Elemzők szerint: Németország, Franciaország, Ukrajna és az Egyesült Királyság jár az élen a mesterséges intelligencia katonai integrációjában
Európa hadseregei gyors ütemben lépnek túl a mesterséges intelligenciával (MI) folytatott kísérleteken, és kezdik beépíteni azt alapvető védelmi képességeikbe.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hétfőn Németország és Ukrajna elindította a 'Brave Germany' programot, amely mintegy 5000 közös fejlesztésű, mesterséges intelligenciával támogatott, közepes hatótávolságú csapásmérő drónt foglal magában.
A Berlin és Kijev közötti megállapodás a legújabb példája azoknak az egyezségeknek, projekteknek és üzleteknek, amelyek célja, hogy mesterséges intelligenciát építsenek be az európai arzenál döntéstámogató rendszereibe és fegyvereibe.
Cikkünk azt vizsgálja, eddig milyen lépések történtek a különböző MI-megoldások katonai műveletekbe való integrálására.
Milyen mesterséges intelligencia működik már az európai hadseregekben?
Az európai hadseregek az elmúlt tíz évben humánerőforrás-, logisztikai és karbantartási feladatok támogatására használnak MI-t, mondta Laura Bruun, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) mesterségesintelligencia-kutatója.
Bruun szerint 2015 körül érett meg annyira a technológia, hogy a hadseregek számára egész Európában 'prioritássá vált' annak kitalálása, miként tudnák hasznosítani.
'Nagyon egyszerű MI-modellekkel is lehet folyamatokat optimalizálni, például megmondani, hogy gyorsabb B útvonalon menni, mint A-n, ahogy a Google Térképet is használjuk' - fogalmazott.
Jelenleg két fő területre összpontosulnak az MI-beruházások: az MI által vezérelt félautonóm fegyverrendszerekre és az MI-alapú döntéstámogató rendszerekre - mondta Bruun.
A félautomata fegyverekben ugyan integrálják az MI-t, de mindig van egy ember a láncban, aki 'megnyomja a gombot', vagyis meghozza a végső döntést - tette hozzá.
Az MI-alapú döntéstámogató rendszerek pedig 'gyakorlatilag minden olyan feladatot lefedhetnek, ahol a hadviselésben egy MI segít döntést hozni' - mondta.
Roy Lindelauf, a Holland Védelmi Akadémia adattudomány-professzora szerint Európában elsősorban a harcvezetés, a hadműveleti tervezés és a taktikai tervezés területén zajlanak MI-beruházások.
Mely országok járnak élen Európában?
Bruun szerint az MI-integrációban Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság jár az élen.
Ez a három ország 'óriási szerződéseket' jelentett be MI-cégekkel, hogy felgyorsítsa a technológia célzó rendszerekbe való beépítését - mondta.
Például a német védelmi minisztérium 2023-ban megállapodást kötött (forrás: angol) a müncheni székhelyű Helsing AI védelmi vállalattal, hogy ez építse ki a Future Combat Air System (FCAS), Európa következő generációs vadászgépének (forrás: angol) MI-gerincét.
Németország további szerződéseket (forrás: angol) is kötött a Helsinggel és a fegyvergyártó Saab Germanyvel, hogy MI-t építsenek be az Eurofighter elektronikai hadviselési rendszerébe.
Ettől függetlenül egy további, 269 millió értékű szerződés (forrás: angol) alapján a Helsing csapásmérő, úgynevezett 'kamikaze drónokat' gyárt, amelyeket a német és a NATO-haderőbe integrálnak.
Az Egyesült Királyság eközben 2025-ben jelentette be az Asgard programot, egy digitális felderítő és csapásmérő hálózatot, amely szenzorokat, döntéstámogató eszközöket és fegyvereket kapcsol össze (forrás: angol), hogy 'javítsa a döntéshozatalt és növelje a csapásmérő képességet'.
Az elmúlt évben az Egyesült Királyság stratégiai partnerséget is kötött (forrás: angol) az amerikai Palantir védelmi céggel, amely akár 1,5 milliárd fontot (1,73 milliárd eurót) fektet az országba, hogy segítse a kormányt az MI-technológiák hasznosításában.
Lindelauf szerint a franciák abban emelkednek ki, hogy az Egyesült Államoktól független, 'szuverén' katonai MI-rendszerek kiépítésére törekednek.
