A két erős földrengés egymást gyorsan követve, pár percnyi különbséggel rázta meg a latin-amerikai országot helyi idő szerint szerdán este. Ez Venezuela elmúlt száz évének egyik legsúlyosabb katasztrófája.
nemcsak a mentőcsapatok, a lakosság is folyamatosan túlélők után kutat az összeomlott épületek alatt Venezuelában, ahol két hatalmas földrengés pusztított helyi idő szerint szerdán este. A Caracastól körülbelül 200 kilométerre nyugatra fekvő partvidék a leginkább érintett. A hatóságok egy nappal később legkevesebb 235 halálos áldozatról és 4300-nál is több sebesültről tudnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Sajnos eddig mintegy 235 olyan sérültet fogadtunk, akiknél nem észleltünk életjeleket, vagy közvetlenül az egészségügyi intézményeinkbe érkezés után haltak meg” – mondta Carlos Alvarado egészségügyi miniszter az állami médiának csütörtökön.
A halottak és sebesültek száma várhatóan tovább emelkedik, mivel a szerda este bekövetkezett, 7,2-es és 7,5-ös erősségű földrengések után több ezren tűntek el. Ez Venezuela elmúlt több mint egy évszázadának egyik legsúlyosabb ilyen katasztrófája, az egész térségben érezni lehetett a földrengéseket.
A pusztításra reagálva az amerikai pénzügyminisztérium csütörtökön bizonyos szankciók október közepéig tartó felfüggesztéséről döntött, hogy lehetővé tegye a venezuelai földrengés-segélyezéssel kapcsolatos, egyébként tiltott tranzakciókat.
A venezuelai állami televízió drámai felvételeket sugárzott a mentésről, köztük egy nőről, akit egy betonlap szorított maga alá; eleinte csak mezítlábas lábfeje lógott ki, mielőtt a mentők kiszabadították. Az érintett térségek lakói ugyanakkor arra panaszkodtak, hogy az állami egységek csak korlátozott számban vonultak ki.
A fővárosban Dayana Delgado, háromgyermekes édesanya arra a kérdésre, hol vannak a hatóságok által megígért nehézgépek, azt mondta, hogy még sehol, a szomszédok kutatnak a romok között.
„Szeretném tudni, hol van a gyermekem, hogy beszorult-e valahová, vagy egy menedékhelyen van” – mondta eltűnt, nyolcéves fiáról.
A fővárostól, Caracastól északra fekvő La Guaira tengerparti régiója szenvedte el a legsúlyosabb károkat és emberveszteséget. Itt található az ország legnagyobb repülőtere is, amelyet a károk miatt lezártak, tovább nehezítve a segélyezést.
A világ minden tájáról – köztük az Egyesült Államokból is – segély- és eszközfelajánlások érkeztek, attól az országtól is, amely az év elején egy meghökkentő katonai akcióban elfogta Venezuela akkori elnökét, Nicolás Madurót.
A természeti katasztrófa csak a legújabb kihívás a januárban, Maduro elfogása után hivatalba lépett ideiglenes elnök, a korábbi alelnök Delcy Rodríguez számára.
Caracas immár több mint egy évtizede gazdasági káosz közepette vergődik, és sokan nem ismerik el annak a politikai mozgalomnak a legitimitását, amelyet Rodríguez képvisel.
A venezuelai hatóságok közölték, hogy az ország más részeiből is La Guairába irányítanak mentőalakulatokat; a térséget nem először sújtja természeti csapás. 1999-ben egy földcsuszamlás több ezer ember halálát okozta, amit az ország történetének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófájaként tartanak számon.
Rodríguez csütörtökön a vállalkozásokhoz fordult, hogy bocsássák a mentési munkálatok rendelkezésére a náluk lévő nehézgépeket.
„Abban reménykedünk, hogy a lehető legtöbb embert élve tudjuk kimenteni” – fogalmazott az ideiglenes elnök, aki La Guairát „katasztrófa sújtotta övezetnek” nevezte.