Franciaország ezen a héten Németországgal közösen ad otthont egy nagyszabású űrügyi csúcstalálkozónak, miközben Európa stratégiai válaszút elé került.
Űrhajósok, államfők, valamint az űripar meghatározó gazdasági szereplői gyűlnek össze szerdán és csütörtökön a Franciaország és Németország által közösen rendezett nemzetközi űr-csúcstalálkozón, a párizsi Grand Palais-ban.
Állítólag több amerikai vállalat is visszalépett az eseménytől, miután Washington nyomást gyakorolt rájuk „az uniós politikai álláspontok támogatása” miatt.
Mindezek ellenére a csúcstalálkozó stratégiai fordulópontnak ígérkezik az európai űripar számára. Emmanuel Macron elnök úgy fogalmazott, hogy ez alkalom „összehozni az európaiakat egy közös ambíció körül”, és kidolgozni „egy közös víziót Európa helyéről a globális űrhatalmak térképén 2035-re”, amikor 2025 októberében bejelentette az eseményt.
Az Elysée-palota szerint a csúcs középpontjában a nemzetközi űregyüttműködés és az űrbiztonság megerősítése áll. Az elmúlt években Európa egyre határozottabban próbálja megkérdőjelezni az Egyesült Államok dominanciáját a globális űrpiacon: saját fejlesztésű rakétákon dolgozik, és állami, valamint uniós szinten is növeli az űrprogramokra fordított forrásokat.
Európa történelmileg a GDP 0,07 százalékát fordította űrprogramokra, szemben az Egyesült Államok 0,24 százalékával.
2025 azonban fordulópontot hozott: az Európai Űrügynökség (ESA) novemberben rekordnagyságú, 22,3 milliárd eurós költségvetést hagyott jóvá a 2026–2028-as hároméves ciklusra, ebből 35 milliárd eurót a biztonsági és védelmi célú űrprogramokra szánnak.
A holdi bányászat is egyre inkább lehetséges eszközként jelenik meg a tisztaenergia-források és a kritikus nyersanyagok biztosítására, miközben Európa igyekszik megszabadulni a kínai és orosz függőségektől.
Nézetkülönbségek Franciaország és Németország között
Majdnem egy évvel azután, hogy Macron bejelentette a csúcstalálkozót, az esemény már a rajt előtt döccenőkkel szembesült. Friedrich Merz német kancellár pénteken megerősítette, hogy belföldi elfoglaltságai miatt nem vesz részt a csúcson; helyette Boris Pistorius védelmi miniszter és Dorothee Bär űrügyi miniszter utazik Párizsba.
A színfalak mögött Franciaország és Németország több űr- és védelmi projektben is összeütközésbe került, és hosszú évek vitái után 2026 júniusában végül ejtették a Future Combat Air System (FCAS) programot.
Macron következetesen hangsúlyozza Európa stratégiai autonómiájának kiépítését, és az Ariane–6-hoz hasonló programokat támogatja ahelyett, hogy olyan amerikai szolgáltatókra támaszkodna, mint Elon Musk SpaceX-e.
Eközben Németország jóval készségesebbnek mutatkozik az olcsóbb amerikai alternatívák, például a SpaceX igénybevételére. Szombaton a német Isar Aerospace startup indította el az első kereskedelmi rakétát, amely a kontinensről felbocsátva Föld körüli pályát ért el – ez mérföldkő Európa azon törekvésében, hogy önálló hozzáférést biztosítson az űrhöz. Merz a startot „egy új korszak kezdetének” nevezte.
Amerikai cégek is visszaléptek az eseménytől
Számos amerikai vállalat is visszamondta részvételét, miután a Fehér Ház egyik tisztviselője állítólag arra figyelmeztette őket, hogy jelenlétük „úgy tűnhet, mintha hallgatólagos támogatást jelentenének az uniós politikai álláspontoknak” – írta a Politico.
A francia felsőoktatási és kutatási minisztérium – amely a nemzeti űrpolitikáért felel – egyik szóvivője az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy a SpaceX, a Blue Origin, a Stoke Space és a Starcloud is visszalépett az eseménytől, hozzátéve: „nehéz nem összefüggésbe hozni mindezt a sajtóban megjelent, nyomásgyakorlásról szóló híresztelésekkel”.
Hermann Ludwig Moeller, az Európai Űrpolitikai Intézet igazgatója az Euronewsnak nyilatkozva Franciaországot „hajtóerőnek” nevezte Európa űrszektorában, amely „erős politikai támogatást” nyújt az ágazatnak, hangsúlyozva, hogy „az űr jelentősége csak növekszik”.
„Az űr egyre inkább a hadviselés terepévé válik, miközben a közvélemény számára is nyilvánvaló lett, hogy a konfliktusok hibrid jellegűvé váltak, például a közlekedési, energia- és digitális kritikus infrastruktúrák elleni támadások révén. Ezekben a helyzetekben az űr nagyobb ellenálló képességet tud biztosítani.”
Moeller rámutatott, hogy az olyan űrtechnológiák, mint a műholdas navigáció, egyszerre bírnak polgári és katonai jelentőséggel.
„Noha a mindennapi életben is nélkülözhetetlenek, az ukrajnai háború rámutatott stratégiai szerepükre a modern hadviselésben is” – fogalmazott.
Ukrajna teljes körű orosz inváziót követő, Elon Musk Starlink-hálózatára való ráutaltsága rávilágított arra, milyen stratégiai jelentősége van az űrszolgáltatásoknak háború idején – a műholdas rendszer akkor is képes ellenálló internetkapcsolatot biztosítani, ha a földi infrastruktúra megsérül vagy megsemmisül.
Ez a helyzet arra is ösztönözte Európát, hogy saját, független műholdas hálózatokat fejlesszen ki, mindenekelőtt az IRIS² néven ismert, biztonságos internetszolgáltató műholdkonstellációt.