Mesterséges intelligencia a munkahelyen: egy tanulmány szerint jelentős a szakadék az USA és Európa között.
Európa az új kutatások szerint lassabban vezetheti be a mesterséges intelligenciát (MI), mint az Egyesült Államok, részben vállalati struktúrái miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Brookings Institute (forrás: angol) jelentése több mint 5 000 embert kérdezett meg az Egyesült Államokban és hat európai országban – Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban – 2025 júniusában és 2026 februárjában, hogy felmérje, milyen gyakran használják a munkájuk során az MI-t.
A tanulmány a mesterséges intelligencia vállalati szintű integrációját és az egyéni munkahelyi használatot egyaránt vizsgálja.
Ezeket az adatokat az amerikai üzleti népszámlálás, valamint az Európa-szerte végzett ICT Usage and E-Commerce in Enterprise felmérés adataival vetették össze, hogy képet kapjanak arról, miként használják az emberek a munkahelyükön az MI-t.
Az amerikai vállalatok nagyobb valószínűséggel építik be az MI-t a mindennapi működésükbe: becslések szerint 34 százalékuk használja valamilyen célra, szemben az uniós átlagként mért 20 százalékkal. Egyéni szinten az amerikai válaszadók 43 százaléka állítja, hogy használja az MI-t a munkájában, míg Európában ez az arány 2026-ban 32 százalék.
Az EU és az Egyesült Államok közötti különbség tovább nő azoknál a cégeknél, amelyek kizárólag a termelésben használnak MI-t: az amerikai termelővállalatok 7 százaléka már beépítette az MI-t, Európában viszont csak 4 százalék.
Európában a munkavállalói alkalmazkodás országonként eltérő: az Egyesült Királyságban a válaszadók 36 százaléka mondta, hogy munkájában használja az MI-t, Svédországban és Hollandiában pedig 35,6 százalék.
Olaszországban volt a legalacsonyabb az elterjedtség a vizsgált európai országok közül: mindössze minden negyedik válaszadó jelezte, hogy használ MI-t a munkahelyén. A jelentés szerint a bevezetés Franciaországban és Németországban is megtorpant, ahol a válaszadók 28, illetve 31 százaléka használja munka közben az MI-t.
Mindez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban az MI alkalmazása 18 és 68 százalékkal magasabb, mint Európában – állapítja meg a tanulmány.
A mesterségesintelligencia-párti dolgozókat a vezetők ösztönzik a használatára
A kutatók szerint az MI használatában tapasztalható legnagyobb különbség az amerikai és az uniós vállalatok között a vállalatirányítási struktúrából fakad.
Azok az amerikai válaszadók, akik használnak MI-t a munkahelyükön, nagyobb arányban számoltak be arról, hogy a vezetők bátorították őket erre, és kifejezetten erre a célra fejlesztett belső eszközt is kaptak: 42 százalékuk jelezte, hogy mindkettő igaz rájuk, míg Franciaországban és Olaszországban ez az arány csupán 17, illetve 16 százalék.
A tanulmány szerint „az Egyesült Államok és Európa közötti, az MI elterjedésében mutatkozó különbséget szinte teljes egészében megmagyarázza…, ha figyelembe vesszük a vállalati ösztönzést”.
Az amerikai dolgozókat az is ösztönzi az MI használatára, hogy a vállalatok jutalmazzák és előléptetik azokat, akik élnek vele – áll a tanulmányban.
A felmérés szerint azok a munkavállalók – akár az Egyesült Államokban, akár az EU-ban –, akiket nem biztattak az MI használatára, és nem kaptak kifejezetten erre szánt eszközt, jóval kisebb arányban mondták, hogy alkalmazzák is azt a munkájuk során.
Számít a vállalat mérete is. A több mint 250 embert foglalkoztató cégeknél dolgozók – akár az Egyesült Államokban, akár a magasabb adaptációs rátájú uniós országokban, például az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Svédországban – nagyobb valószínűséggel használnak MI-t, mint a kisebb vállalkozásoknál dolgozók – derült ki a kutatásból.
A különbség mintegy harmadát demográfiai tényezők magyarázzák a tanulmány szerint.
Valamennyi vizsgált országban magasabb volt az MI használata a férfiak, a 45 év alattiak és a diplomások körében, mint női, idősebb és alacsonyabb végzettségű társaiknál – állapította meg a tanulmány.
Amikor a kutatók az Egyesült Államok és az uniós országok válaszadóinak adatait az iskolai végzettség, az életkor és a nem szerint korrigálták, azt találták, hogy Svédországban az MI használatának aránya szinte megegyezne az amerikaira jellemzővel.
Valamennyi országban az informatika vagy a matematika területén dolgozó válaszadók több mint fele mondta azt, hogy használ MI-t a munkahelyén, míg a személyi szolgáltatások terén ez az arány 27 százalék alatt, a szálloda- és vendéglátóiparban pedig 33 százalékon maradt. Ez arra utal, hogy a tevékenységi terület döntően befolyásolja, ki használ MI-t és ki nem.
Más uniós adatok is hasonló strukturális akadályokra utalnak. Az Eurostat e héten közzétett adatai szerint az európai vállalatoknál hiányzik az a technikai szaktudás, amely az MI üzleti bevezetéséhez szükséges lenne, noha tisztában vannak azzal, hogy az előnyös lenne számukra.
Az európai cégek emellett adatvédelmi és jogi aggályokat is említenek, illetve a költségeket jelölik meg az MI bevezetésének akadályaként – közölte az Eurostat.