Francia Szenátus megszavazza gyerekek közösségimédia-tilalmát, kormány jogi vitát folytat a megvalósítás módjáról
A francia szenátus törvényhozói jóváhagytak egy tervet, amely korlátozná a közösségi média használatát a 15 év alatti gyerekek számára, miközben Európa-szerte egyre több ország fontolgat országos közösségimédia-tilalmat a kiskorúakra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kedden megszavazott reform kulcsszerepet játszik Emmanuel Macron francia elnök egyik vállalásának teljesítésében. A Nemzetgyűlésben januárban benyújtott javaslatra épül.
Csakhogy a francia parlament két háza eltérő változatot fogadott el.
Az alsóházként működő Assemblée Nationale (Nemzetgyűlés), amely januárban fogadta el a jogszabálytervezetet, azt írná elő, hogy minden közösségimédia-platform törölje a 15 év alatti gyerekekhez tartozó fiókokat, és ne engedjen új felhasználókat e kor alatt. Emellett a mobiltelefonok középiskolai használatának tilalmát is szorgalmazza.
A kedden eltérő szövegváltozatot elfogadó szenátus viszont egy kétszintű rendszert javasol, amely különböző kategóriákba sorolná a platformokat.
Az első kategóriába azok kerülnének, amelyeket a gyermek fizikai, mentális vagy erkölcsi fejlődésére károsnak minősítenek, a másodikba pedig azok, amelyek szülői engedéllyel lennének elérhetők. A tervezet új változata az oktatási platformokat és az online enciklopédiákat is kivenné a szabályozás hatálya alól.
A tiltás két különböző változata miatt várhatóan kompromisszumot kell találniuk, ami késleltetheti a jogszabály alkalmazását.
Vita tárgya az is, milyen életkor-ellenőrzési módszert alkalmazzanak, mivel az ilyen rendszerekről jelenleg uniós szinten is egyeztetések folynak. Bevezetésük legkorábban 2027 elejére várható.
Franciaország viszonya a közösségi médiához
Franciaország régóta szorgalmaz szigorúbb szabályokat a gyerekek képernyő- és közösségimédia-használatára.
Macron elnök januárban úgy fogalmazott, hogy a gyerekek és tinédzserek érzelmei nem lehetnek „eladók”, és nem manipulálhatják őket amerikai platformok és kínai algoritmusok.
2023-ban a törvényhozók már elfogadtak egy jogszabályt, amely korlátozta volna a 15 év alatti kiskorúak közösségimédia-hozzáférését, és szülői engedélyhez kötötte volna a fióknyitást. A törvény azonban soha nem lépett hatályba, mert ütközött az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályával (DSA).
Miután az EU tavaly módosította iránymutatásait, a tagállamok nagyobb mozgásteret kaptak arra, hogy maguk határozzák meg a közösségi médiára vonatkozó korhatárokat – akár úgy, hogy egy bizonyos életkor alatt teljesen megtiltják a hozzáférést, akár úgy, hogy szülői beleegyezéshez kötik a regisztrációt.
Ausztrália a világ első országaként tiltotta meg tavaly decemberben a 16 év alattiak számára a közösségi média használatát, azzal a céllal, hogy megvédje őket a káros tartalmaktól és a túlzott képernyőidőtől.
Az EU válasza a közösségimédia-tilalmakra
Az Európai Unió szintén határozottabb lépéseket sürget a blokk egészében.
Novemberben az Európai Parlament egy nem kötelező erejű állásfoglalást (forrás: angol) javasolt, amely 16 évben határozná meg a közösségi média, a videómegosztó platformok és az MI-alapú „társalkodók” használatának uniós minimumkorhatárát.
A képviselők azt javasolták, hogy a 13–16 éves gyerekek szülői engedéllyel használhassák a közösségi platformokat.
A Parlament 16 éves, harmonizált uniós digitális minimumkorhatárt javasol a közösségi oldalakhoz, a videómegosztó platformokhoz és az MI-alapú társalkodókhoz való hozzáféréshez, miközben a 13–16 éveseknek szülői beleegyezéssel engedné az ezekhez való hozzáférést.