Miközben Európa még csak vitatja az űrbeli adatközpontok ötletét, Kína már előretör a megvalósításban, figyelmeztet egy friss szakpolitikai jelentés, és a szakadék egyre nő.
Az Európai Űrpolitikai Intézet (ESPI) friss szakpolitikai ajánlása szerint Kína előretörése az orbitális adatközpontok területén azzal fenyeget, hogy Európa lemarad.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az orbitális adatközpontokat egyre inkább kulcsfontosságú stratégiai eszköznek tekintik a mesterségesintelligencia- és műholdrendszerek által előállított hatalmas adatmennyiség feldolgozásához.
A „Constellating Compute: China's Domestic Policy Towards Orbital Data Centre Leadership” című anyag arra figyelmeztet, hogy ha a technológiai szakadék jelentősen tovább nő, Európának az a veszély fenyeget, hogy saját űradatainak feldolgozását harmadik felekre kell bíznia, és elveszítheti hozzáférését az orbitális információkhoz.
Európában folynak ugyan erőfeszítések, de egyelőre korlátozott léptékűek.
Az EU által finanszírozott ASCEND kutatási projekt, amelyet 2023 óta a Horizont Európa program támogat, arra a következtetésre jutott, hogy az orbitális adatközpontok erősíthetnék Európa digitális szuverenitását.
Az Európai Űrügynökség (ESA) emellett együttműködött a brit Open Cosmos vállalattal a Φ-sat-2 műhold fejlesztésében, amely mesterségesintelligencia-alapú képességeket hordoz Föld-megfigyelési célokra.
A francia ALATYR start-up szintén bejelentette, hogy robotikusan szerelt orbitális adatközpontokat kíván gyártani. Mindezek ellenére, a kínai és az amerikai fejleményekhez képest, Európában egyre inkább nyílik az olló.
Miért jár Kína előrébb az orbitális adatközpontok versenyében?
Kína az űralapú számítástechnikát nemzeti stratégiai prioritásként kezeli, és ennek nyomán államilag támogatott kezdeményezések és intézkedések hulláma indult el a cél megvalósítására.
A törekvés központi szereplője az állami tulajdonú China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC), amely először rögzítette az orbitális adatközpontok koncepcióját egy új stratégiában, Peking önkormányzatával és a Zhongguancun Tudományos Parkkal együtt.
Kína felülről vezérelt szakpolitika-alkotást, a magán- és állami vállalatok alkalmazkodását, önkormányzati és tartományi ösztönzőket, valamint a nem állami szereplők és munkacsoportok támogatását ötvözte – áll a jelentésben.
A nagy feltűnést keltő prototípus-konstellációk felgyorsították a korai megvalósítást. A Three-Body Constellation, amelyet az ADAspace start-up 2025 májusában bocsátott fel, az űralapú számítástechnika első működő példájának számított.
Az ADAspace azóta a Sanghaji Jiao Tong Egyetemmel közösen működtetett laboratóriumban a konstelláció pályán lévő számítási kapacitását használta egy földi robot irányítására – ez csak egy a vállalat által a műholdak pályára állítása óta végzett több technikai kísérlet közül.
Más cégek is követték a példát. A Beijing Orbital Twilight Technology Co., Ltd. (Orbital Chenguang) 2026 áprilisában bejelentette egy meg nem nevezett tőkeemelési kör lezárását, valamint 7,4 milliárd euró értékű adósságfinanszírozást.
A Nayuta Space bemutatta ALAYA nevű szuperszámítógép-konstellációját, amelyben 12 500 számítástechnikai műhold felbocsátását tervezik.
A Shanghai Xingshu Tiansuan Space Technology Co. a 2026 júliusában rendezett World AI Conference-en ismertette Xingshu Plan nevű programját, amelyet 1000 műholdból álló rendszerre kívánnak bővíteni.
Saját konstellációkat jelentett be a China Mobile, a Zhejiang Lab, a Bailing Aerospace, a Zhongke Tiansuan Technology és az Interstellar Glory Space-Based Computing Technology (iSpace) is.
Peking önkormányzata további inkubációs lépéseket is tett az ágazat erősítésére: 2026 júniusában a Zhongguancun Tudományos Parkkal közösen pályázati felhívást tett közzé orbitális adatközpont-projektekre, és elindított egy űrszámítástechnikai innovációs központot, amely a GalaxySpace-t, a Landspace-t és más rivális cégeket fogja össze egy „vállalat plusz szövetség” modellben.
Az állami CGTN televízió szerint a központ kiemelt területei közé tartozik az űralapú számítástechnikai chipek tervezése, a nagy teljesítményű számítási fedélzeti berendezések fejlesztése, valamint az integrált űr-föld felhőalapú számítási technológiák.
A CASC emellett ötéves tervet is felvázolt az ágazatra, amelyet 2026 januárjában fogadtak el a Kínai Asztronautikai Társasággal közösen, több állami szerv, köztük a Kínai Nemzeti Űrügynökség iránymutatása mellett.
A CGTN beszámolója szerint a terv része gigawattos szintű űrdigitális infrastruktúra kiépítése, amely a felhő-, perem- és végponti technológiákat ötvözi, ám az alapul szolgáló szakpolitikai dokumentumokat láthatóan nem hozták hivatalosan nyilvánosságra, így az Euronews nem tudta önállóan ellenőrizni az állításokat.
Az ajánlás azt javasolja, hogy az EU dolgozzon ki összehangolt politikai iránymutatást, beruházástámogatást és szabályozási keretet az orbitális adatközpontok fejlesztésére; a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret részeként, a Horizont Európa Moonshot Projects programban indítson egy zászlóshajó kezdeményezést; valamint hogy az európai űripari szereplők nemzetközi partnereikkel közösen hozzanak létre munkacsoportokat a szabványok és az adatszuverenitás kérdéseinek egyeztetésére.