Csaknem négyezer résztvevő gyűlt össze Taskentben több mint száz országból, ahol kormányzati vezetők, nemzetközi pénzintézetek és globális cégek a beruházásokról, a regionális összekapcsoltságról és az ipari fejlődésről tárgyaltak.
Üzbegisztán elnöke, Savkat Mirzijojev a Taskenti Nemzetközi Befektetési Fórum hivatalos megnyitóján bejelentette egy új nemzetközi pénzügyi központ létrehozását, és ismertette a külföldi befektetések vonzásának hat kiemelt területét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kezdeményezés célja a befektetők jogi védelmének erősítése, a tőkepiacok bővítése és az ipari fejlesztés felgyorsítása.
Az elnök szerint a központ működését önálló alkotmányos törvény és az angolszász jogelveken alapuló külön jogi rezsim szabályozza majd. A hatóságok emellett átfogó adókedvezmények bevezetését tervezik, beleértve a társasági adó, az általános forgalmi adó, az ingatlanadó és a vámok alóli mentességet az első 50 évre.
Laziz Kudratov, Üzbegisztán beruházási, ipari és kereskedelmi minisztere szerint a kezdeményezés célja, hogy a nemzetközi befektetők számára ismerős szabályozási környezetet teremtsen.
„Az összes, a pénzügyi szektorban működő külföldi vállalat, amely üzletet kíván kötni Üzbegisztánban, számára nem lesz szükség a helyi jogszabályok részletes ismeretére. Működésüket és üzletmenetüket nemzetközi sztenderdek, a common law elvei szerint folytathatják majd” – mondta Kudratov.
A miniszter hozzátette, hogy a hatóságok az alternatív befektetési alapokra vonatkozó jogszabályokat is előkészítik.
„Emellett egy új törvényt is kidolgozunk az alternatív befektetésekről. Ez olyan keretrendszert hoz létre, amely védi a kockázatitőke-befektetéseket, a Limited Partner és General Partner konstrukciókat, valamint a magántőke-befektetéseket Üzbegisztánban.”
Pénzügyi eredmények
A fórum megnyitóján Mirzijojev elnök elmondta, hogy Üzbegisztán az elmúlt években több mint 150 milliárd dollár (130 milliárd euró) külföldi befektetést vonzott, ebből 123 milliárd dollár (107 milliárd euró) az elmúlt öt évben érkezett.
„Mindig nyitottak vagyunk az Üzbegisztánnal való együttműködés iránt érdeklődő befektetők előtt, és készek vagyunk egyenlő, kölcsönösen előnyös partnerséget kiépíteni” – fogalmazott Mirzijojev.
Az elnök a folyamatos gazdasági növekedést és a javuló nemzetközi minősítéseket említette az ország reformpályájának bizonyítékaként.
A Világbank (forrás: angol) adatai szerint Üzbegisztán gazdasága tavaly 7,7 százalékkal bővült, miközben a beáramló külföldi befektetések értéke elérte a 43 milliárd dollárt (euró?). A fórumon ismertetett számok szerint az ország nemzetközi tartalékai meghaladták a 70 milliárd dollárt (euró), a GDP pedig várhatóan idén túllépi a 180 milliárd dollárt (euró).
Mirzijojev az ország nemzetközi rangsorokban elért előrelépését is kiemelte.
„Üzbegisztán nemzetközi hitelképessége évről évre tovább erősödik. Országunk az idén 14 helyet javított a rangos Gazdasági Szabadság Indexben, és első ízben került azoknak az államoknak a csoportjába, amelyeket „mérsékelten szabad gazdaságú” országként ismernek el” – mondta.
„Ezek az eredmények kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy Üzbegisztán gazdasága új lendületet vesz, és a lehetőségek új szakaszába lép.”
A befektetések hat kiemelt területe
Savkat Mirzijojev hat kiemelt területet jelölt meg a jövőbeni együttműködésre a befektetőkkel.
Ezek között szerepel a befektetők jogi garanciáinak erősítése, a tőkepiacok és alternatív finanszírozási eszközök fejlesztése, a magas hozzáadott értékű feldolgozóipar bővítése, az együttműködés elmélyítése a zöldenergia és a mesterséges intelligencia terén, a regionális közlekedési összeköttetések javítása, valamint a befektetési együttműködés fokozása a regionális fejlesztésben.
A kormány új jogszabályokat tervez elfogadni a tőkepiacokról és az alternatív befektetési alapokról, szuverén iszlám kötvények kibocsátását készíti elő, és folytatja a privatizációs programot, amelynek keretében idén mintegy 6 milliárd dollár (5,2 milliárd euró) értékű vagyonelemet bocsát árverésre.
Nemzetközi partnerségek erősítése
A nemzetközi együttműködés központi szerepet kapott a nyitónapon.
A fórumon részt vevő külföldi vezetők között volt Bajram Begaj albán elnök is, aki szerint a két ország hasonló ambíciókat táplál a regionális összekapcsoltság és a gazdasági fejlődés terén.
„Albániának és Üzbegisztánnak több a közös vonása, mint amit a földrajz sugallna. Mindkét ország a kapcsolódásokba fektet be, és mindkettő arra törekszik, hogy szerepét szélesebb regionális hálózatokban erősítse” – mondta Begaj.
„Mindkét ország tisztában van azzal, hogy a gazdasági siker nemcsak a hazai erőforrásokon múlik, hanem azon is, mennyire képesek összekapcsolni a piacokat, beruházásokat vonzani, ösztönözni az innovációt és hatékony partnerségeket kiépíteni.”
A plenáris ülés mellett a résztvevők fenntartható infrastruktúráról, az energiaátmenetről, az ipari fejlesztésről és a regionális kereskedelemről szóló vitákon vettek részt.
A fórum egyik kiemelt, a hivatalos programon kívüli vitája az EU–Közép-Ázsia beruházási, kereskedelmi és fenntartható infrastrukturális fejlesztési stratégiai partnerségéről szólt. A felszólalók a két régió közötti, egyre szorosabb együttműködést emelték ki a közlekedés, az energia és a kritikus nyersanyagok területén, különös hangsúlyt fektetve az új kereskedelmi folyosók kialakítására és a hosszú távú beruházások vonzására. A résztvevők szerint a kapcsolat az év elején Szamarkandban tartott első EU–Közép-Ázsia csúcstalálkozó óta új szakaszba lépett: a politikai vállalásokról a konkrét projektek megvalósítására helyeződik át a hangsúly.
A fórum margóján Mirzijojev elnök több kétoldalú megbeszélést is folytatott Olzhas Bektenov kazah miniszterelnökkel, az Egyesült Arab Emírségek Suhail Al Mazrouei energiaügyi és infrastrukturális miniszter vezette delegációjával, Kína Nemzeti Energiaügyi Hivatalának vezetőjével, Vang Hongzsival, a Jason Stockwood befektetési miniszter vezette brit üzleti delegáció képviselőivel, valamint az ACWA Power elnökével, Mohammad Abunayyannal.
A tárgyalások az együttműködés bővítésére irányultak az energia, az infrastruktúra, az ipar, a közlekedés és a beruházási projektek területén.