A klímaváltozás miatt emelkedő hőmérséklet leginkább az építőipart és a mezőgazdaságot sújtja, de egyre nagyobb fennakadás várható a közlekedésben, az iparban és az energetikában is.
Az Európai Unióban dolgozók minden ötödikét éri munkahelyén magas hőmérséklet, így az extrém hőség az éghajlatváltozással összefüggő, leggyorsabban terjedő foglalkozási kockázatok egyikévé vált az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A leginkább veszélyeztetettek azok, akik a szabadban vagy forró zárt terekben dolgoznak. A mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés, az ipar, a sürgősségi szolgálatok és a turizmus tartoznak azok közé az ágazatok közé, amelyeknél a hőhullámok egyre gyakoribbá válásával a legnagyobb egészségügyi és termelékenységi hatások jelentkeznek.
A mezőgazdaság és az építőipar áll a frontvonalban
A mezőgazdaságot következetesen az extrém hőségnek leginkább kitett ágazatként azonosítják.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint a mezőgazdasági munkások hosszan tartó, közvetlen napsugárzásnak vannak kitéve, miközben fizikailag megterhelő munkát végeznek, ami tovább emeli a testhőmérsékletet. Az építőipari munkások hasonló kockázatokkal szembesülnek: gyakran hosszú órákat töltenek a szabadban, nehéz fizikai munkát végeznek, ráadásul védőruházatot viselnek, amely akadályozza a szervezet természetes hőleadását.
Az Eurofound 2024-es Európai Munkafeltétel-felmérése szerint a mezőgazdasági dolgozók 68, az építőipari munkások 52 százalékát érik magas hőmérsékletek munkaidejük legalább egynegyedében. Az iparban (33 százalék) és a közlekedésben (33 százalék) is széles körben jelen van a hőterhelés.
A felmérés azt is kimutatta, hogy azoknak az európai munkavállalóknak az aránya, akiket munkaidejük egynegyedétől háromnegyedéig magas hőmérséklet ér, 1995 óta 13 százalékról 2024-re 21 százalékra emelkedett, ami jelzi, hogy a hőhatás a munkaerőpiac egyre nagyobb részét érinti.
Mely foglalkozások a leginkább érintettek?
A kitettség elsősorban foglalkozás, és nem ágazat szerint tér el jelentősen.
Az Eurofound adatai szerint messze a leginkább érintettek a szakképzett mezőgazdasági dolgozók: 72 százalékuk számolt be arról, hogy munkaidejük legalább egynegyedében magas hőmérsékletben dolgozik.
Őket követik a szakmunkások (53 százalék), míg a gépkezelők és gépkezelő operátorok (42 százalék), valamint az alacsony képzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók (40 százalék) szintén magas szintű kitettségről számolnak be. Más foglalkozási csoportok, például a szolgáltatási és értékesítési területen dolgozók kevésbé érintettek, ahogy az az alábbi ábrán is látható.
A vezetők, a magasan képzett szellemi foglalkozásúak és az adminisztratív alkalmazottak jóval alacsonyabb hőterhelésről számolnak be.
A férfiakat jóval nagyobb arányban éri hőterhelés
A hőhatás nemek szerint is jelentősen eltér, mivel a legnagyobb kockázatú foglalkozások többsége továbbra is férfiak által dominált.
Az Eurofound szerint a férfiak 34 százalékát érik magas hőmérsékletek munkaidejük legalább egynegyedében, míg a nőknél ez az arány 18 százalék.
Számos, a hőség által leginkább érintett ágazatban sok a szezonális, a migráns és az önfoglalkoztató munkavállaló, akiknek a munkajogi védelme gyakran gyengébb, és a szakszervezeti képviselet szintje is alacsonyabb.
A hőség egyre súlyosabb munkahelyi egészségügyi kockázat
Az extrém hőség sokkal többet jelent annál, hogy a dolgozók kényelmetlenül érzik magukat.
