Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Tokió zöld oázisai

euronews_icons_loading
Tokió zöld oázisai
Szerzői jogok  euronews
Írta: Euronews
Betűméret Aa Aa

Tokió vibráló város, híres futurisztikus városképéről, de “zöld” főváros is. Ott is találhatunk természetet, ahol a legkevésbé számítanánk rá.

A 2. világháborúban csaknem porig rombolták Tokiót az amerikai légierő pusztító bombatámadásában, de a japán fővárost gyorsan újjáépítették. Ma 13,9 millióan laknak itt, ez a világon az egyik legsűrűbben lakott város.

Minden négyzetcentimétert tudatosan használnak a városi életre. Annak ellenére, hogy kevés a hely, a város hatóságai az évek során teret engedtek a természetnek, hogy virágozzék.

Jó példa erre a Meguro tetőtéri kert, amely két forgalmas út találkozásánál fekszik. Több ezer fa, játszóterek, növényparcellák és japánkert is van ebben a városi oázisban, 35 méterrel az utca szintje fölött.

A zöldterületek Tokióban környezeti és kikapcsolódási célokat is szolgálnak. Segítenek megőrizni a bioszférát, és lehetőséget nyújtanak a városlakóknak a pihenésre. Olykor menedéket is adhatnak természeti katasztrófa esetén.

Kazuhiko Aoyama igazgató, környezetvédelmi osztály, Tokió Önkormányzata:

“Ha az egész zöldterületről beszélünk, az 52 százalékot tesz ki Tokió városi térségében. Ezen belül, ha Tokió 23 kerületéről beszélünk, akkor 24%-os az aránya. Új zöldterületeket hoztunk létre, például parkokat vagy zöld térségeket épületek között. Több projektet is indítottunk, hogy növeljük a számukat.”

Amikor Tokiót Edónak hívták, a zöldterületeket már akkor is nagyra értékelték a város lakói. A Szumida folyó és a Tokiói-öböl közvetlen szomszédságában fekvő Hamarikjú Kertek a legrégebbi feudális kertek Tokió központjában.

Sek Jia Ho idegenvezető:

„A kert több mint 360 éve épült az Edo-korban, többnyire a Tokugava sógunátus birtokában volt, másodlagos lakóhelyként szolgált, és az itteni kastély alapján készült el az Edo-kastély, amelyből később tokiói császári palota lett. 1946-ban Tokió város önkormányzatának adományozták."

A kertek súlyos károkat szenvedtek a második világháborúban. Ez az 1707-es teaház leégett, az 1980-as években építették újjá. A földesurak ide jártak pihenni, vagy horgászni.

Manapság bárki élvezheti a 25 hektáros kertet, az ösvényeket, az épületeket és a félig sós, úgynevezett brakkvizeket. A Hamarikjú Kertek egyedülállóak, mert Tokióban csak az ottani tavakban van tengervíz. Rengeteg hal- és madárfaj talál itt otthonra.

„Természetesen van itt tengeri élet, például fekete sügér, nagyfejű tengeri pér és vörös tüskésrája. Van két kacsavadász-helyünk is, ez eléggé ritka Japánban, csak öt létezik az egész országban” - meséli Sek Jia Ho.

Tokió nem feledi a történelmét, ugyanakkor a jövőbe néz, és mindig megújul. Sibuja kerületben, a trendi Daikanjama Log Roadja az egyik legújabb regeneációs program. Ez a rekreációs célú közterület ott fekszik, ahol hajdanában a tokiói vasútvonal haladt.

Tomocuna Sasaki igazgató, Log Road:

“Ez a projekt azért jött létre, mert akartunk egy teret, ahol mindenki jól érezheti magát, a nap bármely szakában és bármelyik évszakban. Amikor ezt megalkottuk, az volt a legfontosabb szempont, hogy a térséget a helyi érzéseknek megfelelően alakítsuk ki. Ezért az egykori vasúti nyomvonalat használtuk a sétáló kialakításához.”

A tervezők odafigyeltek arra, hogy olyan helyet hozzanak létre, amelyet nemcsak a helybeliek használnak, hanem máshonnan is vonzza az embereket. Vannak itt üzletek, éttermek, kávézók, csakúgy, mint padok és közterek – lehetőséget nyújtanak az embereknek a találkozásra és a kikapcsolódásra is zöld környezetben, gondosan kiválasztott fák és növényzet között.

A városi élet megterhelő lehet. Az efféle zöldterületek a nyugalom oázisát jelentik a zsúfolt Tokió szívében.

További információk:

https://www.arcgis.com/apps/MapJournal/index.html?appid=d811f79d67534bfea1ad347dbaf38228