A NASA űrhajósai hamarosan, fél évszázad után először, visszatérnek a Holdra. Miért indulnak, kik vesznek részt a küldetésben, és mit csinálnak majd ott?
Több mint fél évszázad óta először készül ismét az emberiség a Hold felé útra kelni.
A NASA Artemis II küldetése, amelynek indítása várhatóan idén február 6-án lesz, négy bátor űrhajóst küld egy merész, a Holdat megkerülő útra, majd rekordsebességgel – nagyjából óránként 25 000 mérfölddel (40 000 km/h) – tér vissza a Föld légkörébe.
Bár nem lesz Holdraszállás, az út kulcsfontosságú lépés az Egyesült Államok terveiben: Washington arra törekszik, hogy tartós emberi jelenlétet alakítson ki az alacsony Föld körüli pályán túl.
Itt a teljes áttekintés az Artemis II küldetésről, és arról, miért érdemes követni az indítást.
Mi az Artemis II?
Az Artemis II a NASA 2017-ben indított Artemis-programjának második küldetése: célja, hogy visszajuttassa az embert a Holdra, és végül asztronautákat küldjön a Marsra. Fontos adatokat is szolgáltat, amelyeket a jövőbeli holdküldetéseknél használnak majd.
Az Artemis I-et követi, amely egy személyzet nélküli tesztrepülés volt, és 2022 végén sikeresen a Hold körül keringett.
Az Artemis II során az űrhajósok a NASA újOrion űrhajóján repülnek, amelyet a Space Launch System (SLS) hordozórakéta indít.
Most először repül emberekkel mindkét jármű, és az Apollo 17 óta (1972) ez lesz az első alkalom, hogy űrjármű személyzettel közelíti meg a Holdat.
Miért nem szállnak le a Holdon?
A későbbi Artemis-küldetésekkel ellentétben az Artemis II-t nem úgy tervezték, hogy űrhajósokat tegyen a Hold felszínére. A személyzet a Hold körül fog keringeni, megkerülve a túlsó oldalát, majd visszatér a Földre.
A küldetés célja a későbbi leszállásokhoz használandó rendszerek teljes tesztje.
A NASA az Artemis II-vel azt bizonyítja, hogy űrhajója, hordozórakétája és létfenntartó technológiái elég biztonságosak és megbízhatóak ahhoz, hogy embereket juttassanak a mélyűrbe.
Az Artemis II az Apollo 8 küldetés nyomdokait követi: az 1968-as misszió elsőként küldött űrhajósokat a Hold megkerülésére, leszállás nélkül.
Mi a küldetés jelentősége?
Bár a holdraszálláshoz képest visszafogottnak tűnhet, az Artemis II komoly politikai és stratégiai súllyal bír.
Az alacsony Föld körüli pályán túlra embereket küldeni hosszú távú finanszírozási elköteleződést, megbízható technológiát és tartós politikai támogatást igényel.
Az emberes küldetések olyan komolyságot jeleznek, amit a robotmissziók nem, és bizalmat adnak a nemzetközi partnereknek és a kereskedelmi vállalatoknak, hogy saját terveiket a NASA ütemtervéhez igazítsák.
„Ez hatalmas mérföldkő a NASA és az Artemis-program számára, mert most először láthatja emberi szem a Hold túlsó oldalát, és rendkívül fontos lépés a NASA végső célja felé, hogy ismét ember léphessen a Hold felszínére” – mondta John Pernet-Fisher, a Manchesteri Egyetem kutatója.
„Az is izgalmas, hogy ez óriási technológiai teljesítmény: az új, hatalmas rakéta és az űrhajó, amelyben utaznak. Visszatéréskor pedig várhatóan óránként mintegy 25 000 mérfölddel haladnak majd a Föld légkörében” – tette hozzá.
Kik lesznek a fedélzeten?
Az Artemis II személyzete négy űrhajósból áll: három amerikaiból – Reid Wiseman, Victor Glover és Christina Koch – valamint egy kanadaiból, Jeremy Hansenből.
Kanada részvétele rávilágít az Artemis-program nemzetközi jellegére, amelyet ma már az Artemis-egyezményekhez csatlakozó több mint 60 ország fémjelez.
Mit csinálnak az űrhajósok a küldetés alatt?
Nem sokkal az indítás után a személyzet megkezdi az Orion alapvető létfenntartó rendszereinek tesztelését, beleértve a levegő-, vízellátó és biztonsági berendezéseket.
Ez lesz az első alkalom, hogy az űrhajósok mélyűri WC-rendszert próbálnak ki – figyelemre méltó előrelépés az Apollo-korszakhoz képest, amikor a személyzet úgynevezett „relief tubes”-ra támaszkodott.
„Az SLS és az arra kerülő Orion-modul tulajdonképpen a rakétatechnika következő generációja” – mondta Pernet-Fisher.
„Az Apollo-korszakban a Saturn V volt, rajta az Apollo-modullal. Ezeknek a modern megfelelője kifejezetten az SLS, a Space Launch System: olyan nagy hordozórakétának tervezték, hogy a jövőben akár még messzebbre is eljuttathat küldetéseket.”
Elmondása szerint, ha a NASA ezen az úton halad tovább, „megtörténhet, hogy Mars-küldetések indulnak, és egyre mélyebbre hatolhatunk az űrbe; például felmerült, hogy elég erős lehet ahhoz is, hogy akár a Jupiterig elérjen.”
Meddig tart várhatóan a küldetés?
Becslések szerint nagyjából 10 nap, az indítástól a vízreszállásig.
Mi következik az Artemis II után?
Ha a küldetés sikeres, megnyitja az utat az Artemis III és olyan későbbi missziók előtt, amelyek az emberi jelenlét kiépítését célozzák a Holdon és annak környezetében, beleértve a Lunar Gateway űrállomást.
Európai gyártás
Az Orion űrhajó a német gyártású European Service Module-ra támaszkodik a levegő-, vízellátás és a meghajtás terén. Ez a hengeres modul biztosítja az áramot, a vizet, az oxigént és a nitrogént, valamint gondoskodik arról, hogy az űrhajó megfelelő hőmérsékleten maradjon és tartsa a pályáját.