Az EU-OSHA szerint a hosszan tartó hőhatás kiszáradáshoz, hőkimerüléshez és hőgutához vezethet, valamint súlyosbíthatja a szív- és légzőszervi megbetegedéseket. A magas hőmérséklet rontja a koncentrációt és a reakcióidőt is, növelve a munkahelyi balesetek kockázatát.
A kockázatok foglalkozásonként is különböznek.
A gazdálkodók és az erdőgazdálkodásban dolgozók egyre nagyobb mértékben vannak kitéve a kullancsok által terjesztett betegségeknek, az allergéneknek és a légszennyezésnek, míg az építőipari munkásokra egyre inkább hatnak a városi hőszigetek, amelyekben a hőmérséklet jóval meghaladja a környező területekét. A sürgősségi dolgozók – köztük a tűzoltók, rendőrök és mentőápolók – gyakran a legveszélyesebb körülmények között dolgoznak, amikor hőhullámok következményeire reagálnak.
Termelékenységcsökkenés
Az Allianz Trade egy friss jelentése szerint, amikor a hőmérséklet nagyjából 30 °C fölé emelkedik, a termelékenységi veszteségek meredeken felgyorsulnak, és átmeneti, időjárással összefüggő fennakadás helyett tartósan fékezik a gazdasági növekedést.
A leginkább érintett ágazatok közé tartozik az építőipar és a mezőgazdaság, mivel a munkát gyakran lassítani kell, vagy teljesen le kell állítani a nap legforróbb óráiban.
A hőség ugyanakkor az egész gazdaságban szélesebb körű zavarokat okoz. Az iparban nőnek a hűtési költségek, miközben csökken a dolgozók termelékenysége, a közlekedési hálózatokban pedig késések lépnek fel, ahogy az utak felpuhulnak, a sínek pedig kitágulnak vagy meghajlanak. Az elektromosenergia-rendszerekre is egyre nagyobb nyomás nehezedik, mivel a hűtés iránti kereslet éppen akkor emelkedik, amikor a gáz-, szén- és atomerőművek hatékonysága a melegebb folyóvizek miatt romlik, mert azok kevésbé képesek hűteni.
A mezőgazdaság különösen sérülékeny marad, mivel a növényeket és az állatállományt közvetlenül érinti a hosszan tartó hőség és az aszály, ami növeli a gyengébb terméshozam és a magasabb élelmiszerárak kockázatát.
Az Eurostat adatai szerint a mezőgazdaság 2024-ben az EU bruttó hazai termékének 1,2 százalékát adta, ám jelentős különbségek vannak a tagállamok között: Görögországban a GDP több mint 3, Romániában pedig 2,5 százalékát teszi ki.
Az építőipar ezzel szemben az EU GDP-jének mintegy 9 százalékát adja, és körülbelül 18 millió embernek biztosít munkát az Európai Bizottság adatai szerint. Ez egyszerre teszi az európai gazdaság egyik legnagyobb ágazatává, és egyben azon szektorok egyikévé, amelyeket a növekvő hőmérséklet a leginkább megzavar.
Hogyan lehet megvédeni a munkavállalókat?
A legutóbbi hőhullám ismét felerősítette az igényt a munkavállalók erősebb védelmére egész Európában.
Számos ország megerősítette vagy életbe léptette a hőség idején alkalmazandó munkahelyi intézkedéseket, többek között korlátozta a szabadtéri munkavégzést a legforróbb órákban, lerövidítette a műszakokat, illetve előírta, hogy a munkáltatók biztosítsanak ivóvizet, árnyékot és plusz pihenőidőt.
Eközben ezen a héten az Európai Szakszervezeti Szövetség felszólította az Európai Bizottságot, hogy vezessen be az egész EU-ra kiterjedő, kötelező szabályokat a munkahelyi hőterhelésre, beleértve a maximális megengedett munkahőmérsékletet, a kötelező, fizetett hűtési szüneteket és az ivóvízhez való garantált hozzáférést, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi, nemzeti szabályokból álló mozaik számos munkavállalót nem véd meg kellőképpen.