampolgár Wolodymyr, illetve Vlagyimir Z.-ről van szó. A gyanú szerint képzett búvár, és annak a csoportnak lehetett a tagja, amely a vezetékek felrobbantását előkészítette és végrehajtotta.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az első gyanúsítottat már 2025-ben Lengyelországban vették őrizetbe
A horvátországi őrizetbe vétel nem az első kísérlet volt a német hatóságok részéről Z. elfogására. Az ukrán férfit már 2025-ben is őrizetbe vették Lengyelországban.
Akkor azonban nem került sor Németországba történő átadására. A lengyel igazságszolgáltatás elutasította a német kiadatási kérelmet, így a férfit szabadon bocsátották. Most ismét őrizetbe vették. Németországba történő átadása után a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság nyomozási bírája elé állítják.
A szövetségi főügyészség többek között társtettesként elkövetett robbanószeres robbantással, alkotmányellenes szabotázzsal és építmények lerombolásával vádolja.
Mi történt valójában 2022-ben a Balti-tengeren?
2022. szeptember 26-án több robbanószerkezet lépett működésbe a Balti-tengerben futó Nord Stream 1 és Nord Stream 2 vezetékeken. A robbanások súlyosan megrongálták a csővezetékeket. Nagy mennyiségű gáz szivárgott ki, amely a tenger felszínén is jól látható volt.
A vezetékeket orosz földgáz Németországba szállítására építették. A robbanások idején azonban a Nord Stream 1 már nem működött rendes üzemmenetben, a Nord Stream 2-t pedig egyáltalán nem helyezték üzembe.
A robbanások nemzetközi szinten is kiterjedt nyomozásokat indítottak el. A történteket Németország, Svédország és Dánia vizsgálta. Svédország és Dánia később lezárta saját eljárásait, a német hatóságok azonban folytatták a nyomozást.
A nyomok egy ukrán búvárcsoporthoz vezetnek
A német hatóságok eddigi vizsgálatai szerint a merényletek előkészítésében egy olyan csoport vehetett részt, amelynek tagjai nagy mélységben is képesek voltak merülni.
A nyomozók abból indulnak ki, hogy a robbanószerkezeteket a Balti-tengerben futó vezetékekre erősítették. Az elmúlt években egy vitorlás jachtot vizsgáltak lehetséges kiindulópontként.
A német vizsgálatok egyre inkább ukrán állampolgárokra összpontosítottak.
A horvátországi őrizetbe vétellel egy újabb feltételezett résztvevő került a német igazságszolgáltatás kezébe. Korábban már őrizetbe vették és Németországba szállították az ukrán Serhii K.-t is. Ellene 2026 júniusában emelt vádat a szövetségi főügyészség.
Neki többek között polgári objektumok elleni, háborús bűncselekménynek minősülő támadásban való részvételt, robbanószerrel elkövetett robbantást, építmények lerombolását és közüzemi létesítmények működésének megzavarását róják fel.
Továbbra is az a központi kérdés, ki áll a szabotázs mögött
A nyomozásban elért előrehaladás ellenére az egyik legfontosabb kérdés továbbra is nyitott: ki adott megbízást a vezetékek felrobbantására?
Az őrizetbe vételek és a szövetségi főügyészség vizsgálatai ugyan támpontokat adnak a lehetséges elkövetőkről és feltételezett szerepükről, de továbbra sem adnak végleges választ arra, kik állhatnak a háttérben, és ki lehetett a megrendelő.
A merénylet politikai felelősségének kérdése sem tisztázódott.
A vezetékek a Németország és Oroszország közötti energetikai kapcsolatok egyik központi szimbólumának számítottak. Megsemmisítésük nemcsak gazdasági, hanem jelentős geopolitikai következményekkel is járt.
A nyomozás folytatódik
A horvátországi őrizetbe vétellel a német igazságszolgáltatás számára aligha zárul le rövid időn belül az ügy. Kulcskérdés lesz, milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre a gyanúsított ellen, és milyen vallomást tesz majd esetleg ő maga.