A szigeten az elmúlt évtizedek egyik legkiélezettebb, politikailag leginkább terhelt választási küzdelmét vívják a pártok vasárnap. A jobbközép és a baloldali-szocialista tömörülés fej-fej mellett küzd.
Összesen 753 jelölt pályázik parlamenti mandátumra, közülük 744-en pártlistán, 9-en pedig függetlenként indultak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A légkört erős bizonytalanság és alacsony párthűség jellemzi, ami növeli a meglepetéseket és a következő parlament széttagolódásának esélyét. A kampányban az elszabadult árak, a mindennapi megélhetés gondjai, a bevándorlás, a korrupció, valamint a ciprusi kérdés domináltak.
EXIT POLLOK
Fej fej mellett küzd az első helyért a jobbközép Demokratikus Tömörülés (DISY) és a baloldali-szocialista Progresszív Munkáspárt (AKEL).
A RIK exit pollja szerint a DISY támogatottsága 22,5 és 25,5 százalék között mozog, míg az AKEL 21 és 24 százalék között áll.
A harmadik helyen a szélsőjobboldali ELAM áll 10,5 és 12,5 százalék közötti eredménnyel.
A negyedik helyen a centrista DIKO végez 8 és 10 százalék között.
A 4 százalékos parlamenti küszöböt átlépi Fidias Panayiotou európai parlamenti képviselő „Közvetlen Demokrácia” pártja és a volt főszámvevő, Odysseas Michaelides újonnan alapított ALMA pártja.
Az EDEK és a Volt a parlamenti képviseletért küzd.
Íme a RIK által közölt első szavazatbecslés részletes adatai:
DISY: 22,5 - 25.5 %
AKEL: 21- 24%
ELAM: 10.5 - 12.5 %
DIKO: 8 - 10 %
ALMA: 4.5 - 5.5 %
Közvetlen Demokrácia: 5.5 - 7.5 %
Volt: 3 - 4 %
EDEK: 3 - 4 %
Ökológusok Mozgalma–Polgárok Együttműködése: 2-3 %
DIPA: 2-3 %
Vadászok Mozgalma: 2-3 %
Egyéb: 6-8 %
17 óráig 351 281 választópolgár adta le voksát, a részvételi arány így 61,2%. Ugyanebben az időpontban a 2021-es parlamenti választásokon a regisztrált választók 56,7%-a szavazott.
Miért fontos a mostani választás?
Noha Cipruson elnöki rendszer működik, és a kormány nem közvetlenül a parlamenti többségtől függ, az új Képviselőház meghatározó szerepet játszik majd a törvényjavaslatok, a reformok és az állami költségvetések elfogadásában.
A parlamenti választások eredménye várhatóan meghatározza a politikai szövetségeket, a Christodoulidis-kormány mozgásterét, valamint a gazdaság, a migráció, a szociálpolitika és az energiapolitika terén hozandó kulcsfontosságú döntések esélyeit is.
A választásokat egyben a 2028-as elnökválasztás előfutárának is tekintik. Összesen 1 217 szavazókört nyitottak Cipruson, további 13-at pedig külföldön — ötöt Athénban, hármat Szalonikiben, négyet Londonban és egyet Brüsszelben.
Ciprus görögök lakta részén az összes jelentősebb párt alapvetően Európa-pártinak számít.
A voksolásnak - amelyet abban a félévben tartottak, amelyben Ciprus tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét - nincsen közvetlen kihatása a kormányra, mert az országban a hatalmat a közvetlen és titkos szavazással öt évre választott, egyszer újraválasztható államfő gyakorolja, aki egyben kormányfő is.
Az államfői tisztséget 2023. február 28. óta Nikosz Hrisztodulidesz tölti be. A parlamentnek egyfajta ellenőrző szerepe van, és a választás fontos hangulatmérőnek számít a 2028-as elnökválasztás szempontjából.