Az Atlanti-óceán mindkét partján végzett felmérések szerint a közvéleményt az MI inkább aggasztja, mint lenyűgözi, a bizalmatlanság pedig nemcsak magát a technológiát, hanem az azt népszerűsítő techvezetőket is sújtja.
A mesterséges intelligencia (MI) villámgyors technológiai fejlődése ellenére sem hódította meg az embereket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Pew Research új felmérése szerint az amerikaiak 52 százaléka ma már inkább aggódik, mint lelkesedik az MI mindennapi életben való egyre erősebb jelenléte miatt – jelentős emelkedés a 2021-es 37 százalékhoz képest. Mindössze 9 százalékuk lelkesebb, mint amennyire aggódik, míg a fennmaradó 37 százaléknak vegyes, nagyjából fele-fele arányban pozitív és negatív érzései vannak.
Ez a nyugtalanság a fiatalabb generációk körében még erősebb. Először fordul elő a felmérések kezdete óta, hogy a 30 év alatti felnőttek 55 százaléka azt mondja: inkább aggodalommal, mint lelkesedéssel figyeli az MI-t – vagyis már többségben vannak.
A növekvő óvatosság nemcsak magára a technológiára, hanem azokra is kiterjed, akik azt fejlesztik.
A CNBC Generation Lab felmérésében 1088 válaszadót kérdeztek meg arról, bíznak-e abban, hogy az ágazat kilenc legjelentősebb vezetője felelősen jár el, és az derült ki, hogy a többség mindegyiküket bizalmatlanul szemléli.
A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella viszonylag a legjobban szerepelt, de még nála is a megkérdezettek 65 százaléka mondta azt, hogy nem bízik benne.
A Palantir vezetője, Alex Karp teljesített a legrosszabbul: 81 százalék nem bízik benne. Az Anthropicot irányító Dario Amodei és az Alphabet vezére, Sundar Pichai sincs sokkal jobb helyzetben: a válaszadók körülbelül 75 százaléka bizalmatlan velük szemben. Mindössze 36 százalék gondolja úgy, hogy egy független szakértői testületnek kellene meghatároznia az MI-re vonatkozó szabályokat.
Egyre több európai tart attól, hogy az MI elveszi a munkáját
Ugyanez a szorongás az Atlanti-óceán túlpartján is megjelenik.
Az EY 2025-ös tanulmánya szerint az európai munkavállalók 42 százaléka attól tart, hogy az MI veszélybe sodorhatja az állását, míg a Verian Group által az Európai Bizottság megbízásából készített átfogó felmérésből az derült ki, hogy a szélesebb közvélemény 66 százaléka úgy véli: az MI végső soron több munkahelyet szüntet meg, mint amennyit teremt.
A kép azonban nem teljesen sötét: a Verian felmérésében részt vevő európaiak fele egyetértett azzal, hogy az MI segíthet megküzdeni a nagy globális kihívásokkal, az életveszélyes betegségektől kezdve a klímaváltozásig.
A technológia átfogó hatásáról alkotott vélemények hasonlóan megosztottak. Az uniós polgárok 55 százaléka arra számít, hogy az MI a következő húsz évben pozitívan formálja majd a mindennapi életet, míg 35 százalékuk éppen az ellenkezőjét várja.
Az európaiak elsöprő többsége a szigorúbb felügyeletet is támogatja: 84 százalékuk egyetért azzal, hogy az MI-t és a robotokat körültekintően kell kezelni, elsősorban a magánszféra védelme és az átláthatóság biztosítása érdekében.
Ugyanakkor a többség még mindig pozitívan látja az MI jelenlétét a munkahelyen: 62 százalék kedvezően, 32 százalék pedig kedvezőtlenül ítéli meg.
Az óvatosság részben a tudáshiányból fakadhat. Az európaiak több mint 60 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem érzi magát kellőképpen tájékozottnak az MI tudományos kutatásban való alkalmazásának lehetséges kockázatairól.
Összességében az adatok azt sugallják, hogy az európaiak valamivel nyitottabbak az MI iránt, mint az amerikaiak, ugyanakkor nagyobb hajlandóságot mutatnak a szigorú szabályozás és a biztonsági korlátok követelésére.
Az Egyesült Államokban ezzel szemben az MI terjeszkedése más típusú ellenállásba ütközik. Az új MI-adatközpontok országszerte tervezett építése jelentős lakossági tiltakozást vált ki, még ott is, ahol a fejlesztők ösztönzőket, például munkahelygaranciát ígérnek.
A tiltakozás nagy része egy egyszerű szakadékra vezethető vissza: sok fogyasztó nem lát egyértelmű, személyes előnyt abban az infrastruktúrában, amelyet a környezetében építenek ki.
Sokáig az MI szűk körben használt, praktikus eszköz volt, például keresőprogram vagy chatbot.
Mostanra viszont szinte mindenhol megjelenik: a televíziókban, videóplatformokon, e-mailekben, zenében, iskolai feladatokban és még sok más területen.
És sokak számára ennek a terjeszkedésnek a megélése inkább negatív: legyen szó arról, hogy diákok az MI-t csalásra használják, vagy arról, hogy művészek azt látják, hogy munkáik engedélyük nélkül kerülnek be a tanítóadatok közé.