Az uniós vezetők igyekeznek kisebbíteni az izlandi népszavazás negatív hatását, miközben Dublinban a miniszterek a bővítés lendületének fenntartásán dolgoznak.
Az uniós tisztviselők egy Írországban tartott magas szintű találkozón igyekeztek túllépni az Izlandon tartott népszavazás eredményén az uniós csatlakozási tárgyalások újraindításáról, miközben Brüsszel igyekszik fenntartani a blokk bővítési erőfeszítéseinek lendületét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az uniós tagállamok és a tagjelölt országok európai ügyekért felelős miniszterei Dublinban gyűltek össze az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó Írország által rendezett informális találkozón, ahol a bővítési folyamatot vitatják meg.
Szombaton az izlandi választók szűk többséggel, 52,8 százalék 47,2 ellenében elutasították a 2013 óta befagyasztott csatlakozási tárgyalások újranyitását Brüsszellel, ezzel komoly csapást mérve az EU bővítési ambícióira, különösen a tehetősebb szomszédok felé irányulókra.
Amikor arról kérdezték, hogy az eredmény azt jelenti-e, hogy az EU vonzereje csökkent, a bővítésért felelős biztos, Marta Kos leszögezte, hogy erről szó sincs, rámutatva, hogy az elmúlt nyolc hónapban nagyobb előrelépés történt az új tagok felvétele felé, mint az előző 25 évben.
„Ez a dinamika ősszel is folytatódni fog” – mondta Kos. „Sajnálom az izlandiak döntését, hogy nem térnek vissza a csatlakozási folyamathoz. Részei a közös piacnak. Részei a schengeni övezetnek. De az Európai Unió ennél a kettőnél sokkal több.”
„Azt látom, hogy egyre inkább gazdasági közösségre próbálják leegyszerűsíteni az Európai Uniót. Ez azonban nagyon messze áll Uniónk lényegétől” – tette hozzá, utalva arra, hogy Európának össze kell fognia az Oroszországból érkező, egyre növekvő biztonsági fenyegetésekkel szemben.
Kos hozzátette, hogy az izlandiakon múlik, kívánnak-e később csatlakozni az EU-hoz, ugyanakkor emlékeztetett: amikor Izland 2010-ben a tagságról tárgyalt, mindössze 19 százalék támogatta a csatlakozást, szemben a legutóbbi népszavazáson a „igen”-nel szavazó 47 százalékkal.
„Az izlandiak úgy szavaztak, ahogy szavaztak. Mit tehetünk? Ők hozták meg a döntést” – mondta Thomas Byrne, Írország európai ügyekért és védelempolitikáért felelős államtitkára.
„Ez nincs hatással arra, amit ma teszünk, a tagjelölt országok pedig keményen dolgoznak azon, hogy folytassák a csatlakozási folyamatot.”
A lendület fenntartása
A miniszteri találkozó margóján újságíróknak nyilatkozva Byrne igyekezett eljelentékteleníteni Izland szavazásának hatását a többi tagjelölt ország kilátásaira, hivatkozva Montenegró, Albánia, Moldova és Ukrajna előrehaladására.
Az ír miniszter szerint Izland esete egy nagyon specifikus kérdés, mindenekelőtt a tengeri halászati ágazat, és rámutatott, hogy az ország továbbra is az Európai Gazdasági Térség része marad.
Eközben az EU igyekszik fenntartani a bővítés lendületét. Montenegró jó úton halad afelé, hogy 2028-ra a blokk 28. tagjává váljon, Albánia szorosan a nyomában jár, Ukrajna és Moldova pedig már két csatlakozási klasztert is megnyitott az idén.
Arra a kérdésre, hogy tart-e attól, hogy a közelgő, 2027-ben esedékes választások több tagállamban – köztük Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Lengyelországban – veszélybe sodorhatják a folyamatot, Byrne azt válaszolta, hogy szerinte ettől nem kell tartani.
A közvélemény-kutatások szerint jelenleg minden második fordulós forgatókönyvben a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltje, Marine Le Pen áll nyerésre. Le Pen euroszkeptikus politikus, aki hagyományosan ellenzi az EU bővítését.
„A választások kiszámíthatatlanok” – mondta Byrne. „Nem hiszem, hogy pillanatnyilag túl nagy jelentőséget kellene tulajdonítanunk a közvélemény-kutatásoknak.”
Demokratikus biztosítékok
Az Európai Bizottság emellett egy javaslaton is dolgozik arról, miként kellene megreformálni a kibővült Uniót és jobban integrálni a tagjelölt országokat; a dokumentum a hónap végén jelenik meg, és a következő, október 15–16-i uniós csúcstalálkozón vitatják meg.
A pénteki ülésen várhatóan megvitatják azokat a lehetséges biztosítékokat is, amelyek megakadályoznák a demokrácia és a jogállamiság visszacsúszását az új tagállamokban. Az öt alapító tagállam által felvetett ötlet Orbán Viktor magyar miniszterelnöki időszakának tanulságait vonja le.
„A 2004-es bővítés óta nem lehetünk mindig biztosak abban, hogy miután új tagokat veszünk fel, azok tiszteletben tartják a jogállamiságot és az őszinte együttműködés elvét” – mondta Kos biztos.
Az uniós bővítésért felelős főtisztviselő visszautasította, hogy a biztosítékok másodosztályú tagságot hoznának létre, hangsúlyozva, hogy azoknak átmenetinek kell lenniük.
Petar Marković, Montenegró EU-missziójának vezetője az Euronewsnak nyilatkozva elmondta, hogy országa támogatja a szigorúbb biztosítékokat, feltéve, hogy azok a demokrácia- és jogállamisági normák rendszerszintű megsértésének megítélésére szolgáló objektív kritériumokon alapulnak.