Romlik a lakhatási helyzet Európában
Az EU egy megfizethető lakhatási tervet jelentett be, amelynek célja a hosszú távú bérbeadások ösztönzése és a lakhatás hozzáférhetőbbé tétele az európaiak számára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az új tervet szerdán mutatták be; célja, hogy egyértelműbbé és kiszámíthatóbbá tegye a szabályok alkalmazását a helyi hatóságok számára, különösen az olyan, turisták körében népszerű városrészekben, ahol a rövid távú bérbeadások kiszorították a lakókat.
„A megfizethető lakhatás hiánya európai polgáraink rendkívül sokát aggasztja” – fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtóközleményében. „A létfontosságú ágazatok dolgozói és a diákok nem engedhetik meg maguknak, hogy ott éljenek, ahol dolgoznak és tanulnak. De ami a legfontosabb: mindez az igazságosságról szól. Ma kézzelfogható eredményeket nyújtunk valamennyi európainak.”
Bár a lakáspolitikai döntések továbbra is a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak, a Bizottság új terve egy közös európai szabályozási keretet kíván adni a helyi végrehajtás irányításához.
„Az új szabályok célja, hogy egységes módszertan segítségével támogassák az illetékes hatóságokat a »lakhatási szempontból feszültséggel terhelt területek« azonosításában” – olvasható a Bizottság közleményében.
„Amennyiben a hatóságok a lakások használatának korlátozása mellett döntenek – például a rövid távú bérbeadások vagy az üresen álló ingatlanok esetében –, bizonyítaniuk kell, hogy ez enyhíti a helyi lakáspiaci feszültségeket, és gondoskodniuk kell arról, hogy az intézkedések célzottak, szükségesek és arányosak legyenek.”
Romlik a lakhatási helyzet Európában
A lakhatáshoz való hozzáférésről szóló legfrissebb európai adatok aggasztóak, és beavatkozásra késztették a Bizottságot.
A friss Eurobarométer-felmérés szerint az európai városlakók 50 százaléka úgy véli, hogy a lakhatás sürgető problémát jelent a saját életében. Az uniós adatok alapján a lakásárak a legtöbb európai fővárosban gyorsabban szálltak el, mint a helyi jövedelmek: 2015 és 2025 között 64,9 százalékkal nőttek az árak, míg a bérleti díjak 21,8 százalékkal emelkedtek.
Azok is egyre magasabb bérleti díjakkal szembesülnek, akiknek esélyük sincs saját ingatlant venni: a lakbér sokaknál már a háztartási jövedelem 40 százalékát felemészti, és a középosztálybeli családoknak is egyre gyakrabban kell szembenézniük azzal a valósággal, hogy sem vásárolni, sem bérelni nem tudnak, ugyanakkor nem jogosultak szociális bérlakásokra sem.
Sok lakos olyan városokban, mint Lisszabon, Barcelona és Prága arra panaszkodik, hogy az olyan rövid távú lakáskiadási platformok, mint az Airbnb lakásokat vontak ki a piacról, felhajtották az árakat, és sokakat költözésre kényszerítettek.
A rövid távú bérbeadások az EU teljes lakásállományának mindössze 1,2 százalékát teszik ki, egyes turisztikai gócpontokban azonban az arány elérheti a 20 százalékot is. Mivel ott, ahol a kereslet a legerősebb, túl kevés új lakás épül, Brüsszel számításai szerint évente több mint 2 millió új otthonra lenne szükség a probléma megoldásához.
A világ legnagyobb rövid távú lakáskiadási platformja, az Airbnb bírálta a tervet, mondván, az nem eléggé egyértelmű.
„Az Airbnb osztozik a Bizottság azon célkitűzésében, hogy a lakhatás megfizethetőbbé váljon. A jelenlegi formájában azonban a Megfizethető Lakhatásról szóló törvény egyetlen új lakást sem fog hozzáadni a hosszú távú bérleti piac kínálatához, miközben további szabályozási bizonytalanságot teremt a házigazdák számára az európai városokban” – írta a vállalat közleményében a Bizottság bejelentése után.
A tervről most az uniós társjogalkotóknak kell megállapodniuk, mielőtt elfogadhatják.
A tudósítás elkészítésében Marta Pacheco működött közre.