Egyre több ügyfél használ generatív MI-t tetoválásötletek vizualizálására, miközben a művészek fotórestaurálásra és dizájnreferenciákhoz veszik igénybe.
A mesterséges intelligencia (MI) kezd átformálni, hogyan döntenek az emberek arról, mit varratnak véglegesen a testükre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Sok tetoválóművész dolgozik különféle referenciaanyagokból, főleg amikor rendkívül részletes, élethű mintákat készít.
„Ezt is mesterséges intelligenciával szerkesztették. De ez az én tetoválásom, nem fog pontosan úgy kinézni, mint a referenciaképem, mert azt szeretném, ha a bőrön még élethűbb lenne, mint magán a fotón” – mondta Brigi Fuzes, magyar tetoválóművész, aki MI-vel készít referenciafotókat, és úgy véli, a technológia fontos eszköz lehet az alkotók számára.
„Ez olyasmi, ami az ember fejéből jön, ilyet nem lehet mindig pusztán fotókból megcsinálni.”
Fuzes elmondása szerint ma már ügyfelei mintegy 70 százaléka saját, MI-vel generált képekkel érkezik.
A mesterséges intelligencia által létrehozott képekben azonban nem feltétlenül jelenik meg, hogyan kell a fényt, az árnyékot és az apró részleteket a tetoválásnál módosítani – teszi hozzá a képzőművészeti háttérrel rendelkező Fuzes.
Azok a rendkívül finom részletek, amelyek egy generált képen meggyőzően hatnak, a bőrre felvitve gyakran nem működnek jól, és nem maradnak olvashatóak, ahogy a tetoválás öregszik.
„Azt hiszik, hogy ez így a bőrön is megvalósítható, elképesztően aprólékos részletekkel. Pedig lehet, hogy egyszerűen nem marad meg” – mondja Fuzes.
„Nem arról van szó, hogy ne szeretném a részleteket, sőt, a munkám éppen a részletgazdagságáról ismert. De közben az a fontos, hogy jól legyen megcsinálva, és évtizedek múlva is tartson.”
„Az MI mint újabb tervezőeszköz”
A skóciai Edinburghben dolgozó tetoválóművész, David Corden a mesterséges intelligenciát úgy látja, mint a már meglévő eszköztár legújabb bővítményét.
Korábban olyan programokat használt, mint például a Photoshop, hogy részletes referenciaképeket állítson össze. Ma már az MI abban is segíti, hogy régi vagy elmosódott fotókat javítson ki, köztük elhunyt hozzátartozókról készült képeket, amelyeket az ügyfelek tetoválásként szeretnének viszontlátni.
Mégis frusztrálja, hogy egyre többen automatikusan azt feltételezik: a nagyon részletes digitális grafikákat biztosan mesterséges intelligencia készítette.
„Felbukkannak videók az Instagramon, valaki ráközelít egy iPadre, amin egy művész dolgozik, és azt mondja: »Ó, ez egy MI-kép.« Nem, nem az” – mondja.
„Vannak alkotók, akik sokkal jobbak annál, mint ahogy azt bárki el tudná képzelni.”
Akadnak tetoválóművészek, akik még mindig teljesen távol tartják az MI-t az alkotói folyamattól.
A Disturbia Ink-ből ismert Tiago Miranda saját fantáziájából építi sötét, horrorisztikus motívumait.
Sok kollégájával ellentétben nem támaszkodik fotós referenciára: munkái a pillanatnyi inspirációból és a füzetekbe rajzolt több száz ceruzavázlatból születnek.
Ellie Diamond tetoválóművész szintén óvatosan viszonyul az MI-hez, noha egyre több vendég érkezik hozzá saját maga által generált képekkel.
„Ha valaki hoz egy ötletet, és azt mondja: »Ezt már összeraktam«, én arra azt válaszolom: »Rendben, kiindulhatunk ebből, de én olyasmit fogok rajzolni önnek, ami sokkal jobb lesz annál, mint amit egy gép tud«” – mondja.
„A legjobb tetoválások többnyire úgy születnek, hogy valaki egyszerűen csak azt mondja: »Itt az ötletem, szeretem a munkáját, csinálja meg úgy, ahogy ön jónak látja.«”
Kiválthatja-e az MI a tetoválóművészt?
A vita időzítése sem véletlen: Európában a tetoválás az utóbbi években lényegében mainstreamé vált.
Egy 2026-os tanulmány (forrás: angol) szerint a 20 és 68 év közötti svédek 29 százalékának van legalább egy tetoválása, míg egy, több mint 111 000 francia felnőttet vizsgáló 2025-ös kutatás (forrás: angol) azt állapította meg, hogy 11,5 százalékuk tetovált.
A tapasztalt tetoválóművész, Dan Gold nem tart attól, hogy az MI átveszi a munkáját. Sokkal inkább az aggasztja, hogyan szerzik meg a generatív MI-rendszerek azokat az anyagokat, amelyekkel betanítják őket.
„Valamilyen MI-adót vagy ehhez hasonlót kellene bevezetni, mert az összes adatot ingyen használják fel” – mondja.
Diamond sincs meggyőződve arról, hogy a gépek képesek lennének pótolni a tetoválás emberi vonzerejét.
„Nyilvánvalóan van benne valami nagyon ösztönös és mélyen emberi” – fogalmaz. „Éppen ezért nem tartok attól, hogy a gépek átveszik az irányítást.”
A témáról készült bővebb összeállítást a fenti lejátszóban látható videóban tekintheti meg.