Az Európát sújtó hőség kapcsán Carlo Buontempo az Euronewsnak azt mondta: a hőrekordok ne legyenek szenzációk, hanem stratégiák kellenek a szélsőséges időjárásra, különben az emberiség fizet.
A Copernicus Éghajlat-változási Szolgálat igazgatója, Carlo Buontempo egyértelműen fogalmaz az Európát sújtó jelenlegi hőhullámról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Egyértelműen szükség van olyan stratégiák kidolgozására, amelyekkel kezelni tudjuk ezeket a szélsőségeket, mert akár meg is ölhetnek minket” – figyelmeztetett Buontempo.
Pénteken, az Euronews zászlóshajónak számító reggeli adásában, a Europe Today című műsorban nyilatkozott, azon a napon, amikor Franciaországra, Belgiumra, Németországra és Nagy-Britanniára is szélsőséges időjárási figyelmeztetéseket adtak ki, miután perzselő hőség sújtja a fővárosokat és a lakosságot.
A magasabb hőmérsékletek „a világ felmelegedésének természetes következményei” – mondta Buontempo. Ezek a hőmérsékletek hatással vannak a hőhullámok gyakoriságára, intenzitására, időtartamára és kezdetére.
A bonni székhelyű kutatóközponthoz tartozó klímaszakértő cselekvésre szólította fel mind a városokat, mind a polgárokat, hangsúlyozva, hogy előbbiek kialakításán javítani kell, és kulcsfontosságú, hogy egyéni szinten is olyan szokásokat és cselekvéseket alakítsunk ki, amelyek segítenek hűvösen és biztonságban maradni.
A nagyvárosok a jövőbeli hőhullámok kezelésére és a városi hőszigethatás mérséklésére komplex, úgynevezett reziliens (ellenálló) városfejlesztési stratégiákat alkalmazhatnak. A legsürgetőbb és leghatékonyabb intézkedések a zöld-kék infrastruktúra fejlesztésére, a fenntartható építészetre és a lakossági védelemre fókuszálnak.
Arról, hogy mit lehet tenni a városi hőszigetek hatásának csökkentésére, illetve hogyan lehet megállítani a klímaváltozást, a nemzetközi hírű klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána beszélt nemrég az Euronewsnak:
A növényzet és a szabad vízfelületek párologtatása vonja el a legtöbb hőt a környezetből. Ilyen intézkedések lehetnek az intenzív fásítás, lombhullató fák ültetése az utcákon és tereken, ami közvetlen árnyékot ad és csökkenti a beton felmelegedését, zöldtetők és zöldfalak, épületek függőleges és vízszintes felületeinek beültetése növényekkel, ami szigeteli az ingatlanokat és hűti a városi levegőt. Továbbá szükségesek a városi vízesések, szökőkutak, mesterséges tavak és esőkertek létesítése a páratartalom növelésére és a mikroklíma javítására. Ide sorolható a villamosvonalak zöldítése és az átszellőzési folyosók, beépítési tilalmak fenntartása a főbb szélirányok mentén, hogy a hűvösebb vidéki levegő beáramolhasson a belvárosba.
Buontempo szerint ezek a megoldások „csökkenthetik a hőséggel összefüggő halálozást, amely Európában az elmúlt 20 évben 30 százalékkal emelkedett”.
Mint mondta, jelentősen nőtt azoknak a városoknak a száma is, amelyek rendelkeznek klímaadaptációs tervvel. Ezek olyan intézkedéseket tartalmaznak, mint a nagyobb zöldfelületek kialakítása, a lakóházak jobb szigetelése, valamint a vállalkozások és hivatalok nyitvatartási idejének módosítása.
„Sok városban még nem tartunk itt, de sok más település esetében legalább már van egy terv, és az nem elvont dolog. Már ma, a saját közvetlen környezetünkben érezzük a hatását” – tette hozzá Buontempo.
Arra a kérdésre, hogy az EU-nak kellene-e lépnie és egységes szakpolitikai megközelítést kialakítania a globális felmelegedés kezelésére, úgy válaszolt: nincs olyan, mindenki számára egyformán alkalmazható megoldás. Arra azonban van lehetőség, hogy tanuljunk partnereinktől.
„E téren többet kellene tennünk” – mondta, majd hozzátette: „Amit Athénban tesznek az emberek, azt Koppenhágában is alkalmazni lehetne.”
Arra a kérdésre, hogy hol húzódik a határ a hőmérséklet-emelkedésben, Buontempo úgy vélte, hogy a hőmérséklet „tovább fog emelkedni akkor is, ha holnaptól leállítanánk a kibocsátásokat – márpedig ezt nem is tesszük”.
A klímaváltozással kapcsolatos vészjósló előrejelzések ellenére szerinte a tudás hatalom. „Használhatjuk ezeket az információkat, amelyek mindenki számára nyitottak és ingyenesek. Ha nem állnának rendelkezésünkre, vakon járnánk, és még nagyobb kockázattal néznénk szembe” – mondta Buontempo.
Nézze meg a mai Europe Today-adást teljes egészében. (forrás: angol)