Szakértők szerint Kína katonai mesterséges intelligenciájának valós kiterjedése továbbra sem ismert, noha a nyilvánosság már látott autonóm drónokat, MI-vezérelt haditengerészeti fegyvereket és „robotkutyákat” is, mondták az Euronewsnak.
Kína a helyi médiabeszámolók szerint mesterséges intelligenciát (MI) integrál a hadsereg egészébe, hogy megváltoztassa, miként kommunikál, zavarja az ellenséges rendszereket és harcol.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ország a hírek szerint egy „AI Plus” stratégiát visz tovább, amelynek célja, hogy mesterségesintelligencia-technológiákat építsen be elektronikai hadviselési (EW) rendszereibe az ellenséges zavaróberendezések megtévesztésére – írta a hónap elején a South China Morning Post (SCMP) (forrás: angol).
Az MI várhatóan segít a kínai kutatóknak megjósolni, miként zavarják meg akár 5 000 kilométerre lévő drónok irányítását műholdak használata nélkül; a jelentés szerint ez napviharok vagy elektronikai támadások idején jöhet különösen jól Kínának.
A hírek szerint Kína az MI-t arra is használja, hogy szimulálja a rádiójelek viselkedését a levegőben és a tengeren, ami az SCMP szerint lehetővé teheti az azonnali kommunikációt a drónok és a tengeralattjárók között.
Kínát tartják az Egyesült Államok fő vetélytársának az MI minden ágazatban – így a hadseregben is – történő bevezetéséért folytatott versenyben.
Az Euronews Next közelebbről megvizsgálja, mit tudni eddig arról, miként építi be az ország az MI-t haderejébe.
„Hszi Csin-ping szerint a mesterséges intelligencia a globális nagyhatalmi státusz kulcsa”
2017-ben Kína közzétett egy, a mesterséges intelligencia következő nemzedékére vonatkozó fejlesztési tervet, amelyben kifejezetten azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra „világszínvonalú szintet érjen el a mesterségesintelligencia-elmélet, -technológia és -alkalmazások terén”.
Két évvel később ezt követte katonai stratégiája, amelyben a kormány azt írja, hogy „a háború az információs hadviselés irányába fejlődik, és az intelligens hadviselés a láthatáron van”, és több technológiát – köztük az MI-t – sorol fel, mint amely „felgyorsult ütemben” jelenik meg a nemzetközi katonai versenyben.
Ezt az „intelligens” hadsereg felé tartó irányt tovább élezte Hszi Csin-ping elnök 2022-es beszéde (forrás: angol), amelyben arra szólította fel a Népi Felszabadító Hadsereget (PLA), hogy „alaposan ragadja meg az információs és intelligens hadviselés sajátosságait”, és építsen „pilóta nélküli, intelligens harci képességeket”.
A PLA az „intelligens hadviselés” kifejezést használja annak a „rendszerszintű erőfeszítésnek” a leírására, amelynek célja az MI, a robotika és a pilóta nélküli rendszerek beépítése a fegyverplatformokba és a döntéshozatali rendszerekbe – mondta Frank O’Donnell, az Asia-Pacific Leadership Network (APLN) vezető kutatási tanácsadója.
„Hszi [Csin-ping] maga is úgy véli, hogy különösen a mesterséges intelligencia a 21. századi nagyhatalmi státusz kulcsa” – mondta O’Donnell az Euronews Nextnek.
A PLA Daily, a hadsereg lapja több cikkében is leírja Kína törekvését egy ember–MI modell felépítésére, amelyben a katonai parancsnok határozza meg a szándékot, amelyet aztán az MI hajt végre – áll az amerikai agytröszt, a Foundation for Defence of Democracies (FDD) egyik jelentésében (forrás: angol).
A jelentés szerint ebben a modellben a rendszer lényegében „digitális törzstisztként” működne, amely feladatokat oszt ki, és valós időben hangolja össze a műveleteket.
O’Donnell szerint Kína számára az MI végcélja feltehetően nem a teljesen autonóm fegyverek kifejlesztése, mivel a kormányzat rendre hangsúlyozza az emberi ellenőrzés szükségességét.
„Nehéz megítélni, hol tart valójában Kína”
O’Donnell szerint nagyon kevés megbízható, nyilvánosan elérhető információ áll rendelkezésre arról, hogy Kína milyen messzire jutott az MI-nek a katonai műveletek egészébe történő integrálásában.
Kína bemutatott már olyan autonóm drónokat, amelyek össze tudnak hangolni egymással támadási döntéseket, és képesek túlterhelni az ellenfelek katonai szenzorait – mondta O’Donnell.
