A görög statisztikai hivatal nemrég ijesztő adatot közölt az országot sújtó demográfiai válsággal kapcsolatban: 2022-ben nagyjából két halálozásra jutott egy élve születés. A Witnessben ezúttal a görög népességfogyás okait és következményeit mutatjuk be.
Sorra ürülnek ki a falvak Görögország-szerte. A gazdasági problémák évei után sok fiatal görög döntött úgy, hogy külföldre költözik, vagy késlelteti a családalapítást. A népességszám várhatóan bezuhan a következő évtizedekben, az ország nem bír a súlyos demográfiai válsággal.
A helyzetnek Híoszon járunk utána. Az égei-tengeri szigeten nagyjából ötvenezren élnek. Sok helyi külföldre költözött, nekik lassan véget ér a nyári szünet, de most még találkozhatnak a barátokkal és családtagokkal.
„A falum nyolcvan százaléka már Amerikában lakik. Én 2008-ban költöztem oda. Brooklynban nyitottam üzletet. Csak azt lehet látni, hogy a helyiek otthagyják a falvakat, vagy aki itt nő fel, az amint végez az iskolával, vagy kicsit idősebb lesz, és családot akar alapítani, akkor el is költözik. Elmegy a falvakból egy nagyvárosba, vagy külföldre. Ez szomorúvá tesz engem. Felkavaró. De sajnos ez van, mert itt lehetetlen annyi pénzt keresni, hogy az ember el tudja tartani magát, egy családról már nem is beszélve. Ezért költözünk el mindannyian" - mesélte egy férfi, aki New Yorkból jött haza a nyári szünetre.
Kevesen születnek, és az ő nagy részük is elköltözik
A kivándorlás miatt sok híoszi település szellemfaluvá válik. A házak üresek, az iskolák és üzletek zárva vannak, a játszóterek némán állnak. A környék ma már csak az emlékét őrzi annak, hogy itt egykor gazdák százai éltek.
Ezek már Calliope szavai. A nő 87 évesen egyedül maradt a falujában, legalábbis az állandó lakók közül. És Görögországban szinte mindenhol hasonló folyamatok zajlanak le. Tíz év alatt, 2011 és 2021 között az ország lakossága 3 százalékkal csökkent, 10,5 millió főre.
Híosz polgármestere szerint mindez elsősorban a 2010-es évek gazdasági válsága miatt történt. Ez a félreeső részeken különösen pusztító volt, és nagyjából félmillió görögöt űzött el az országból.
„A népesség folyamatosan csökken, különösen a fiatalabb korcsoportokban. A válság miatt az emberek inkább más európai országokba, vagy Amerikába mentek, és nem Athénban vagy Szalonikiben kerestek jobb lehetőségeket. Főleg azok, akiknek diplomájuk is volt. A munkaerőpiacon most nehezen találnak munkát, a szigeten ezért csökken az aktív korúak száma, ez pedig súlyos következményekkel jár" - magyarázta Joannisz Malafisz.
A gazdasági válság még mindig érezteti a hatását
Görögországban hivatalosan vége a mentőcsomagok korszakának, melyet kemény megszorító intézkedések és társadalmi felháborodás jellemzett. De a válság hatásai ma is érezhetőek. A munkanélküliségi ráta 11 százalék körül van. A fiatalok körében pedig a duplája ennek. A lakosság negyedét a szegénység fenyegeti, a jövedelemkülönbségek pedig a legnagyobbak között vannak az eurózónában.
Egy közgazdász úgy látja, hogy a válság felgyorsította a görög születéri ráta visszaesését. Ez most már az uniós átlag alatt van, közben pedig sokan elköltöznek, és nő a várható élettartam. Ez együttesen komoly kockázatot jelent az egészségügynek és a nyugdíjrendszernek.
„Az a legfőbb probléma, hogy kevesebben fognak dolgozni, és nekik idős emberek nagy csoportját kell majd eltartaniuk. Ahhoz, hogy ez ne rakjon túl nagy terhet a fiatalokra, növelni kéne a termelékenységet az országban. Technológiát kell behozni, és ösztönözni kell azt, hogy bevándorlók érkezzenek, főleg a jó minőségű munkahelyekre. Abban kell bízni, hogy ez majd átsegít a következő 10, 15, 20 éven, ami nehéznek ígérkezik a népességcsökkenés miatt" vázolta fel a kilábalási lehetőségeket Nikosz Vettasz.
Miniszteri szinten próbálják megállítani a népességfogyást Görögországban
2023-ban a görög kormány minisztert nevezett ki a demográfiai válság kezelésére. Szofia Zaharaki azt mondta, hogy jelenleg ez a legnagyobb kihívás Görögország előtt. Az új minisztérium több intézkedést hozott, adójóváírásokat, és magasabb állami támogatást az újszülöttek után. A miniszter szerint azonban a pénzügyi ösztönzőket másféle támogatással kell kiegészíteni, például megfizethető lakhatással és jó gyerekellátó rendszerrel.
„Azt szeretném, hogy jó legyen az iskolarendszer, jó legyen az állami egészségügy, és az embereknek olyan munkájuk legyen, amiből el tudják tartani a családot, akármekkora is legyen az. Az akciótervünk egyik fontos eleme annak a támogatása, hogy az emberek ott tudjanak maradni a faluban, a városban vagy a régióban, ahol születtek. A demográfiai problémák megoldásában a lakóhely nagyon fontos szempont" - magyarázta a miniszter.
„Szeretem Görögországot, de már sohasem megyek vissza"
Vissza Híoszba. Anasztázia étteremtulajdonos, és tisztában van a helyi közösségeket elpusztító problémákkal. 20 éve költözött a falujába, azóta a helyiek közel fele elment. Már csak négy gyerek van itt, az ő három gyereke és egy másik lány. Anasztázia így foglalta össze, hogy milyen helyzetben vannak a falvakban maradt utolsó gyerekek:
A kivándorlás volt a megoldás Anasztázia két vendégének, Nikosznak és Mariának. Híoszon születtek, de Baltimore-ba költöztek két évvel ezelőtt. A gazdasági válság vége és a kormány családtámogatási programja ellenére úgy érzik, hogy nincs jövőjük a hazájukban.
„Nehéz volt itt, reggeltől estik dolgoztunk, és alig jöttünk ki a pénzből. Most Amerikában élünk, és jobb, mint amilyennek képzeltük. Egy jobb jövőért dolgozunk, és sokkal jobban is alakul, mint reméltük. Szeretem Görögországot, ez a hazám. De akkor sem megyek vissza, ha megváltoznak a körülmények. Már sohasem megyek vissza" - mesélte Nikosz, felesége pedig így foglalta össze a tapasztalatait:
„Bár volt diplomám, nagyon sokáig voltam munkanélküli. Nem találtam munkát, aztán pincérnőként, pultosként kellett dolgoznom. Ezek is jó munkák, de nem ezért tanultam, és nem ilyen jövőben bírtam. Ha az ember 10-12 órát dolgozik, és nem keres elég pénzt, hogyan tud lakást venni és családot alapítani? Sehogyan."
A demográfiai válság az egész EU-t érinti, a kontinens lakossága 4 százalékkal csökken majd a következő 50 évben a várakozások szerint. Ugyanennyi idő alatt Görögország a lakói 25 százalékát veszítheti el, ami komoly kihívás elé állítja a következő generációkat.