A taskenti Nemzetközi Befektetési Fórummal párhuzamosan tartott találkozókon a nemzetközi befektetők által benyújtott ajánlásokat a kormány a bankrendszert, az energiaszektort, a mesterséges intelligenciát, a tőkepiacokat és a vállalatirányítást érintő reformútitervébe foglalja.
Üzbegisztán egy hivatalos ütemterv kidolgozását tervezi a külföldi befektetők által benyújtott 120 ajánlás alapján, a Taskenti Nemzetközi Befektetési Fórum zárónapjához kapcsolódó egyeztetéseket követően.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A javaslatokat a Külföldi Befektetők Tanácsának ülésén mutatták be, amely a háromnapos fórumra Taskentbe érkezett nemzetközi befektetőket, fejlesztési bankokat és pénzügyi intézményeket hozta össze.
A kormány nyomon követi a javaslatok megvalósítását, és a haladásról közvetlenül Savkat Mirzijojev elnöknek számol be – közölték a tisztviselők.
A javaslatok a bankszektortól és az energetikától a mesterséges intelligencián, a tőkepiacokon és a vállalatirányításon át számos területet lefednek.
A befektetők javaslatai beépülnek a döntéshozatalba
Az ülésen felszólalva Mirzijojev elmondta, hogy a külföldi befektetők ajánlásai már hozzájárultak az adójogszabályok, a pénzügyi szabályozás és az országban működő nemzetközi vállalatokra vonatkozó beszámolási követelmények módosításához.
„A befektetők javaslatai gyakorlati kormányzati intézkedésekké fordulnak le” – mondta a résztvevőknek.
Az elnök szerint a Külföldi Befektetők Tanácsa az elmúlt évben 54-ről 85 tagvállalatra bővült, és ma már a gazdaság 23 ágazatában működő cégeket képvisel. A tanács végrehajtó bizottságában a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Ázsiai Fejlesztési Bank és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság képviselői is helyet kaptak.
A napirenden szereplő reformok között van a Taskenti Nemzetközi Pénzügyi Központ létrehozása, valamint egy, a működését szabályozó alkotmányos törvény elfogadása. Üzbegisztán emellett megkezdte a csatlakozási folyamatot az OECD nemzetközi befektetésekről és multinacionális vállalatokról szóló nyilatkozatához, hogy az ország befektetési keretrendszerét közelebb hozza a nemzetközi normákhoz.
Találkozók fejlesztési bankokkal
Az EBRD elnökével, Odile Renaud-Bassóval folytatott megbeszéléseken a felek egy több mint 7 milliárd dollár (6,1 milliárd euró) értékű partnerségi portfóliót tekintettek át, amely Üzbegisztánt a bank legnagyobb közép-ázsiai partnerévé teszi. Új megállapodásokat írtak alá a fenntartható közlekedés, a vasút digitalizációja, a vállalkozásfejlesztés, a lakásfinanszírozás és az ország startup-ökoszisztémájának támogatása terén.
Mirzijojev Dilma Rousseff-fel, az Új Fejlesztési Bank elnökével is találkozott, hogy megvitassák a jövőbeli együttműködést az energia, a vízgazdálkodás, a közlekedési infrastruktúra és a magánszektor fejlesztése terén. A bank jelezte, hogy érdekelt a környezetvédelmi fókuszú projektek, valamint a regionális közlekedési folyosók támogatásában.
A jogállamiság továbbra is prioritás
Miközben a befektetők elismerték a gazdasági reformok terén elért előrehaladást, a jogbiztonság továbbra is az egyik leggyakrabban felvetett kérdés maradt.
Eduards Stiprais, az Európai Unió közép-ázsiai különmegbízottja elmondta, hogy a nemzetközi vállalatok továbbra is aggályokat fogalmaznak meg a szabályozási környezet kiszámíthatóságával és a jogi keretek stabilitásával kapcsolatban.
„A beérkező panaszok többsége a gyakran változó jogszabályokra vonatkozik” – mondta. „A második, rendkívül fontos kérdés a jogállamiság.”
Stiprais hangsúlyozta a független bíróságok és a befektetők hatékony jogi védelmének jelentőségét, hozzátéve, hogy a tervezett Taskenti Nemzetközi Pénzügyi Központ körüli viták segíthetnek enyhíteni bizonyos aggodalmakat.
Tőkepiacok és befektetői bizalom
A befektetői bizalom szintén visszatérő témaként jelent meg a privatizációról és a tőkepiacok fejlesztéséről folytatott vitákban.
Julia Hoggett, a londoni értéktőzsde vezérigazgatója elmondta, hogy a nemzetközi befektetők általában a gazdasági stabilitás, a szabályozás kiszámíthatósága és a jogi védelem szempontjából értékelik a feltörekvő piacokat.
„A befektetőket valójában az érdekli, hogy ha beteszik a pénzüket, vissza is kapják-e” – fogalmazott.
Hoggett szerint Üzbegisztán reformprogramja és a közelmúlt piaci fejleményei erősítették a befektetői bizalmat, és egyre több nemzetközi befektető fordít figyelmet Közép-Ázsiára, mint jelentős hosszú távú növekedési potenciállal rendelkező régióra.
Mesterséges intelligencia és a jövőbeni növekedés
A mesterséges intelligencia is szerepelt a befektetők által benyújtott ajánlásokban, és fontos témája volt a jövőbeli gazdasági növekedésről szóló vitáknak.
Benedict Macon-Cooney szerint azoknak az országoknak, amelyek profitálni szeretnének az MI-gazdaságból, nemcsak az új technológiák átvételére kell összpontosítaniuk, hanem az ezek támogatásához szükséges infrastruktúra kiépítésére is.
„A vállalatoknak az adatra versenyelőnyt jelentő eszközként, az országoknak pedig stratégiai erőforrásként kell tekinteniük az adatra” – mondta.
Ahogy az idei befektetési fórum véget ért, a viták rávilágítottak arra, hogy a nemzetközi befektetők egyre nagyobb szerepet játszanak nemcsak a projektek finanszírozásában, hanem azoknak a reformoknak a alakításában is, amelyeket szerintük a hosszú távú növekedés támogatásához szükségesek.