A nagyközönség a tavalyi Győzelmi parádén láthatta Kína legújabb drónjait; ez az éves rendezvény arra szolgál, hogy az ország a világ előtt demonstrálja katonai erejét.
Sam Bresnick, az Egyesült Államokban működő Georgetown Egyetem kutatója elmondta: az állami televízió bemondói azt állították, hogy a drónok MI-vel működnek, de kérdés, pontosan milyen képességekről van szó.
„Ez azt jelenti, hogy önállóan választanak célpontokat? Azt jelenti, hogy ők hozzák meg a döntést emberek célbavételéről… vagy csak annyit, hogy… képesek autonóm módon bizonyos helyekre navigálni?” – tette fel a kérdést Bresnick.
O’Donnell szerint Kína MI-támogatott drónjainak bemutatása arra is rámutat, hogy képes „százszámra gyártani ezeket a gépeket… nagyon könnyen, mivel rendkívül erős a gyártóbázisa”.
„Ezek a drónrajok jó eszközt jelentenek a képességek látványos bemutatására… miközben a meghibásodás kockázata viszonylag alacsony” – tette hozzá.
O’Donnell hozzátette: úgy tűnik, Kína a haditengerészetnél is igyekszik kiterjeszteni az MI használatát, mivel a PLA 2025-ben bemutatott egy MI-támogatott döntéshozatali rendszert, amely javította egy irányított rakétás fregatt, vagyis más hajókat védő hadihajó lopakodóképességét.
A hírek szerint Kína „robotkutyákat” is kifejlesztett, amelyek elvben emberi segítség nélkül is képesek mozogni, Bresnick azonban azt mondta, nem tudja, mennyire életképes ez a technológia.
„Ezeknek a videóknak nem tulajdonítok különösebb jelentőséget, mert teljesen kontrollált környezetben készülnek” – mondta. „Nem tudjuk, hogy a robotot… nem a kamerán kívül lévő emberek irányítják-e.”
A PLA feltehetően még számos más MI-technológián is dolgozik, amelyekhez sem O’Donnell, sem Bresnick elmondása szerint nem fér hozzá.
„Ez magában foglalja a döntéshozatali, érzékelő- és kommunikációs rendszerek kiépítését, valamint az MI integrálását mindezekbe azzal a céllal, hogy az egész hadsereg gyorsabban tudjon reagálni, és egyszerre tudja túlterhelni és megtéveszteni az ellenséget” – magyarázta O’Donnell. „Nehéz megítélni, hol tart ebben Kína.”
Bresnick szerint a PLA beszerzési közleményei azt mutatják, hogy érdekli őket a mesterséges intelligencia mögött álló nagy nyelvi modellek (LLM-ek) alkalmazása számos feladatra, például háttérfolyamatok automatizálására vagy döntéstámogatásra.
Hozzátette: arra is vannak jelek, hogy a PLA nyilvánosan elérhető modelleket, például a DeepSeeket is integrálni fogja működésébe.
Hol vannak a kínai MI-alkalmazás hiányosságai?
O’Donnell szerint Kína – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – úgy számol, hogy bármilyen jövőbeli konfliktus kettejük között „nagyon gyorsan” bontakozhat ki, és előnyben lesz az az ország, amelyik a legjobban tudta hadrendbe állítani az MI-t.
Ezért véli úgy, hogy Kína igyekszik minél gyorsabban bevezetni az MI-t a fegyveres erők teljes állományában.
Ugyanakkor a Kína által fejlesztett, MI-vel támogatott fegyvereket még nem próbálták ki valódi konfliktusban, csak harci szimulációkban; ezért ezek a rendszerek a két szakértő, O’Donnell és Bresnick szerint kevésbé valósághűek, mint amerikai megfelelőik.
„A kínai hadsereg 1979 óta nem vívott háborút” – jegyezte meg Bresnick. „Nemzetközi összehasonlításban nagyon tapasztalatlan.”
Bresnick hozzátette: a PLA érdekelt az MI-vel támogatott kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR) technológiák alkalmazásában a katonák kiképzésére.
O’Donnell szerint Kínában hiányzik az a mesterségesintelligencia-infrastruktúra – például félvezetőchipek és számítógépes rendszerek –, amely az MI-alapú fegyverek megépítéséhez szükséges.
Nemrégiben kínai MI-vállalatok, például a Huawei, az Alibaba Group, a Baidu és a Xioami bejelentették, hogy saját gyártású kínai chipekre épülő MI-modelleket fejlesztenek, O’Donnell szerint azonban továbbra is jelentős a technológiai lemaradás az Egyesült Államokhoz képest, ahol az iparág egyik meghatározó szereplője, az Nvidia működik.