A szélsőséges hőség nemcsak a szervezetet terheli meg, hanem lelki problémák egész sorát válthatja ki az ingerlékenységtől és szorongástól a fokozott agresszióig.
Ahogy Európa-szerte egyre magasabbra szöknek a hőmérsékletek, az emberek nagyon különbözően viselik a hőséget.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hőség és a napfénynek való kitettség egészségügyi hatásai jól ismertek, a kiszáradástól a bőrkiütéseken át a leégésig terjednek.
Kevésbé ismert viszont, hogy a nagy meleg a mentális egészségre is hatással van.
„Kutatások igazolják, hogy a forróbb napokon gyakoribb az agresszív viselkedés, a közúti dühkitörés, az erőszak, és még a mentális problémák miatti sürgősségi osztályos ellátás száma is emelkedik” – mondta a Cleveland Clinic klinikai szakpszichológusa, Susan Albers az Euronews Healthnek.
Mi áll tehát ezeknek a viselkedésformáknak és a mentális állapot változásának a hátterében?
Hogyan küzdünk meg az állandó rossz közérzettel?
Ha túlhevül a szervezetünk, rosszul érezzük magunkat a bőrünkben. „Ha fizikailag kényelmetlenül érezzük magunkat, türelmetlenebbé, ingerlékenyebbé válunk, és gyorsabban reagálunk érzelmileg” – mondta Albers.
Hozzátette: amikor az agy fokozott terhelés alatt, hőstresszben dolgozik azon, hogy lehűtse a testet, kevesebb „kapacitás” marad a nyugalom és a koncentráció fenntartására.
A nagy meleg időszakaiban a legfontosabb a megfelelő folyadékbevitel. Egészségügyi szakértők folyamatosan hangsúlyozzák, mennyire fontos eleget inni: az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint óránként egy pohár vizet, naponta pedig legalább két-három litert.
A kiszáradt szervezet elveszíti hőszabályozó képességét, ami álmossághoz, szédüléshez és fejfájáshoz vezethet. Az agyműködésre is kihat.
„Már az enyhe fokú dehidratáció is befolyásolhatja az agy figyelemért, a döntéshozatalért és az érzelmekért felelős területeit. Lehet, hogy nyugtalanabbnak, kábultnak vagy ingerlékenyebbnek érzi magát, mielőtt egyáltalán tudatosulna Önben, hogy szomjas” – mondta Albers.
Egyszerű megoldás lehet, ha hideg italt fogyaszt, vagy hideg vizes kendőt, illetve jégakkut használ, és azokra a testrészekre helyezi, ahol az erek közelebb futnak a bőrfelszínhez, például a nyakra, a csuklóra vagy a bokára.
„A túlmelegedés olyan érzést kelthet, mintha az agya túlstimulált lenne. Ha azt veszi észre, hogy egyre ingerlékenyebb, szorong vagy elönti a feszültség, változtasson a környezetén” – javasolta Albers.
A pihentető éjszakai alvás jelentősége
Az alvás alapvető szerepet játszik abban, hogy szervezetünk napközben megfelelően működjön.
A hőhullámok egyik jellegzetessége az úgynevezett trópusi éjszaka – amikor a hőmérséklet éjjel sem süllyed 20 °C alá. Ez korábban főként melegebb éghajlaton volt jellemző, de egyre gyakrabban fordul elő a hűvösebb országokban is.
Éjszaka lenne a szervezet regenerálódásának ideje. Ha azonban a hőmérséklet éjjel sem csökken, ez a regeneráció elmarad, a test folyamatos terhelés alatt marad.
„Alvás közben csökken a testmaghőmérsékletünk, pihen a szív- és érrendszer, és enyhülni kezd a forró nappal járó összesített stressz” – magyarázta Armel Castellan, az extrém hőség elleni szolgáltatások műszaki tanácsadója a Meteorológiai Világszervezetnél és az Egészségügyi Világszervezetnél (WHO).
Sanders a rossz éjszakai alvást is olyan tényezőként azonosította, amely hangulatváltozásokat és érzelmi szabályozási zavarokat válthat ki.
„Már egyetlen rossz éjszaka is érzelmileg reaktívabbá, türelmetlenebbé teheti Önt, és rontja a mindennapi bosszúságokkal való megküzdési képességét” – tette hozzá.
A mentális betegséggel élők sérülékenyebbek
Akik már eleve valamilyen mentális zavarban szenvednek, különösen érzékenyen reagálnak a szélsőséges hőségre.
Korábbi kutatások szerint a hőhullámoknak azonnali és késleltetett hatásai is lehetnek: növelhetik az öngyilkosság kockázatát, a skizofrén tünetek, a szorongás, a depresszív zavarok és a szerhasználati problémák súlyosbodását.
„A szorongással élők különösen érzékelhetik a meleget, mert a túlmelegedés számos fizikai tünete – például a heves szívdobogás, az izzadás vagy a légszomj – hasonlít magára a szorongásra. Így könnyen ördögi kör alakul ki, amelyben az egyik tünet erősíti a másikat” – mondta Albers.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyes gyógyszerek – köztük bizonyos antidepresszánsok, stimulánsok, antihisztaminok és vérnyomáscsökkentők – megnehezíthetik a szervezet számára a hőleadást, illetve fokozhatják a kiszáradás kockázatát.
Bizonyos terápiák hatékonysága is csökkenhet, illetve nőhet a mellékhatások kockázata, ha a szervezet túlhevül vagy kiszárad.