Januárban a francia kormány keretmegállapodást ítélt oda (forrás: angol) a párizsi székhelyű Mistral MI-cégnek, amelyet Európa fő versenytársának tartanak az amerikai MI-óriásokkal, a ChatGPT-vel és az Anthropic Claude-jával szemben.
A megállapodás lehetővé teszi a hadsereg és egyes állami szervek számára, hogy használják a Mistral MI-modelljeit, szoftvereit és szolgáltatásait - írta a Reuters. Ez a kormány és a Mistral között 2025-ben aláírt együttműködési megállapodásra épül.
Az európai uniós intézmények szintén dolgoznak az MI-integráción: a múlt hónapban több MI-projektet is kiválasztottak, amelyek támogatást kapnak az Európai Védelmi Alapból (EDF).
A legutóbbi pályázati körben szerepel például egy 'privát, bevethető, fenntartható és hatékony' nagy nyelvi modell (forrás: angol) államok számára, egy szuverén (forrás: angol) európai MI-alapú támogatórendszer, valamint egy MI-vel támogatott tüzérségi rendszer (forrás: angol).
'Európának vannak jól átgondolt tervei, de most arra lenne szükség, hogy ezeket valóban meg is valósítsuk' - mondta Lindelauf.
'Néha attól tartok, hogy a döntéshozatalunk túl sok időt vesz igénybe' - fogalmazott. 'A bevezetés sebességét hátráltathatja az, ahogyan szerveződünk.'
Az ukrán tényező
Bruun szerint Európa nagyrészt az ukrán tapasztalatokat veszi alapul, mivel az ottani erők számos területen találtak alkalmazási módot az MI-nek, például a felderítésben, az adatelemzésben és a harctéri helyzetkép javításában.
Ukrajna például kifejlesztette a Delta rendszert, egy mesterséges intelligenciával támogatott digitális harcvezetési rendszert, amely nyomkövetők, radarok, műholdas szolgáltatók és digitális térképek adatait egyesíti, hogy segítse a katonai vezetők döntéshozatalát.
A platformot a NATO-val együttműködésben fejlesztették (forrás: angol), és segíti a felhasználókat a saját erők helyzetének nyomon követésében, valamint az ellenséges állások azonosításában.
'A rendszer nemcsak hatalmas mennyiségű, különböző adatfolyamot egyesít, hanem egy MI-réteg is elemzi ezeket az adatokat, és azt hiszem, ez az, ami jelenleg igazán figyelemre méltó Ukrajnában' - mondta Lindelauf.
Az ukrán erők úgynevezett csapásmérő, vagy 'kamikaze drónokat' is alkalmaznak, amelyeknél a navigáció és a célpont azonosítása automatikus.
'Ezek önmagukban még nem igazán autonóm fegyverek, mert továbbra is van egy parancsnok, aki kimondja, hogy tűz' - magyarázta Bruun. 'Az, ahogyan Ukrajnában láttuk az MI használatát, jó képet adhat arról, miként készülnek az európai államok szélesebb körben is átvenni az MI-t.'
Ukrajna a Palantir védelmi vállalattal is együttműködik a 'Brave1 Dataroom' nevű projekten, amely egy, az Oroszországgal vívott háború során gyűjtött harctéri adatokra épülő MI-rendszert fejlesztett ki - írta a Reuters.
A jelentés szerint Ukrajna a Palantirral közösen egy olyan MI-rendszert is kidolgozott, amely részletesen elemzi a légicsapásokat, és mesterséges intelligenciát vet be a nagy mennyiségű hírszerzési adat kezelésére.
Európai szervek közvetlenül Ukrajnával is együtt dolgoznak a védelemben alkalmazott MI fejlesztésén. A múlt hónapban (forrás: angol) az Európai Bizottság bejelentette a STRATUS projektet, amely drónrajok számára fejleszt MI-alapú kibervédelmi rendszert.
A projektben ukrán alvállalkozó is részt vesz, így a technológiát közvetlenül a harctéren tesztelik - közölte a Bizottság egy sajtóközleményben (forrás: angol).
Bruun szerint Ukrajna egyes területeken a teljes folyamat automatizálása felé mozdul, és olyan fegyverrendszereket tesztel, amelyek 'befejezik a feladatot', ha a kezelő elveszíti velük a kapcsolatot.
'Olyan interjúkat is olvastam ukrán parancsnokokkal, akik szerint az ember jelenti a szűk keresztmetszetet a célpontkijelölési döntésekben, ezért minél többet tudnak automatizálni, annál ellenállóbbak és annál gyorsabban tudnak reagálni az ellenségre' - mondta.