Ősi római tetőcserepeknek álcázott, illetve a történelmi látképekbe simuló napelemek: Pompei és Évora bizonyítja, hogy az örökségvédelem és a fenntarthatóság kéz a kézben járhat.
Évente több millió turista érkezik a világ minden tájáról Pompeibe. Csodálják a freskókat és a sok száz éves romokat, de kevesen veszik észre a napelemeket az ókori római Misztériumok Villájának tetején.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A régészeti park igazgatója, Gabriel Zuchtriegel azt mutatja az euronews riporterének, hogy ezek a speciális tetőcserepek az egyik oldalról nézve olyanok, mint az ókori római cserepek. De ha hátulról nézzük, láthatjuk, hogy valójában egy kis fotovoltaikus panelt rejtenek. Ez áramot termel a villa megvilágításához. Az itteni energiaszükséglet nagy részét ezek, a tetőn elhelyezett napelemek szolgáltatják - teszi hozzá.
Míg Pompei fontolgatja, hogy kiterjeszti ezt a megoldást az archeológiai park más, a villamosenergia-hálózattól távol eső területeire is, Évora városa Portugáliában szintén bevezette ezt a technológiát, amely a hagyományos napelemeknél esztétikusabb kivitelben biztosítja az energiaellátást.
„Nézzék, ezek a tetőcserepek, amelyeket az évorai városháza tetejére szereltek fel, nem szokványos tetőcserepek: félig átlátszó epoxi anyagból készültek, középen beágyazott napelemekkel, amelyek áramot termelnek az épület ellátására. - mondja Humberto Queiroz, az EDP K+F Központ projektmenedzsere, és azzal folytatja, hogy azon a területen körülbelül 20 kilowatt energiát termelő, csúcsteljesítményű napelemes tetőcserép van felszerelve. Előrelépés, hogy harmonikusan illeszkednek az épület megjelenésébe, így nem rontják a műemlékekkel teli város összképét.
Évora történelmi központja 1986-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára. A napelemes tetőcserép az egyik olyan megoldás, amellyel a POCITYF elnevezésű európai projekt támogatja a várost abban, hogy összeegyeztesse a műemlékvédelmet a fenntarthatóság kihívásaival.
Nuno Bilo, az önkormányzat EU-projektkoordinátora azt hangsúlyozza, hogy Évora – mint Európa legtöbb történelmi városa – felelősséggel tartozik történelmi belvárosának megőrzéséért és kulturális örökségének védelméért. Ugyanakkor nem ragadhat le a múltban. Haladniuk kell, és olyan megoldásokat kell találniuk, amelyek lehetővé teszik a történelmi városok – jelen esetben Évora – számára, hogy megbirkózzanak a legnagyobb feladattok egyikével: a széndioxid-csökkentéssel.
'Ha itt működik, bárhol működhet'
A megoldások között, amelyek ezt lehetővé teszik, van egy, amelyet egy északkelet-olaszországi, családi tulajdonban lévő kisvállalkozás fejlesztett ki. Matteo Quagliato, a Dyaqua munkatársa ismertette a folyamatot.
„A cserép egy gyantaalapú keverékből készül, ez adja az első réteget. Ezután fogjuk az előre összeforrasztott napelemcellákat, és beillesztjük a belsejébe. Ezt követően egy második réteget viszünk fel, ez szintén egy speciális keverék. Az utolsó lépés, hogy lezárjuk a formát, majd kivesszük a kész terméket: egy gyantacserepet, belsejében a napelemcellákkal".
Az ilyen megoldások és a Pompeiben alkalmazott hasonló technológiák biztató üzenetet küldenek a világnak.
Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója szerint, ha ez a technológia náluk működik – egy olyan helyen, amely ennyire kényes, ennyire szigorúan felügyelt, ennyire sérülékeny és ilyen nagy kiterjedésű –, akkor bárhol működhet.
Évora történelmi belvárosának iskolaudvarai fölött fotovoltaikus paneleket tartalmazó üvegtetők és napenergia-termelő árnyékolók vannak. Ezek is azok közé a megoldások közé tartoznak, amelyeket éppen tesztel a város. A hollandiai Alkmaarral együttműködve a POCITYF projekt keretében vizsgálják ezeket az innovációkat, hogy felmérjék, alkalmazhatóak-e Európa-szerte.